Ingatlanjog magyarázatok az Érthető Jogon. Könnyen és azonnal, bárki számára érthető hírek, információk. Kattints, és nézd meg!
Sok vállalkozás bérelt ingatlanban működik. Felmerülhet az ingatlan tulajdonosában, hogy felelős lehet-e a bérlő cég által végzett tevékenységért? Kinek kell fizetni a cég tartozásait? Kockán forog-e az ingatlan?
Biztosan jól tudod a foglaló új szabályait? Mi az, amit az új Polgári Törvénykönyv másként szabályoz a foglaló esetén, mint ahogyan korábban már megszoktuk?
Megfelelően képviselik az érdekeidet? Esetleg a képviselő túlságosan „önállósítja” magát? Mikor beszélhetünk álképviseletről? Ki az álképviselő? Mi ilyen esetben a helyzet, hogy alakul a képviselet?
Lakásbérlet esetén joggal merül fel a kérdés mind a bérbeadónál, mind a bérlőnél, hogy mi történhet a határozott időre kötött szerződéssel. A határozott időre kötött lakásbérleti szerződés is bármikor, akár hamarabb is felmondható?
Rossz szomszédság török átok – mondja Arany János „A fülemile” című népszerű versében. A szomszédok közötti összetűzés, perpatvar, kit mi illet, ki mit tehet, nem csak napjainkban okoz problémákat. Nem véletlen, hogy a jog is igyekszik rendezni a szomszédok jogait, a szomszédsággal kapcsolatban felmerülő kérdéseket. Milyen jogok illetik meg és kötelezik a szomszédokat? Mik azok a szomszédjogok? Ezek közül nézünk most meg néhányat.
Ma sem ritka, hogy egy-egy telek esetén szolgalmi jog van bejegyezve a földhivatalban. Az is előfordul, hogy a szomszéd a másik telken átjárva jut el a sajátjához. De jogszerű ez? Tényleg átjárhat a szomszéd a telken? Mi az a telki szolgalom?
Ingatlanok esetén nem ritka, hogy haszonélvezeti jog van bejegyezve. Kérdés, hogy ilyen esetben ki az úr a háznál? Vagyis ki döntheti el, hogy mi legyen az ingatlannal? Ki használhatja? Ki adhatja bérbe? Ki adhatja el?
Előfordulhat olyan élethelyzet, amikor valaki el szeretné adni a lakását, de nem mindegy, hogy ki is lesz az új tulajdonos. Gondoljunk arra, hogy a szeretett, ám kissé már szűkös lakást egy jó barát, vagy netán egy családtag venné meg. Mi sem egyszerűbb, hiszen annak adom el a lakásom, akinek én akarom – gondolhatnánk. Azért mégis van egy szabály, amivel nem árt tisztában lennünk. Ez az elővásárlási jog! Olvass tovább és megtudhatod, hogy ez mi fán terem.
Egy lakás, ház vásárlása mindig nagy lépés. A legtöbben hosszú évekig fizetik, hosszú kötöttséget jelent, hiszen nem cserélgetjük naponta. De nem csak a vevőnek lényeges, hogy milyen feltételekkel, milyen szerződéssel veszi meg az ingatlant. Nagy összegekről van, melyben sokszor egy élet munkája van benne. De egyáltalán kell ezt magyarázni, vagy mindenkinek fontos, hogy az ingatlan adásvételnél figyelembe vegyék az érdekeit? Ki hozza és ki fizeti az ügyvédet? Kinek az érdekeit képviseli az eljáró ügyvéd?
Használt lakás, ház vásárlása során mindenki tart attól, hogy mi derül ki később. Mi az, ami nem működik, ki felelős érte, kinek kell fizetni a javítást, cserét. Mit mond erről a legfőbb bíróság? Milyen iránymutatást adott ki a vitás ügyek rendezéséhez? Mi az, ami rejtett hiba?
Az ingatlan nagy érték, így fontos, hogy mi és hogyan történik a nyilvántartás során. Száraznak tűnő téma, ám annál húsba vágóbb, ha valami félresiklik. Az ingatlanokkal kapcsolatos ügyeinket a földhivatalok intézik. A kérdés az, hogy kit és miről értesítenek? Hogyan jár el a földhivatal?
