Mi írja elő a népszámlálást? Kötelező-e az adatok megadása? Mi történik a megadott adatainkkal? Kérdések a 2022-es népszámlálás körül.

Mi írja elő a népszámlálást?

Ahhoz, hogy megkapjuk a választ a kérdésre, hogy valóban kötelező-e a népszámlálás, azt kell tudnunk, hogy egyáltalán mi írja azt elő.

A 2022-es népszámlálást eredetileg 2021-re tervezték, ám a koronavírus beleszólt a tervekbe. 2021-ben a koronavírus miatti helyzet miatt nem lehetett megtartani a népszámlálást. De mi írja elő, hogy népszámlálást kell tartani?

Mint az életben oly sok mindent, ezt is egy törvény szabályozza. Az eredetileg 2021-re tervezett, de idén tartandó népszámlálás jogi hátterét a 2021. évi népszámlálásról szóló 2018. évi CI. törvényben találjuk.

A törvény előírja, hogy a Magyarország területén 2022. október 1-jén 0 órakor fennálló állapot alapulvételével a természetes személyekről és a lakásokról nép- és lakásszámlálást kell tartani. Ezt nevezzük összefoglalóan népszámlálásnak.

Ki találta ki, hogy legyen népszámlálás?

Mivel törvény szabályozza a népszámlálást, gondolhatnánk, hogy mindez honatyáink ötlete volt. Ám, mint sok más szabály, ez is kapcsolódik az Európai Unióhoz. A népszámlálás, illetve az adatszolgáltatás kötelezettsége az Európai Parlament és a Tanács nép- és lakásszámlálásról szóló 763/2008/EK rendeletéből fakad. Ez az uniós rendelet a tízévente történő, a népességre és lakáskörülményekre vonatkozó átfogó adatszolgáltatás közös előírásait határozza meg.

Az uniós rendeletben meghatározott kötelezettségeknek a tagállamok, így Magyarország is köteles eleget tenni. Sőt, az adatokat továbbítani kell az Unió felé is.

Az adatokat az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat felé kell megküldeni.

Kit érint a népszámlálás?

A magyar törvény meghatározza, hogy kit érint, kinek kell részt venni a népszámlálásban. A törvényi előírás alapján a népszámlálás kiterjed:

  • a Magyarország területén élő vagy 12 hónapnál rövidebb ideig külföldön tartózkodó, de Magyarországon bejelentett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra,
  • a Magyarország területén 3 hónapnál hosszabb ideig tartózkodó EGT-állampolgárokra, harmadik országbeli állampolgárokra és hontalan személyekre,
  • az ország területén lévő lakásokra, lakott üdülőkre, lakott egyéb lakóegységekre és a közösségi éjszakai elhelyezést szolgáló intézményekre, mint például diákotthonok, kollégiumok, munkásszállók, büntetés-végrehajtás intézmények stb.

Kötelező megadni a kért adatokat?

A törvény előírja, hogy az adatszolgáltatás fő szabály szerint kötelező. Ám ez nem azt jelenti, hogy minden kérdésre kötelező válaszolni.

Bár a TV-ben találkozhatunk olyan felhívással, ahol ismert személyek arra bíztatnak, hogy a kérdőíven adjuk meg például a vallási hovatartozást, jó tudni, hogy ez nem kötelező.

A kérdőívben megfogalmazott kérdések közül van, amire kötelező válaszolni, és van olyan is, ahol önkéntes a válaszadás.

Önkéntes, vagyis nem kötelező az adat megadása a következő témakörökben:

  • az egészségi állapot,
  • fogyatékosság,
  • vallás,
  • anyanyelv
  • nemzetiség.

A többi kérdésben az adatszolgáltatás kötelező. Fontos, hogy az adatokat a valóságnak megfelelően kell megadni.

Népszámlálás korábban is volt, ám ez most mégis más

Újdonság, hogy 2022-ben a digitális jártasságra, internethasználatra és energiahatékonyságra vonatkozó kérdésekkel is találkozhatunk a kérdések között.

Ám nem csak a kérdésekben van újítás. Lényeges változás a név megadásának kötelezettsége is.

Ugyanakkor a törvény előírja azt is, hogy olyan technikai megoldást kell alkalmazni, ami az adatrögzítés pillanatában automatikus módon álnevesíti az adatokat.

A népszámlálás során gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók fel.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd

Az ÉRTHETŐ JOG célja, hogy mindenki számára elérhetővé és érthetővé tegye a jogot.
A célunk, hogy te is ismerd a jogaidat. Ha szeretnél hozzájárulni ehhez, támogasd a munkánkat egy kávé árával.


-----------------------

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövess bennünket:


ÉRTHETŐ JOG Hírlevél

Mindenkinek vannak jogai!

Könnyen és azonnal érthető hírek, magyarázatok a jog világából.

Hírleveleink összeállításánál különös figyelmet szentelünk az érthetőségnek.

Nálunk nincsenek

  • soha véget nem érő körmondatok,
  • latin kifejezések
  • érthetetlen szakszavak.

Ismerd meg Te is a jogaidat! Jogod van hozzá!

Kérd ingyenes ÉRTHETŐ JOG Hírlevelünket!

Név:
E-mail cím:
Elolvastam és elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót

ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu
Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.