A hálapénz már jó ideje velünk él, mint az egészségügy hallgatólagos része. Van, aki szívesen adta, jobb ellátást, nagyobb figyelmet remélve tőle. Van, aki szükséges rossznak gondolta, de beállt a sorba. Bizonyára néha-néha akadt olyan is, aki már csak elvből sem adott. Ám mindennek januártól hivatalosan is vége. A hálapénz immár nem lesz többé megtűrt része az életünknek. Ezentúl bűncselekmény lesz. A kérdés az, ki büntethető: aki adja, vagy aki kapja?
Mi a hálapénz?
Az első, amit mindenképpen pontosan kell meghatározni, az maga a hálapénz. Mi minősül hálapénznek?
Sem az egészségügyről szóló törvényben, sem pedig a Büntető Törvénykönyvben nem bukkanunk rá arra a kifejezésre, hogy hálapénz. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a jogszabályok ne rendelkeznének a hálapénzként ismert juttatásról.
Az egyik bírósági döntés azonban még a hálapénz kifejezést is meghatározza. Kimondja, hogy
„Hálapénz az a juttatás, amelyet az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét követően a beteg vagy hozzátartozója hálája, köszönete jeléül a szolgáltatásban közreműködő egészségügyi dolgozónak nyújt. Az előre – az egészségügyi ellátás, gyógykezelés megkezdése előtt – adott előny nem hálapénz, és az sem, amelyet a beteg nem saját elhatározásából, nem önként szolgáltat.”
Visszaélés a hálapénzzel
A hálapénz az új szabályozás előtt nem volt tiltva, és büntetve sem. Igaz, a munkajogi szabályok alapján „A munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki.”
A hálapénzt a legtöbb helyen nem tiltották, inkább igyekeztek szabályozni. Például előírták, hogy az egészségügyi intézmény dolgozói hálapénzt, tárgyi ajándékot, szolgáltatást azzal a feltétellel fogadhattak el, hogy
- a díjazás tényét és nagyságrendjét nem köthették ki,
- a gyógyító vagy diagnosztikai tevékenység lezárulta előtt nem kérhettek és fogadhattak el díjazást, illetve
- a díjazás nem befolyásolhatta a betegekkel történő bánásmódot, az érintettek semmilyen előnyt nem élvezhettek.
A hálapénz kizárólag e feltételek betartásával, a beteg elégedettsége kifejezésének jeléül volt elfogadható.
Bár a hálapénz a beteg részéről önkéntes elhatározáson alapulhatott, sajnos visszaélések is történtek.
Például egy nemrégiben lezárult büntető eljárás során arra derült fény, hogy a vádlott orvos kevésnek találva a kínált összeget „közölte, hogy a műtét és a pénzösszeg nincs egyensúlyban, akinek vitorlázgatni van pénze, annak van pénze műtétre is”, majd „felszólította a beteget, hogy gondolja át, mert jön még varratszedésre.”
Az sem volt ritka, hogy egy-egy beavatkozásnak megvolt a „tarifája”, vagyis az, hogy mennyi az elvárt, szokásos hálapénz.
A hálapénz januártól már büntetendő
A hallgatólagos hálapénz rendszernek azonban januártól már vége. A hálapénz ugyanis büntetendővé válik.
- január 1-vel a Büntető Törvénykönyv kimondja, hogy
„Aki egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggésben egészségügyi dolgozónak, egészségügyben dolgozónak vagy ezekre tekintettel másnak az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerint jogtalan előnyt ad vagy ígér, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Hogy mi az a jogtalan előny, aminek az adását, illetve ígéretét büntetik, az az egészségügyről szóló törvényben található.
Ez a törvény kimondja, hogy az egészségügyi dolgozó vagy az egészségügyben dolgozó a térítési díjon felül az egészségügyi szolgáltatás nyújtásáért, sem a szolgáltatás alatt, sem azt követően semmilyen pénzbeli, gazdasági szolgáltatás keretében nyújtott vagy természetbeni ellenszolgáltatást vagy egyéb előnyt nem kérhet, illetve nem fogadhat el.
A törvény tehát látszólag a teljes tiltásra épít, vagyis semmi nem adható, legyen az pénz, tárgyi ajándék, ingyenes üdülés, vitorlázás, golf klub tagság, az orvos házának felújítás stb.
Ajándékkosár sem kerülhet a nővér pultra?
Bár a fenti szabály függetlenül a hála kifejezési módjától tiltást tartalmaz, azért mégis van, ami maradhat.
A törvény ugyanis kimondja, hogy a szolgáltatás nyújtását követően 1 alkalommal elfogadható olyan ajándék, amelynek értéke nem haladja meg a mindenkori minimálbér havi összegének 5%-át. Ez a jelenlegi minimálbér alapján körülbelül 8000,- Ft-ot jelent. Ha valaki hosszabb időn át szorul ápolásra, akkor az ajándékozásra kéthavonta kerülhet sor.
Ki büntethető a hálapénz miatt: az orvos vagy a beteg?
Jogosan merül fel a kérdés, hogy ki büntethető a hálapénz miatt? Az, aki kapja vagy az, aki adja?
A Büntető Törvénykönyv büntetni rendeli azt, aki a jogtalan előnyt, vagyis például a hálapénzt adja. Tehát, az elégedett beteg sem fejezheti ki háláját a minimálbér havi összegének 5%-kánál drágább ajándékkal, szolgáltatással, de pénzzel sem.
Ugyanakkor nem csak a beteg lesz a ludas, ha mégis borítékot csúsztatna az orvos zsebébe.
A Büntető Törvénykönyv azt is kimondja, hogy „Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személy által kért vagy harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Az orvos, egészségügyi dolgozó tehát szintén büntethető lesz, ha az egészségügyi törvényben megengedett mértékű ajándéknál drágábbat fogad el vagy netán ő maga kérné azt.
Kérés alatt pedig – ahogyan arra egy büntető perben a bíróság is rámutatott – nem csupán a konkrét szóbeli megfogalmazás értendő. Ide sorolható minden olyan magatartás is, ami ezt fejezi ki, mint például a célozgatás, a szokásokra történő figyelemfelhívás stb.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd