Úgy tűnik, hogy a Jog-os filmbakik sorozatunk kimeríthetetlen, hiszen ismét egy jogi baki egy hazai kedvelt sorozatban. (Már előre jelzem, hogy van még ott több is, így a Jog-os filmbakikat feltáró sorozatunknak biztosan lesz még újabb része.) Valóban lehetséges vétségből bűncselekmény? Súlyosabb lenne a bűncselekmény, mint a vétség? Ezúttal a büntetőjog alapjait járjuk körbe érthető módon.
A történet
Ahhoz, hogy érthető legyen a „vétségből bűncselekmény” filmbaki, röviden a történetről is szót ejtek. A történetben egy bicikligázolás miatt alakul ki a büntetőjogi szál. Egy úton hagyott biciklit ütött el a sofőr. Bár személyi sérülés nem történt, a jelenet résztvevői ezt akkor még nem tudják biztosan, hiszen a rendőrség egy feljelentés alapján nyomozni kezdett. Úgy hiszik, hogy a gázolásnak sérültje is lehetett, ellenkező esetben nem lenne nyomozás.
Így az ügyvéd szájából elhangzik az a bizonyos mondat: „Abban reménykedhetünk, hogy nem okozott maradandó sérülést, mert akkor a vétségből bűncselekmény lesz.”
A kérdés, hogy valóban jogilag helytálló lenne ez a mondat? A vétségnél súlyosabb a bűncselekmény?
A büntetőjog alapjai
A büntetés már igen régóta a társadalmi együttélés része. Most nem vizsgálom, hogy ez szükséges-e, jó-e vagy sem. Egy biztos, jelenleg meghatározott esetekben az állam él a büntetés kiszabására és végrehajtására vonatkozó hatalmával.
Mi tartozik a büntetőjog körébe? Mi szabályozza?
A jelenlegi magyar szabályozás alapján egyetlen jogszabály, egy törvény tartalmazza az emberek büntetőjogi felelősségre vonásának feltételeit, a kiszabható büntetéseket és valamennyi büntetendő cselekményt. Ez a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény. Vagyis ez a 2012-ben hatályba lépett századik törvény, hiszen a törvények jelölésénél nem a hétköznapi életben megszokott arab számok szerepelnek, hanem a számozást római számokkal jelölik. A római számokról ezen a linken találsz érthető magyarázatot. A törvényt sokszor úgy rövidítik írásban és szóban is, hogy Btk., ezért a cikk további részében én is így hivatkozok rá.
A Btk. elején megtaláljuk, hogy összefoglalva miért is született ez a törvény.
„Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének, területi épségének, gazdaságának, valamint a nemzeti vagyonnak a védelme érdekében, (…) az állam kizárólagos büntető hatalmának érvényesítése céljából” alkotta meg, vagyis ezért létezik a Btk.
A Btk. a bűncselekményekkel, azok elkövetőivel, a büntetéssel kapcsolatos részletes szabályokat tartalmazza. De mi minősül bűncselekménynek?
Mi a bűncselekmény?
„Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli.” – mondja ki a törvény.
Láthatjuk, hogy minden bűncselekménynél közös, hogy az veszélyes a társadalomra. Mikor tekinthetünk valamit a társadalomra veszélyesnek?
A törvény ezt is megmondja.
„Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti.”
Tudom, ez így túl általánosnak tűnik, de van jelentősége. Ugyanis ez biztosíthatja, hogy ne minősüljön minden olyan tett vagy mulasztás bűncselekménynek, ami valakinek nem tetszik, valakit valamilyen módon sért ugyan, de mégsem úgy, mintha bűncselekmény lenne. Ha például valaki egy lakásbérleti szerződés szerint nem fizeti a bérleti díjat, akkor szerződésszegést követ el. Ez kétségtelenül sérti a bérbeadó érdekeit, azonban ekkor nem beszélhetünk bűncselekményről. Ilyen esetben a felek közötti vitát nem a rendőrségnek kell felderíteni, és nem a büntetőjog keretein belül kell elbírálni. Ami egy személynek vagy akár egy kisebb közösségnek hátrányos, rájuk nézve sérelmes, még nem feltétlenül lesz társadalomra veszélyes is. Legalábbis a büntetőjogi megítélés alapján.
Nem minden bűncselekmény nyom ugyanannyit Justitia mérlegében?
A bűncselekmények esetén a törvény maga is biztosítja, hogy azok nem egyformán súlyosak, így az elkövetésükért kiszabható szankciók is eltérőek.
A bűncselekmény bűntett vagy vétség lehet.
Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre e törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, minden más bűncselekmény vétség.
Vagyis a bűntett súlyosabb, mint a vétség. Minden gondatlanul elkövetett bűncselekmény vétség lesz, függetlenül attól, hogy milyen büntetés szabható ki érte. Valamint szintén vétségnek minősül az olyan bűncselekmény is, amit bár szándékosan követtek el, de a kiszabható büntetés nem lehet több, mint 2 év szabadságvesztés.
Vétségből bűncselekmény?
Az eddigiekből már – azt hiszem – kiviláglik, hogy a sorozat készítői hol is követték el a jogi bakit. A vétségből, ha súlyosabban minősülő cselekményről van szó, nem bűncselekmény, hanem bűntett lesz.
Mert mind a vétség, mind a bűntett bűncselekmény. A nagy halmaz a bűncselekmény, amiben ott a két kisebb, a vétség és a bűntett.
Ha pedig az iskolai biológia órák közelebb álltak hozzád, mint a jogi ismeretek, akkor gondolj a bogár és a rovar esetére. Nem minden rovar bogár, de minden bogár rovar. Nem minden bűncselekmény vétség, de minden vétség bűncselekmény. Vagyis a vétségek minden esetben bűncselekmények, hiszen a bűncselekményeken belül találhatóak. Ám bűncselekmény nem csak vétség lehet, hanem bűntett is. A bűntett pedig súlyosabb, mint a vétség.
Helyesen tehát az ügyvédet alakító szereplő szájából úgy hangzott volna a mondat, hogy „Abban reménykedhetünk, hogy nem okozott maradandó sérülést, mert akkor a vétségből bűntett lesz.”
Azt hiszem, hogy ezt kis odafigyeléssel jól is lehetett volna csinálni, bár tény, hogy ettől még a szórakoztatás nem szenvedett csorbát.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, vitarendezési szakjogász
