Az erkölcs és a jog nem minden esetben ugyanazt takarja. Van, ami bár jogszerű, egyesek szerint még sem erkölcsös. Van azonban olyan is, melyet már a jog sem tolerál. Ezek a jóerkölcsbe ütköző szerződések. A kérdés, hogy jogilag mi ütközik a jóerkölcsbe?

Mit takar a jóerkölcs a jogban?

A Polgári Törvénykönyv tiltja a szerződések jóerkölcsbe ütközését, ám azt nem olvashatjuk a vaskos törvénykönyvben, hogy mit is jelent a jóerkölcs. Mégsem maradunk azonban teljesen magunkra, ha meg akarjuk ezt érteni.

Minden olyan esetben, amikor egy jogszabály nem ad meg valamilyen pontos meghatározást, a bíróságokra marad, hogy kitöltsék az űrt. Ilyenkor a jogszabályi rendelkezések tartalmát a bírói gyakorlat tölti ki tartalommal. Így van ez a jóerkölcs fogalmával is. A bírósági jogalkalmazás segít a jóerkölcs körvonalazásában. Bíráink ítéleteikben többek közt ezt értik jóerkölcs alatt:

  • a jóerkölcs a társadalom általános értékítéletét, a közmegegyezés által meghatározott társadalmi korlátot, az általánosan elvárható magatartás zsinórmértékét fejezi ki – mondta ki a Legfelsőbb Bíróság,
  • az üzleti életben a tisztességesen gondolkodó emberek értékrendje a mérce a jóerkölcs megítélésében,
  • jóerkölcsbe tartozik az, ami az általánosan elfogadott normákat, szokásokat követi,
  • nem fér bele a jóerkölcsbe az, amit az általános társadalmi megítélés egyértelműen tisztességtelennek, elfogadhatatlannak tart.

Bár nincs egyetlen mindent magában foglaló meghatározás, az irány mégis látszik. Igaz, hogy pont az egyértelmű meghatározás hiánya miatt jelenthet nehézséget egy-egy konkrét ügyben eldönteni, hogy a szerződés a jóerkölcsbe ütközi-e, vagy sem.

Mi történik, ha egy szerződés a jóerkölcsbe ütközik?

A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy

„Semmis az a szerződés, amely nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.”

Lényeges, hogy egy szerződés akkor tekinthető jóerkölcsbe ütközőnek, ha ez már a szerződés megkötésekor fennállt.

„A semmis szerződés megkötésének időpontjától érvénytelen.” – rendelkezik a törvény.

A tét tehát nem kicsi. Ezt nem csupán néhány rosszalló tekintet, vagy felhúzott szemöldök követi. A semmis szerződésekről részletesen itt olvashatsz.

Miről mondták már ki, hogy jóerkölcsbe ütköző?

Miután láthattuk, hogy a jogszabály nem mondja meg, hogy mi ütközik a jóerkölcsbe, a bíróságok ítéletei nagyon lényegesek ebben a kérdésben. Ezért is nézzünk olyan ítéleteket, amikben már kimondták, hogy milyen szerződés semmis a jóerkölcsbe ütközés miatt. Jöjjenek hát a példák:

  • alvállalkozói láncolat: itt olyan szerződések minősülnek jóerkölcsbe ütközőnek, ahol tevékenység, illetve üzleti kockázatvállalás nélkül akar valaki díjazáshoz jutni olyan kötelezettségvállalás esetén, amelynek a teljesítésére vállalkozóként nem képes,
  • a gazdasági társaság tulajdonosai, egyben ügyvezetői által bejelentett csődhelyzetet közvetlenül megelőzően a cég által lízingelt személygépkocsik eladása az ügyvezetők részére, mert elvonja a társaság hitelezőinek kielégítési alapját,
  • ha azonos személy a kezességet vállaló cég igazgatója és annak a cégnek az ügyvezetője, akiért a kezességet vállalták,
  • a kirívóan alacsony vételáron közvagyonnak minősülő ingatlan közjogi funkciót betöltő személy részére történő eladása,
  • pilótajátékok során megkötött szerződések.

Annak nincs jelentősége, hogy a jóerkölcsbe ütköző szerződést megkötő felek jóhiszeműek, vagy rosszhiszeműek voltak-e. Ez nem változtat azon, hogy a szerződés a jóerkölcsbe ütközik, ezért semmis.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd.

– – – – – – – –

A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Érthető Jog
Hírlevél

Mindenkinek vannak jogai!

Könnyen és azonnal érthető hírek a jog világából.

Hírleveleink összeállításánál különös figyelmet szentelünk az érthetőségnek.

Nálunk nincsenek

  • soha véget nem érő körmondatok,
  • latin kifejezések
  • érthetetlen szakszavak.

Ismerd meg Te is a jogaidat! Jogod van hozzá!

Kérd ingyenes Érthető Jog Hírlevelünket!

Név:
E-mail cím:
Elolvastam és elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot.

ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén

www.erthetojog.hu