Mi írja elő a népszámlálást? Kötelező-e az adatok megadása? Mi történik a megadott adatainkkal? Kérdések a 2022-es népszámlálás körül.
Mi írja elő a népszámlálást?
Ahhoz, hogy megkapjuk a választ a kérdésre, hogy valóban kötelező-e a népszámlálás, azt kell tudnunk, hogy egyáltalán mi írja azt elő.
A 2022-es népszámlálást eredetileg 2021-re tervezték, ám a koronavírus beleszólt a tervekbe. 2021-ben a koronavírus miatti helyzet miatt nem lehetett megtartani a népszámlálást. De mi írja elő, hogy népszámlálást kell tartani?
Mint az életben oly sok mindent, ezt is egy törvény szabályozza. Az eredetileg 2021-re tervezett, de idén tartandó népszámlálás jogi hátterét a 2021. évi népszámlálásról szóló 2018. évi CI. törvényben találjuk.
A törvény előírja, hogy a Magyarország területén 2022. október 1-jén 0 órakor fennálló állapot alapulvételével a természetes személyekről és a lakásokról nép- és lakásszámlálást kell tartani. Ezt nevezzük összefoglalóan népszámlálásnak.
Ki találta ki, hogy legyen népszámlálás?
Mivel törvény szabályozza a népszámlálást, gondolhatnánk, hogy mindez honatyáink ötlete volt. Ám, mint sok más szabály, ez is kapcsolódik az Európai Unióhoz. A népszámlálás, illetve az adatszolgáltatás kötelezettsége az Európai Parlament és a Tanács nép- és lakásszámlálásról szóló 763/2008/EK rendeletéből fakad. Ez az uniós rendelet a tízévente történő, a népességre és lakáskörülményekre vonatkozó átfogó adatszolgáltatás közös előírásait határozza meg.
Az uniós rendeletben meghatározott kötelezettségeknek a tagállamok, így Magyarország is köteles eleget tenni. Sőt, az adatokat továbbítani kell az Unió felé is.
Az adatokat az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat felé kell megküldeni.
Kit érint a népszámlálás?
A magyar törvény meghatározza, hogy kit érint, kinek kell részt venni a népszámlálásban. A törvényi előírás alapján a népszámlálás kiterjed:
- a Magyarország területén élő vagy 12 hónapnál rövidebb ideig külföldön tartózkodó, de Magyarországon bejelentett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra,
- a Magyarország területén 3 hónapnál hosszabb ideig tartózkodó EGT-állampolgárokra, harmadik országbeli állampolgárokra és hontalan személyekre,
- az ország területén lévő lakásokra, lakott üdülőkre, lakott egyéb lakóegységekre és a közösségi éjszakai elhelyezést szolgáló intézményekre, mint például diákotthonok, kollégiumok, munkásszállók, büntetés-végrehajtás intézmények stb.
Kötelező megadni a kért adatokat?
A törvény előírja, hogy az adatszolgáltatás fő szabály szerint kötelező. Ám ez nem azt jelenti, hogy minden kérdésre kötelező válaszolni.
Bár a TV-ben találkozhatunk olyan felhívással, ahol ismert személyek arra bíztatnak, hogy a kérdőíven adjuk meg például a vallási hovatartozást, jó tudni, hogy ez nem kötelező.
A kérdőívben megfogalmazott kérdések közül van, amire kötelező válaszolni, és van olyan is, ahol önkéntes a válaszadás.
Önkéntes, vagyis nem kötelező az adat megadása a következő témakörökben:
- az egészségi állapot,
- fogyatékosság,
- vallás,
- anyanyelv
- nemzetiség.
A többi kérdésben az adatszolgáltatás kötelező. Fontos, hogy az adatokat a valóságnak megfelelően kell megadni.
Népszámlálás korábban is volt, ám ez most mégis más
Újdonság, hogy 2022-ben a digitális jártasságra, internethasználatra és energiahatékonyságra vonatkozó kérdésekkel is találkozhatunk a kérdések között.
Ám nem csak a kérdésekben van újítás. Lényeges változás a név megadásának kötelezettsége is.
Ugyanakkor a törvény előírja azt is, hogy olyan technikai megoldást kell alkalmazni, ami az adatrögzítés pillanatában automatikus módon álnevesíti az adatokat.
A népszámlálás során gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók fel.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd
