A védettségi igazolvány körül egyelőre még észrevehető a zűrzavar. Sokak számára tisztázatlan, hogy mikor és ki kapja, kinek küldik, kinek nem? Mi a célja, mire és ki használhatja? Kinek mennyibe kerül, és miért? Talán ez utóbbi kérdés eddig háttérbe szorult, de a felszín alatt bizonyára ott lapul.
A jogszabályok feladata
A jogszabályalkotás igen összetett feladat, melynek során sok szempontra kell(ene) odafigyelni. Nem állítom, nem állíthatom, hogy ez minden esetben tökéletesen sikerül.
A cél mindenképpen az kell, hogy legyen, hogy a jogszabályok, bármilyen körülmények között is szülessenek, valódi problémákra valódi megoldást adjanak, valamint biztonságot, stabilitást nyújtsanak a társadalom számára.
Amit mindenképpen kerülni kell, az nem csupán a meggondolatlan jogi szabályozás, de a felesleges, megoldás helyett több problémát generáló jogszabályok létrehozása.
Mi a védettségi igazolvány alapja?
Ahhoz, hogy az új igazolvánnyal kapcsolatos kérdésekre választ találjunk, nem csak azt kell ismerni, hogy mi és hogyan szabályozza a védettségi igazolványt, de azon sem árt eltöprengeni, hogy mi a szabályozás alapja.
A védettségi igazolványt a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet alkotta meg.
A rendelet elején olvashatjuk, hogy a Kormány a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára figyelemmel alkotta meg a szabályozást. De mit is mond ki ez a bizonyos 51/A. szakasz?
Ez a bizonyos 51/A. § úgy rendelkezik, hogy „A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében kihirdetett veszélyhelyzetben – a 21-24. alcímben meghatározott rendkívüli intézkedéseken és szabályokon túl – az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.”
Tehát, a veszélyhelyzetben olyan rendkívüli intézkedések meghozatala lehet megalapozott, ami az állampolgárok biztonságát, valamint a nemzetgazdaság stabilitását segíti elő, azt szolgálja.
Mi az, ami biztonságot, stabilitást jelenthet?
A biztonságot, stabilitást a megfelelően átgondolt, egyértelmű céllal rendelkező intézkedés, jogszabály adhatja meg. Ami megoldást nyújt egy létező vagy esetleg jövőben bekövetkező, de már előrelátható problémára. Mindezt úgy, hogy lehetőleg ne hozzon létre újabb problémákat.
Vagyis nem megfelelő az az eszköz, intézkedés, szabályozás, amiről nem lehet tudni, hogy mire jó? Nem lehet tudni, hogy valójában mi a célja, mit segít elő pozitív, előremutató módon, nem pedig még nagyobb zűrzavart keltve.
Mi a védettségi igazolvány célja?
A rendelet azt mondja ki, hogy „A koronavírus elleni védettség igazolására alkalmas az e rendelet szerinti hatósági igazolvány.”
A rendelet szerint tehát a megfelelő védettség igazolása lenne a cél.
Az azonban már hiányzik a szabályozásból, hogy mikor, milyen körülmények között lehet, illetve kell igazolni a védettséget? Ki kérheti számon? Mire jogosít, illetve kötelez?
Gondoljunk csak a jogosítványra. Mi értelme lenne a jogosítványnak, ha ahhoz nem kapcsolódna semmilyen jog, illetve kötelezettség? Ha nem tudnánk, hogy ki, mikor kérheti el, mikor kell bemutatnunk, rendelkeznünk vele, mit tehetünk és mit nem, stb.
Ki jogosult a védettségi igazolványra?
Védettségi igazolványra jogosult az, aki
- koronavírus elleni védőoltást kapott,
- igazoltan átesett a koronavírus-fertőzésen,
- szintén átesett a fertőzésen, azonban ezt hivatalosan nem tartják nyilván, mert a személy nem került be az ellátórendszerbe, ám megfelelő vizsgálattal igazolja, hogy szervezetében a koronavírus elleni ellenanyag jelen van.
A védettségi igazolvánnyal kapcsolatos rendeletet elérheted itt.
Mit szabályoz a rendelet és mit nem?
Ahogy már jeleztem, maga a védettségi igazolványról szóló rendelet nem szól arról, hogy valójában mire használható, milyen jogok és kötelezettségek társulnak az igazolványhoz.
A rendelet tulajdonképpen kimerül a technikai adatokra vonatkozó előírásokban. Például, hogy mi szerepel az igazolványon, meddig érvényes, ki állítja ki, stb.
Azt is előírja, hogy az igazolványon szerepelnie kell a következő feliratnak: „Az igazolványhoz kapcsolódó jogosultságok a koronavirus.gov.hu internetes oldalon ellenőrizhetők.”
Egyelőre azonban a koronavirus.gov.hu oldal nem ad további tájékoztatást a jogosultságok tekintetében, hiszen erre vonatkozó jogszabály jelenleg nincs.
Kinek mennyibe kerül a védettségi igazolvány és miért?
A technikai szabályok közt szó van a költségekről is.
A rendelet alapján, ahogyan már jeleztem, három csoportba sorolhatjuk az igazolványra jogosultakat.
Az első két csoport esetén a védettségi igazolvány ingyenes. Ők azok, akik
- oltást kaptak, illetve
- az egészségügyi ellátórendszerbe bekerülve gyógyultak fel a fertőzésből.
Nekik tehát nem kell fizetni az igazolvány kiállításáért.
A harmadik csoport, akik igazolják, hogy átestek a fertőzésen, hiszen az ellenanyag jelenléte kimutatható, szintén jogosultak a védettségi igazolványra. Ez esetükben azonban már nem ingyenes. Nekik a rendelet alapján „3000 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelyből 2000 forint a védettségi igazolvány előállítási költsége”.
A kérdés már csak az, hogy miért?
- Mi indokolja, hogy a védettség igazolása bizonyos esetekben ingyenes, más esetben díjköteles?
- Miért kell annak fizetnie, aki úgy esett át a fertőzésen, hogy mindeközben nem terhelte a hivatalos egészségügyi ellátórendszert?
- Miért kell fizetnie, ha úgy szerzett védettséget, hogy ez nem került további adóforintokba az oltás biztosításával?
- Miért indokolt ez a különbségtétel?
Ha esetleg valaki rendelkezik a kérdésre megfelelően alátámasztott jogi magyarázattal, örömmel venném, ha ezt megosztaná velem is. Tanulni ugyanis soha nem szégyen.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd
