Kinek ne tetszene, ha keresik a társaságát, meg akarnak ismerkedni vele, adnak a véleményére, követik a Facebookon, Instagramon, netán már rajonganak is érte? Igen ám, de mikor válik a túlzott érdeklődés jogellenessé? Mikor lesz a rajongásból zaklatás? Mikor válik az udvarló, az érdeklődő személy zaklatóvá?

A zaklatás minden esetben bűncselekmény?

A zaklatásról sok esetben mást gondolunk a hétköznapi életben, mint egy büntető ügyben. Van, amikor zaklatásként élünk, élhetünk meg olyan kapcsolatfelvételi szándékot, ami valójában még nem feltétlenül jogellenes, legfőképpen pedig nem bűncselekmény.

A zaklatás, mint bűncselekmény többféle módon is megvalósulhat. A Büntető Törvénykönyv két alapesetet különböztet meg:

  • Az egyik esetben a zaklató személy abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja.

Ez az eset csak akkor büntethető önálló bűncselekményként, ha mellette más, súlyosabban büntetendő bűncselekmény nem történik. Például az elkövető nem tör be a csodált személy lakásába stb. Ha ugyanis a zaklató más, súlyosabban büntetendő bűncselekményt is elkövet, akkor az alapján ítélhetik el.

  • A zaklatás másik alapesete, amikor a zaklató már nem csupán keresi az áldozata társaságát, de félelemkeltés céljából őt vagy rá tekintettel hozzátartozóját különösen súlyos sérelmeket kilátásba helyezve megfenyegeti, vagy ilyen látszatot kelt.

Például, “megöllek” vagy hasonló komoly fenyegető kijelentésekkel félemlíti meg. Ez az eset súlyosabban büntetendő, mint az előző, és már önállóan is megállhat a lábán.

Ebben a cikkben abba pillantunk bele, hogy mikor is lesz bűncselekmény a „túlzott érdeklődés”, rajongás. A fenyegetés már más tészta, most maradunk az első alapesetnél.

Véletlenül nem lehet zaklatni

Ahhoz, hogy a zaklatás bűncselekményként megvalósuljon, mindenképpen kell célzat az elkövető oldaláról. Vagyis az elkövető azzal a céllal háborgatja a sértett személyt, hogy megfélemlítse vagy a magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon. Véletlenül tehát nem lehet valakit zaklatni.

A zaklatás nem csak szexuális lehet

A zaklatás, a zaklató üzenetek tartalma nem csupán szexuális lehet.

Zaklatást valósít meg az is, aki azért, hogy szomszédjának mindennapi életébe beavatkozzon, rendszeresen szemmel tartja a sértetthez érkező látogatókat, feljegyzi a látogatók rendszámát, a családi rendezvényeket megzavarja, velük kiabál, melynek eredményeként a sértett képtelenné válik saját ingatlanának udvarában tartózkodni.

Egy-két hívás, üzenet is már zaklatás?

Ha a zaklatás azon alapesetét nézzük, ami háborgatással valósulhat meg, akkor a cél mellett szükséges, hogy a háborgatás rendszeres vagy tartós legyen.

A kérdés, hogy mi minősülhet ilyennek?

Az, hogy mikor valósul meg a rendszeres vagy tartós háborgatás, mindig az adott eset vizsgálatával dönthető el. Nyilván szükséges ismerni a körülményeket. Ha valaki csupán a szakítás után szeretné visszakapni a saját értékeit, és emiatt többször kell keresnie volt párját, még nem válik automatikusan büntetendő zaklatóvá.

Ugyanakkor például a volt partnernek küldött napi húsz-harminc telefonhívás és további húsz-harminc sms, már zaklató lehet, még akkor is, ha azt az elkövető úgy magyarázza, hogy „a békülés reményében” teszi.

A háborgatással megvalósuló zaklatás esetén amellett. hogy a háborgatás rendszeres vagy tartós, mindenképpen szükséges az a cél, hogy az elkövető önkényesen beavatkozzon a másik fél magánéletébe, mindennapi életvitelébe.

Az internetes zaklatás

A zaklatás megvalósulhat az internet eszközeivel is. Ma már egyre több felület van, ahol gyorsan és könnyen elérhetik egymást az emberek, sőt sok esetben mindezt névtelenül, valódi személyük felfedése nélkül. Gondoljunk az e-mailekre, chat üzenetekre, a közösségi oldalak különböző üzenetküldési, kommentelési felületeire.

„Az internetes felületeken elkövetett zaklató jellegű bűncselekmények száma folyamatosan emelkedik, ez a bírósághoz érkezett ilyen jellegű ügyek számában is tapasztalható.” – tudhatjuk meg a birosag.hu oldalról.

Bár az internet sok mindent látni enged, ugyanakkor sok mindent el is takar a szemünk elől. Egyesek az arctalanságot, névtelenséget kihasználva írogatnak mindenfélét, tévesen abban bízva, hogy mindig homály fedi majd valódi kilétüket.

Dr. Bakos Éva nyilatkozó büntető bíró tapasztalata szerint még olyan esetben is, ha a zaklató álnevet, vagy álprofilt használ, eredményesen fel lehet deríteni az elkövető kilétét.

Viszonzaklatás: kettőn áll a vásár?

Viszonzaklatás alatt az elkövető és a sértett közötti kölcsönös oda-vissza háborgatás értendő. Például a sértett nem zárkózik el egyértelműen, fogadja a zaklató hívásait, reagál az üzenetekre, esetleg hergeli is őt.

Ez egyrészről van, amikor érthető, ugyanakkor nem a legokosabb „húzás”. Amellett, hogy olajat önt a tűzre, vagyis a zaklatót „bátorítja”, figyelmet ad neki (és nyilván ez az egyik motiváció a zaklató oldaláról), nehezebbé is teszi a zaklatás büntetőjogi elítélését.

A Kúria gyakorlata alapján a viszonzás miatt már nem beszélhetünk háborgatásról, önkényességről. A háborgatás ugyanis egyoldalú magatartás, a viszonzott cselekmény pedig értelemszerűen nem egyoldalú. Ráadásul önkényesnek sem tekinthetjük azt, amit a sértett nem sérelmez, esetleg még provokál is. Az „én majd jól megmondom” hozzáállás tehát nem mindig segít. A bírói gyakorlat alapján a kölcsönös kapcsolatteremtési alkalmakat a rendszeresség és tartósság vizsgálatakor figyelmen kívül kell hagyni. Azt, hogy ez a megoldás, értelmezés jó-e vagy sem, már más lapra tartozik.

Mit tehetünk zaklatás esetén?

A kérdésre Dr. Bakos Éva bírótól kaphatjuk meg a választ:

„Ne válaszolj! Ne vágj vissza! És mentsd a bizonyítékot!”

Amit mindenképpen megtehetünk, hogy élünk a különböző közösségi média felületek adta lehetőséggel, jelentjük a nem megfelelő magatartást tanúsító személyeket, védjük fiókunkat, adatainkat és körültekintően osztjuk meg magánéletünket a közösségi hálón. Szükség esetén pedig jogi segítséget kérünk.

A zaklatás úgynevezett magánindítványra büntetendő bűncselekmény. Vagyis ahhoz, hogy eljárás induljon a zaklatóval szemben, az áldozatnak feljelentést kell tennie.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd

-----------------------

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövess bennünket:


ÉRTHETŐ JOG Hírlevél

Mindenkinek vannak jogai!

Könnyen és azonnal érthető hírek, magyarázatok a jog világából.

Hírleveleink összeállításánál különös figyelmet szentelünk az érthetőségnek.

Nálunk nincsenek

  • soha véget nem érő körmondatok,
  • latin kifejezések
  • érthetetlen szakszavak.

Ismerd meg Te is a jogaidat! Jogod van hozzá!

Kérd ingyenes ÉRTHETŐ JOG Hírlevelünket!

Név:
E-mail cím:
Elolvastam és elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót

ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu
Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.