Bár látszólag egyértelmű, hogy kinek mennyi jár, a gyakorlatban mégis felmerülnek bizonyos kérdések a garantált bérminimum alkalmazása során. Év elején írtunk a minimálbérek és garantált bérminimum buktatóiról. Most itt egy fontos kúriai döntés.

Milyen ügyben döntött a Kúria?

A Kúria március 7-én tette közzé azt a határozatát, amiben a garantált bérminimum alkalmazásával kapcsolatosan döntött. Az adott ügyben az volt a vitás kérdés, hogy a benzinkúton kútkezelői végzettséggel dolgozók az alacsonyabb összegű minimálbérre, vagy a magasabb garantált bérminimumra jogosultak-e. A kettő között havonta 46.000 forint a különbség.

Mi volt az alap probléma?

A problémát az okozta, hogy mit minősíthetünk középfokú végzettségnek. A garantált bérminimum feltétele ugyanis, hogy

„a legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére” jár alapbérként a megállapított garantált bérminimum.

Mi minősül középfokú végzettségnek?

A Kúriának abban a kérdésben kellett döntést hoznia, hogy a benzinkúton a töltőállomás-kezelői végzettség középfokú szakképzettségnek minősül-e, ami alapján jár a magasabb bér.

Az Országos Képzési Jegyzék (közismerten OKJ) az, ami meghatározza a képesítési szinteket. Ebben több szintet is megkülönböztetnek a középfokú képesítések esetén:

Szint

Meghatározás

32 Alsó középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg.
33 Alsó középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül.
34 Középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg.
35 Középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül.

A Kúria határozatában megállapította, hogy a középfokú és az alsó középfokú képesítés nem azonos képzettséget takar. Alapvető különbség a két képzettség között, hogy az alsó középfokú szakképesítés iskolarendszeren kívüli képzéssel, a középfokú szakképesítés iskolarendszerű képzéssel szerezhető meg.

A töltőállomás-kezelő szakképesítés esetén az OKJ által megjelölt szint a 32-es, vagyis alsó középfokú szakképesítésnek minősül.

A végső döntés

A Kúria az adott ügyben kimondta, hogy a garantált bérminimumról szóló kormányrendelet

„a garantált bérminimum fizetését „legalább középfokú végzettség”-hez köti. A jogszabályokból nem vezethető le, hogy az alsó középfokú végzettség ne minősülne legalább középfokú végzettségnek a garantált bérminimumra jogosultság szempontjából.”

Mindegy, hogy egy adott szakképesítés alsó középfokúnak vagy középfokúnak minősül-e, jár a garantált bérminimum, ha

  • a munkakör betöltése középiskolai végzettséghez, illetőleg középfokú szakképesítéshez kötött és
  • a munkavállaló rendelkezik is ezzel a végzettséggel, képesítéssel.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd.

– – – – – – – –

A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Érthető Jog
Hírlevél

Mindenkinek vannak jogai!

Könnyen és azonnal érthető hírek a jog világából.

Hírleveleink összeállításánál különös figyelmet szentelünk az érthetőségnek.

Nálunk nincsenek

  • soha véget nem érő körmondatok,
  • latin kifejezések
  • érthetetlen szakszavak.

Ismerd meg Te is a jogaidat! Jogod van hozzá!

Kérd ingyenes Érthető Jog Hírlevelünket!

Név:
E-mail cím:
Elolvastam és elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot.

ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén

www.erthetojog.hu