Távol álljon tőlem, hogy bárkit is riogassak, vagy – pont ellenkezőleg – bagatellizáljam a koronavírus miatti helyzetet. A szakemberek tudják megítélni, hogy indokolt-e bármilyen intézkedés, mit és hogyan kell megtenni a veszély elhárítása érdekében. Mégis mire hívhatja fel a figyelmünket a veszélyhelyzet? Milyen jogi ismeretet sajátíthatunk el a koronavírus kapcsán?

Mire hívhatja fel a figyelmünket a koronavírus?

Mielőtt bárki is azt gondolná, hogy egy újabb szenzáció hajhász cikkbe botlott, gyorsan ki kell ábrándítanom. Nem fogok „szaftos” történetet elmesélni, nem írom le, hogy hányan betegedtek meg, hányan vannak veszélyben vagy karanténban. Sőt, azt sem fogom megerősíteni és cáfolni sem, hogy világméretű-e a járvány, vagy lehetséges-e, hogy élelmiszerhiány lesz. Hogy miért? Mert ezekre a kérdésekre nem tudom a válaszokat.

Azt viszont tudom, hogy bármilyen helyzetben segíthet, ha az ember tisztában van bizonyos adatokkal, tényekkel. Ez segíthet megérteni, hogy mi történik, mire számíthatunk. Amikor minden rendben van, legtöbben nem különösebben érdeklődnek a speciális jogi előírások iránt. Nincs is ezzel semmi gond, hiszen engem sem különösebben érdekel, hogy hogyan működik az autóm motorja, amíg nincs vele probléma. Ha viszont hirtelen kigyullad egy lámpa, aminek korábban a létezéséről sem tudtam, akkor megváltozik a kép. Hirtelen érdekelni fog, hogy tulajdonképpen mit is jelez, miért világít, mekkora a baj, mi történhet menet közben. Na, valahogy így van ez a jog bizonyos részeivel is. Legtöbbünk számára akkor válik érdekessé, ha valamilyen veszély van a láthatáron.

Mikor lehet hivatalosan is veszélyhelyzet?

A veszélyhelyzet kihirdetésére a Kormány jogosult. – írja elő Magyarország Alaptörvénye.

Azt, hogy milyen esetekben kerülhet sor veszélyhelyzet kihirdetésére, már a katasztrófavédelemről szóló törvény szabályozza részletesen.

Veszélyhelyzetet például a következő események válthatnak ki:

  • Elemi csapások, természeti eredetű veszélyek. Ilyen lehet például az árvíz, belvíz, földrengés. Okozhatja hosszan tartó intenzív hóesés vagy más szélsőséges időjárás is, ami az emberek életét, anyagi javait, a lakosság alapvető ellátását veszélyezteti.
  • Ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek. Például ha a veszélyes anyagokkal és hulladékokkal történő tevékenység során a szabadba kerülő anyag az emberi életet, egészséget, továbbá a környezetet tömeges méretekben és súlyosan veszélyezteti. Gondoljunk csak az évekkel ezelőtti vörösiszap katasztrófára.
  • Tömeges megbetegedést okozó járvány vagy járványveszély.
  • Meghatározott mértékű ivóvízszennyezés, légszennyezettség.
  • A kritikus infrastruktúrák olyan mértékű működési zavara, melynek következtében a lakosság alapvető ellátása több napon keresztül, vagy több megyét érintően akadályozott.

Eltérő szerepek veszélyhelyzet idején

Veszélyhelyzet idején a Kormány úgynevezett sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

A jogszabályok között létezik egy „erősorrend”, ami meghatározza, hogy melyik jogszabály az „erősebb”. Ez alapján egy rendelet, így a Kormány rendelete sem lehet ellentétes egy törvénnyel.

A kihirdetett veszélyhelyzet idején azonban más a szabály.

„A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.” – rendelkezik Magyarország Alaptörvénye.

Az ilyen speciális helyzetben született kormányrendelet rövid életű. Alapesetben 15 napig marad hatályban. Ha a veszélyhelyzet tovább tartana, akkor az Országgyűlés felhatalmazása alapján a Kormány meghosszabbíthatja a 15 napot. A veszélyhelyzet megszűnésével azonban a Kormány rendelete is hatályát veszti, az tovább nem alkalmazható.

Rendkívüli intézkedések veszélyhelyzet esetén

Azt, hogy egy veszélyhelyzet esetén milyen konkrét intézkedésekre kerül sor, elsősorban maga a veszélyhelyzet határozza meg. Nyilván más intézkedésekre lehet szükség árvíz esetén, mint egy járvány idején. Éppen ezért a rendkívüli intézkedések is eltérőek lehetnek Mindig az adott helyzethez mérten kell és lehet meghatározni, hogy mire van szükség a veszélyhelyzet mielőbbi elhárításához, a károk enyhítéséhez.

Rendkívüli intézkedés lehet például:

  • a közúti, vasúti, vízi és légijárművek forgalmának korlátozása vagy akár megtiltása,
  • korlátozható a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodása,
  • megtiltható közterületen rendezvény, nyilvános gyűlés tartása,
  • elrendelhető kitelepítés a szükséges időtartamra,
  • elrendelhető az ország meghatározott területére történő belépés, az ott-tartózkodás korlátozása, illetve engedélyhez kötése,
  • elrendelhető, hogy az ország meghatározott területére utazni, azon átutazni vagy onnan kiutazni csak engedéllyel szabad,
  • a védekezési munkák helyszínén megtiltható a szeszes italok fogyasztása, árusítása, tárolása.

A veszélyhelyzet és az alapvető jogok

A veszélyhelyzet idején is megmaradnak bizonyos garanciális korlátok. Ezek célja, hogy meghatározott alapvető jogok ne sérülhessenek. Bár az tény, hogy ilyen helyzetben vannak olyan alapvető jogok, amik az egyébként előírthoz képest eltérő mértékben korlátozhatóvá válnak, vagy akár fel is függeszthetők.

Az Alaptörvény meghatározza azokat a jogokat, amelyeknek még veszélyhelyzet idején is érvényesülniük kell. Ilyen jog például az élethez és az emberi méltósághoz való jog, a kínzás, kegyetlen, megalázó és embertelen bánásmód tilalma, a szolgaság, illetve az emberkereskedelem tilalma. De szintén érvényesülnie kell az ártatlanság vélelmének és a védelemhez való jognak is.

Ugyanakkor az Alaptörvény értelmében más alapvető jogok veszélyhelyzet esetén akár korlátozhatók vagy fel is függeszthetők. Ide tartozik például a szabadsághoz, a személyi biztonsághoz, a gondolat, lelkiismeret és vallásszabadsághoz, a békés gyülekezéshez, vagy a tulajdonhoz való jog is.

Jogi garanciaként jelenik meg, hogy az Alaptörvény alkalmazása veszélyhelyzet idején sem függeszthető fel, és az Alkotmánybíróság működése sem korlátozható.

Fontos hangsúlyozni, hogy veszélyhelyzet elrendelésére és bármely azzal kapcsolatos rendkívüli intézkedésre csak valóban indokolt esetben kerülhet sor.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd

 

-----------------------

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövess bennünket:


ÉRTHETŐ JOG Hírlevél

Mindenkinek vannak jogai!

Könnyen és azonnal érthető hírek a jog világából.

Hírleveleink összeállításánál különös figyelmet szentelünk az érthetőségnek.

Nálunk nincsenek

  • soha véget nem érő körmondatok,
  • latin kifejezések
  • érthetetlen szakszavak.

Ismerd meg Te is a jogaidat! Jogod van hozzá!

Kérd ingyenes Érthető Jog Hírlevelünket!

Név:
E-mail cím:
Elolvastam és elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot.

ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu
Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.