Tudtad, hogy az üzleti titok védelmére külön törvény van? Mi minősül üzleti titoknak? Hogyan sérthető meg és milyen védelemben részesül? Mit kell megtennie a titok gazdájának, hogy valóban védelmet kaphasson?

Üzleti titok vagy magántitok?

Biztosan vannak, akik az üzleti titokról a magántitokkal együtt hallottak. A kettő egészen 2018. augusztus elejéig kissé összemosódott, hiszen mindkettőt a Polgári Törvénykönyvben találhattuk meg a személyiségi jogok védelmének szabályai közt.

Sőt, egészen 2018. augusztus 7-ig a magántitok védelme magában foglalta az üzleti titok védelmét is.

Hogyan lehet valami egyszerre egy személyhez kötődő magántitok és üzleti titok is? Ennek jogi elemzésébe valójában már nem is érdemes belemenni, mert a helyzet 2018. augusztusában megváltozott. Attól kezdve az üzleti titkot már nem a Ptk. szabályai közt, hanem külön törvényben találhatjuk meg.

Mi minősül üzleti titoknak?

Az üzleti titok védelméről ma már külön törvény szól. Ezért ne ijedj meg, ha a Polgári Törvénykönyv korábban megszokott részében immár hűlt helyét találod.

A törvény értelmében

„Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos – egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető -, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja.”

Nézzük ezt meg kicsit jobban.

Ahhoz, hogy valami üzleti titoknak minősüljön, több feltétel is szükséges.

  • Üzleti titok valamilyen tény, tájékoztatás, egyéb adat vagy ezekből készült összeállítás lehet.
  • Ezeknek valamilyen gazdasági tevékenységhez kell kapcsolódni. Nyilván ezért lesz a titok üzleti és nem magántitok.
  • Feltétel, hogy ezek a tények, tájékoztatások, adatok titkosak legyenek. A titkosság itt azt jelenti, hogy nem közismert, vagy az érintett gazdasági tevékenységet végzők számára nem könnyen hozzáférhető. Vagyis a téma nem hever az utcán, és többek közt a Facebookon sem olvashatunk róla.
  • A titoknak minősülő információnak legyen vagyoni értéke.
  • Feltétel, hogy a titok jogosultja megfelelő intézkedéseket hozzon, hogy a titok titokban maradhasson. Ez persze nem azt jelenti, hogy feltétlenül NASA szintű biztonsági rendszer kell a cégben. Az elvárt mérce az adott helyzetben általában elvárható magatartás. Erre még külön is kitérek.

Hogyan kell védeni az üzleti titkot?

Ahogy láthattuk, az üzleti titok esetén feltétel, hogy annak védelme érdekében a jogosult tegyen is valamit.

A védelem érdekében a feltétel, hogy az adott helyzetben általában elvárható magatartást, lépéseket tegye meg a titok védelme érdekében. Ez minden esetben más és más lehet.

Nyilván nem ugyanaz az elvárt védelmi szint egy kisvállalkozó szokásos üzleti tevékenysége esetén fennálló üzleti titoknál, mint egy nagy multi cég, például az Apple legújabb innovációját tartalmazó információi esetén.

De nem csak attól függ, hogy mi az elvárt, hogy kié az üzleti titok. Az is lényeges, hogy milyen jellegű, milyen értékű információról van szó. Sőt az is számít, hogy ki az, aki azt felhasználja.

Hogyan valósul ez meg a gyakorlatban? Mi lehet az üzleti titkot védő magatartás?

Az üzleti titkot védő intézkedés lehet például az iratok megfelelő elhelyezése. A titkos iratok ne heverjenek szerteszét az asztalon, hanem legyenek megfelelően elzárva. Ilyen intézkedés az is, hogy a titkot rejtő számítógép legyen jelszóval védett, és ahhoz csak az illetékes személyek férhessenek hozzá. Az is lényeges lehet, hogy ki léphet be arra a területre, ahol az üzleti titokhoz esetleg hozzá lehet férni. Továbbá az is számít, hogy hogyan történhet a titok továbbítása, ki kap hozzáférési jogokat stb.

Az üzleti titok jogosultjának jogai

A jogosultnak joga van az üzleti titok hasznosítására, mással történő közlésére és nyilvánosságra hozatalára. A közlést és nyilvánosságra hozatalt együtt az üzleti titok felfedésének nevezzük.

Vagyis a jogosult eldöntheti, hogy a titkot 7 pecsét alatt őrzi-e vagy felfedi mások előtt. A hasznosítás általában magával hozza, hogy a titkot valószínűleg másokkal is közlik. Jellemzően ekkor szokott sor kerülni valamilyen titoktartási megállapodás megkötésére, illetve egyéb szabályok is előírhatnak titoktartási kötelezettséget. Ilyen például a munkavállalók titoktartási kötelezettségét előíró szabály.

A jogosult az üzleti titokhoz fűződő jogot egészben vagy részben átruházhatja másra, hiszen láthattuk, hogy az üzleti titok vagyoni értékkel bír.

Arra is van lehetősége a jogosultnak, hogy az üzleti titok hasznosítására másnak engedélyt adjon.

Az üzleti titok védelme

Az üzleti titkot tilos jogosulatlanul megszerezni, felfedni vagy hasznosítani.

Jogosulatlan megszerzésről beszélhetünk, ha például az üzleti titkot tartalmazó irathoz, számítógéphez, adathordozóhoz a jogosultsággal nem rendelkező személy engedély nélkül hozzáfér, eltulajdonítja vagy másolatot készít. Ezek példák a jogosulatlan megszerzésre, de akár máshogy is megvalósulhat. A lényeg, hogy az a jogosult hozzájárulása nélkül és a jóhiszeműség és tisztesség követelményébe ütköző módon történik. Vagyis nem érdemes sem füstjelekkel, sem morze jelekkel próbálkozni.

De akkor is megsértjük az üzleti titkot, ha a közvetlen jogsértő magatartást nem mi magunk hajtjuk végre, nem mi lopjuk el, másoljuk le, de tudjuk, sejtjük, hogy akitől mi hozzájutunk, az jogosulatlanul szerezte meg. Olyan ez, mint mikor a vásárló tudja vagy sejti, hogy a nagyon olcsón megszerzett márkás termék egy „teherautóról esett le”, magyarul az áru lopott.

A következmények: mire számíthat a jogsértő?

Az üzleti titok megsértése esetén a jogosult többféle igénnyel állhat elő.

A jogosult például:

  • Kérheti a bíróságtól a jogsértés megállapítását.
  • Igényelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől.
  • Kérheti a jogsértő áru előállításának, forgalomba hozatalának, hasznosításának, raktározásának a megtiltását.
  • Lehetőség van a jogsértő áru megsemmisítését kérni.
  • Kérheti, hogy a jogsértő felfedje, hogy ki az, aki még részt vett a jogsértésben.
  • Igényelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását.
  • Kérheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését.
  • Kérheti az üzleti titkot tartalmazó anyagok megsemmisítését vagy részére történő átadását.
  • Felmerülhet igényként, hogy az ügyben hozott határozatot nyilvánosságra hozzák, például a sajtóban megjelentessék.
  • Kártérítést is követelhet.
  • A bíróság a törvényben meghatározott feltételek esetén pénzbeli ellentételezést is elrendelhet a jogosult javára. Ez akkor is alkalmazható a jogsértővel szemben, ha a jogsértő nem tudott és nem is tudhatott arról, hogy az üzleti titokhoz olyan személytől jutott hozzá, aki azt jogosulatlanul szerezte.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd

Az ÉRTHETŐ JOG célja, hogy mindenki számára elérhetővé és érthetővé tegye a jogot.
A célunk, hogy te is ismerd a jogaidat. Ha szeretnél hozzájárulni ehhez, támogasd a munkánkat egy kávé árával.


-----------------------

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövess bennünket:


ÉRTHETŐ JOG Hírlevél

Mindenkinek vannak jogai!

Könnyen és azonnal érthető hírek, magyarázatok a jog világából.

Hírleveleink összeállításánál különös figyelmet szentelünk az érthetőségnek.

Nálunk nincsenek

  • soha véget nem érő körmondatok,
  • latin kifejezések
  • érthetetlen szakszavak.

Ismerd meg Te is a jogaidat! Jogod van hozzá!

Kérd ingyenes ÉRTHETŐ JOG Hírlevelünket!

Név:
E-mail cím:
Elolvastam és elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót

ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu
Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.