A borravaló nem ritka jelenség, találkozunk vele a vendéglátásban, szálloda- és szépségiparban, taxizáskor stb. De minden esetben elfogadhat borravalót a munkavállaló? Mennyinek kell lenni a fizetésnek, ha az adott munkakörnél borravalóra is kell számítani? Hogyan szabályozza ezt a Munka Törvénykönyve?
Mit nevezünk borravalónak?
A borravalónak nincs általánosan elfogadott jogi meghatározása, így például a Munka Törvénykönyve sem határozza meg, hogy mit tekintünk annak. Sok helyen és sokféle formában fordulhat elő, összegét leginkább a sokak által követett szokások határozzák meg. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy létezik, ezért a borravalóval kapcsolatos kérdéseket a munkajog sem hagyhatja figyelmen kívül.
Bár a Munka Törvénykönyve a borravaló fogalmát nem határozza meg, mégis találunk erre vonatkozó szabályt a törvényben:
„A munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki.” – mondja ki a jogszabály.
Mi tekinthető a fenti tilalom alá tartozónak?
Ilyen „díjazásnak minősül minden olyan vagyoni értékű szolgáltatás, amelyet harmadik személy a munkáltatót megillető szolgáltatáson felül a munkavállalónak nyújt.”
Ha például étterembe megyünk, akkor az éttermet üzemeltető munkáltatót az általa kiszámlázott összeg illeti meg a részünkre nyújtott szolgáltatásért, vagyis a feltálalt vacsoráért. Tehát, ami nincs a számlán, az már nem tartozik ebbe a körbe. A felszolgálónak adott borravaló olyan díjazás, ami „a munkáltatót megillető szolgáltatáson felül van”, és azt nem is a munkáltatónak, hanem a munkavállaló felszolgálónak adjuk. Vagyis a fenti elfogadási tilalom alá tartozó díjazás a borravaló is. DE…
Tilos a borravaló elfogadása?
A válasz: nem minden esetben.
Ha jól megnézzük a fenti munkajogi szabályt, az úgy kezdődik, hogy „A munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül” nem fogadhat el olyan díjazást, mint például a borravaló.
Ha a munkáltató ehhez hozzájárul, akkor a munkavállaló jogszerűen jár el a borravaló elfogadásakor.
Mi a helyzet a hálás ügyfelek ajándékaival?
Ki ne hallott volna már a hálás ügyfelek, hozzátartozók ajándékkosarairól? Pénz helyett ajándékot szabad elfogadnia a munkavállalónak?
A fenti munkajogi szabályok nem csak az általánosan borravalóként ismert díjazásokra vonatkoznak. A Munka Törvénykönyv hivatalos indoklása is kitér rá, hogy az üzleti szokások alapján a munkavállaló a munkája teljesítése során harmadik személytől különféle anyagi juttatás elfogadására kaphat ajánlatot. Ennek, továbbá a köznyelvben „borravalónak” vagy „hálapénznek” nevezett juttatás elfogadásának tilalmát mondja ki a törvény fenti szabálya azzal, hogy a tilalom alól a munkáltató felmentést adhat. A felmentés történhet olyan módon is, hogy az általában kisebb összegű, szokásosnak tekinthető ajándék elfogadását engedi csak meg a munkáltató.
A munkáltató eldöntheti, hogy engedi-e a borravaló, ajándékok elfogadását munkavállalói részére.
Bár sok helyen él a borravaló, ajándékozás szokása, ma már olyan szolgáltatókat is találhatunk, ahol nem járulnak hozzá az ilyen „plusz kedvességhez”. Ennek oka, hogy a nyújtott szolgáltatásért az ügyfél a díjszabásban, szerződésben foglalt összeget fizeti, amiért cserébe joggal várja el a megfelelő, magas színvonalú teljesítést.
Ha van borravaló, akkor kevesebb a fizetés?
Ha a dolgozó kaphat borravalót, akkor annyival kevesebb lehet a fizetése?
A törvény kimondja, hogy
A munkavállalót munkaszerződés vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján megillető munkabért csökkenteni nem lehet arra tekintettel, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulásával a fentiekben meghatározott díjazásban részesült.
Vagyis a munkáltató dönthet úgy, hogy engedélyezi a borravaló, ajándék elfogadását, emiatt azonban a munkavállaló munkabére nem csökkenthető. Amit tehát mindenképpen meg kell kapnia a munkavállalónak az a kötelezően előírt minimálbér, illetve garantált bérminimum.
(Zárójelben jegyzem meg, hogy az olyan esetekben, ahol a borravaló elterjedt, és ehhez a munkáltató is áldását adja, vélhetően ezt a körülményt nem hagyják teljesen figyelmen kívül a bérszintek kialakításánál. A munkabérnek azonban minden szabálynak meg kell felelnie, a fekete vagy szürke bérfizetés itt sem megengedett és semmiképpen sem keverendő össze az engedélyezett borravalóval.)
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd
