Társasági jog magyarázatok az Érthető Jogon. Könnyen és azonnal, bárki számára érthető hírek, információk. Kattints, és nézd meg!
Sok vállalkozás bérelt ingatlanban működik. Felmerülhet az ingatlan tulajdonosában, hogy felelős lehet-e a bérlő cég által végzett tevékenységért? Kinek kell fizetni a cég tartozásait? Kockán forog-e az ingatlan?
Megfelelően képviselik az érdekeidet? Esetleg a képviselő túlságosan „önállósítja” magát? Mikor beszélhetünk álképviseletről? Ki az álképviselő? Mi ilyen esetben a helyzet, hogy alakul a képviselet?
Nem könnyű olyan cégnevet találni, ami még senkinek nem jutott eszébe, és ráadásul a cégnyilvántartásba is bejegyezhető. De mit bír el a cégnév? Melyek a névadás szabályai?
A cégek tagjai, tulajdonosai és az ügyvezetés gyakran elválik egymástól. Míg a cég ügyeiről a vezető tisztségviselők mindenféle információval rendelkeznek, hiszen e nélkül nem tudnák megfelelően ellátni feladataikat, addig ugyanez már nem biztos, hogy elmondható a cég tulajdonosairól. Hogyan juthatnak információhoz a cég tagjai, a tulajdonosok?
A 2017. december 31-i adatok alapján több mint fél millió cég létezett hazánkban. Bár egyre több irodaház várja a vállalkozni vágyókat, a cégek jó része még ma is a tulajdonos, ügyvezető, barát, család, ismerős lakásába van bejelentve. Mire kell figyelned a cég székhelyénél? Mi minden múlhat egy postaládán? Miért kell jó postaláda?
Az Európai Unió nem csak a GDPR, vagyis az adatvédelem bizonytalanságait és már-már horrorisztikus büntetési tételét hozta magával, de az üzleti életben hasznos kezdeményezések is napvilágot láttak. Igaz, ez nem olyan felkapott téma, hogy a csapból is ez folyjon, de a GDPR mellett más rövidítéseket is érdemes megismernünk. Ez a BRIS és az EUID. Mik ezek, és mire jók? Nyilvánosak az európai cégadatok?
