A pénzkövetelések behajtása során az adósok gyakran találkozhatnak a fizetési meghagyással. Nem véletlen ez, hiszen ma már 3 millió forint alatt a legtöbb esetben kötelező fizetési meghagyás útján behajtani a tartozást. De nem csak ezért olyan gyakori. Mire figyeljünk, ha fizetési meghagyást hoz a postás?

Mi a fizetési meghagyásos eljárás?

A fizetési meghagyásos eljárás pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló peren kívüli eljárás, amit a közjegyzők folytatnak le. Rövidítve FMH-ként is szokták emlegetni.

Célja, hogy a nem vitatott pénzköveteléseket gyorsan és hatékonyan lehessen érvényesítni. Ha azonban nem ismerjük a szabályait, könnyen belecsúszhatunk egy olyan fizetési kötelezettségbe, ami nem biztos, hogy teljes mértékben megalapozott volt.

  1. tévhit: ez is csak egy újabb felszólítás

Miután a fizetési meghagyást a közjegyzők bocsátják ki és nem egy bíróságtól érkezik a levél, vannak, akik hajlamosak ezt nem túl komolyan venni. Azt gondolják, hogy ez is csak egy újabb felszólítás, amire nem kell válaszolni. Ez azonban nagy hiba lehet!

Ha a fizetési meghagyás ellen a megadott határidőben nem ad be ellentmondást a kötelezett, a fizetési meghagyás jogerőssé válik.

A jogerős fizetési meghagyás után a következő lépés már a végrehajtó lesz.

  1. tévhit: ha nem veszem át a levelet, akkor semmi sem történhet

Egy korábbi cikkünkben már részletesen írtunk arról, hogy mit ne tegyünk, ha levelet hoz a posta.

Röviden a lényeg: ha szabályosan küldték meg a fizetési meghagyást, de azt nem keressük, nem vesszük át, életbe lép a kézbesítési vélelem.

A kézbesítési vélelem alapján, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át, így az „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a feladóhoz, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy a levél szabályszerűen kézbesítve lett.

Az is előfordulhat, hogy valakit otthon talál a postás, azonban az illető megtagadja, hogy átvegye a hivatalos levelet. Ekkor is kézbesítettnek tekintendő az irat.

Ha a fizetési meghagyást kézbesítettnek tekintik, akkor az ellentmondásra rendelkezésre álló 15 napos határidő is el kezd ketyegni. Amikor a határidő letelt, a fizetési meghagyás jogerőssé válik.

Még ezután sem záródott be minden kapu véglegesen, hiszen az át nem vett és így kézbesítettnek tekintett fizetési meghagyással szemben a végrehajtható okirat kézbesítését követő 15 napon belül is adható be ellentmondás. Ekkor azonban a végrehajtással addig felmerült költségeket a kötelezettnek kell kifizetnie. Egy biztos, sokkal egyszerűbb és olcsóbb az elején figyelni és ellentmondással élni.

  1. tévhit: a 15 nap az 15 munkanap

Ha egy átvett fizetési meghagyásban szereplő pénzköveteléssel nem értünk egyet vagy azzal nem tartozunk, akkor ellentmondást kell beadnunk. Erre vonatkozó tájékoztató magában a fizetési meghagyásban is szerepel, mégis vannak, akik elmulasztják ezt. A mulasztás egyik oka az a tévhit, hogy a 15 nap, az 15 munkanapot jelent.

A határidők számítása során figyelnünk kell arra, hogy pontosan hogyan is van megfogalmazva az adott határidő. A napokban megadott határidők naptári napokat jelentenek, vagyis abba bele kell számolnunk a szombatot, vasárnapot, és minden ünnepnapot is.

Ahhoz, hogy egy határidőnél csak a munkanapok számítsanak, kifejezetten annak kell szerepelnie a határidő megadásakor, hogy hány munkanapunk van az adott válaszra, teljesítésre.

Visszatérve a fizetési meghagyásos eljárásra, az ellentmondásra megadott határidő 15 nap és nem 15 munkanap.

  1. tévhit: a fizetési meghagyást csak egyszer lehet beadni ugyanarra a tartozásra?

A fizetési meghagyás esetén, ha a kötelezett ellentmondással élt (vagyis vitatta a követelést), akkor a jogosultnak perben kell folytatnia az eljárást.

A gyakorlat ugyanakkor azt mutatja, hogy vannak olyan hitelezők, akik pereskedni nem szeretnének.

Ha a jogosult (hitelező) meghatározott időn belül nem folytatja szabályszerűen az eljárást a bíróságon, akkor az eljárást megszüntetik. Ez a megszüntetés azonban nem ugyanaz, mintha egy ítélet született volna, hiszen érdemben senki nem bírálta el az igényt. A jogosult később még újra megpróbálhatja behajtani a pénzkövetelését egy újabb fizetési meghagyásos eljárásban.

Miért van olyan hitelező, aki ezt választja annak ellenére, hogy az újabb beadás újabb költséget jelent neki?

Az ok pont a tévhitek elterjedésében keresendő. Elképzelhető ugyanis, hogy az újabb fizetési meghagyás megérkezésekor az adós már nem fog ellentmondani, lekési a határidőt, nem veszi át a levelet, szóval végül is „célba ér” a dolog. A fizetési meghagyás jogerőssé válik.

  1. tévhit: semmit nem kell tennem, hiszen ez a követelés már elévült

A követelés elévülése azt jelenti, hogy az adott követelés jogi úton már nem érvényesíthető.

Hogyan lehet akkor, hogy egy elévült követelés miatt is küldhetnek fizetési meghagyást, sőt az még jogerőssé is válhat?

Ennek oka, hogy az elévülésre mindig a kötelezettnek, az adósnak kell hivatkoznia. Azt a közjegyző és a bíróság fő szabály szerint nem fogja hivatalból vizsgálni, figyelembe venni.

Abban az esetben, ha a fizetési meghagyásban szereplő pénzkövetelés már elévült, ellentmondást kell benyújtani, amiben hivatkozni kell az elévülésre. Ha ez elmarad, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd.

– – – – – – – –

A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Érthető Jog
Hírlevél

Mindenkinek vannak jogai!

Könnyen és azonnal érthető hírek a jog világából.

Hírleveleink összeállításánál különös figyelmet szentelünk az érthetőségnek.

Nálunk nincsenek

  • soha véget nem érő körmondatok,
  • latin kifejezések
  • érthetetlen szakszavak.

Ismerd meg Te is a jogaidat! Jogod van hozzá!

Kérd ingyenes Érthető Jog Hírlevelünket!

Név:
E-mail cím:
Elolvastam és elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot.

ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén

www.erthetojog.hu