Hallottál már a bánatpénzről? Ilyen tényleg létezik és törvény ír róla? Kinek és milyen esetekben járhat?

Létezik-e bánatpénz?

Mielőtt elkezdenél hitetlen arccal kételkedni, gyorsan elárulom, hogy tényleg létezik olyan, hogy bánatpénz. Sőt mi több, törvényben szerepel, mégpedig a Polgári Törvénykönyvben. Kinek, mikor és miért jár vagy járhat bánatpénz? Bár a neve alapján gondolhatnánk, hogy akkor jár, ha valakit megbántottak és annak, akit a bántalom ért, azért ez mégsem egészen így van.

Mi is a bánatpénz?

A bánatpénz a szerződéstől történő elállás esetén járhat abban az esetben, ha a felek a szerződésben így rendelkeztek.

A bánatpénz tulajdonképpen az elállási jog „ellenértéke”.

A szerződésben a felek dönthetnek úgy, hogy megengedik a szerződéstől történő elállást, az elálló félnek azonban a kikötött bánatpénzt kell cserébe megfizetni a másik fél részére.

Mit jelent a szerződéstől történő elállás?

A szerződéstől elállás azt jelenti, hogy az egyik fél egyoldalúan úgy szünteti meg a szerződést, mintha az létre sem jött volna. Vagyis elállás esetén a szerződés visszamenőlegesen szűnik meg.

Ezt nem minden szerződés esetén lehet megtenni. Vannak olyan szerződések, ahol ez nem lehetséges, mert nem lehet úgy tenni, mintha mi sem történt volna. Gondolj például egy bérleti szerződésre, ahol a bérlő ténylegesen használta már a bérelt ingatlant. Ebben az esetben nem lehet úgy tenni, mintha a bérlő soha nem lakott volna ott. Így tehát egy ilyen szerződéstől nem lehet elállni, azt csak a jövőre nézve lehet felmondani.

Bánatpénz és kártérítés egyszerre?

Ha az elállási jogot bánatpénz megfizetéséhez kötötték, akkor természetesen azt ki kell fizetni.

Felmerül a kérdés, hogy a bánatpénz mellett járhat-e még plusz kártérítés is? Az nem kérdés, hogy amikor egy szerződéstől az egyik fél egyoldalúan eláll, az bizony okozhat kárt a másiknak.

A bánatpénz tulajdonképpen egy olyan összeg, amihez nem kell igazolni, hogy ténylegesen mennyi kára volt a bánatpénzre jogosult félnek. Lehet, hogy több, lehet, hogy kevesebb. A bánatpénz mellett azonban nincs lehetőség további kártérítést is követelni.

Túl sok a szerződésben szereplő bánatpénz?

Olyan is előfordulhat, amikor a szerződésben kikötött bánatpénz eltúlzott. Ilyen esetben a bíróságtól lehet kérni a túlzott mértékű bánatpénz összegének mérséklését.

Az, hogy mi minősülhet túlzásnak, mindig az ügy körülményei döntik el. „Például egy doboz joghurt vásárlása esetén 10.000,- forint bánatpénz kikötése akkor is eltúlzott, ha feltételezzük, hogy a joghurt egy 50.000,- forintért kínált fogás nélkülözhetetlen alkotóeleme, mert egy doboz joghurt ennél jóval olcsóbban, más forrásból is beszerezhető. Egy egyedi tervezésű díszlet elkészítésére vonatkozó szerződés esetén azonban a díszlet értékét meghaladó összegű bánatpénz kikötése elfogadható lehet, hiszen a díszlet helyettesítése vagy mellőzése a díszlet értékét jelentősen meghaladó többletköltségeket is okozhat.” – olvasható a Polgári Törvénykönyv egy korábbi magyarázatában.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd.

– – – – – – – –

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Érthető Jog
Hírlevél

Mindenkinek vannak jogai!

Könnyen és azonnal érthető hírek a jog világából.

Hírleveleink összeállításánál különös figyelmet szentelünk az érthetőségnek.

Nálunk nincsenek

  • soha véget nem érő körmondatok,
  • latin kifejezések
  • érthetetlen szakszavak.

Ismerd meg Te is a jogaidat! Jogod van hozzá!

Kérd ingyenes Érthető Jog Hírlevelünket!

Név:
E-mail cím:
Elolvastam és elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot.

ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén

www.erthetojog.hu