Egy cikkben írtam már arról, hogy mit tehet meg önállóan egy kiskorú gyerek. A téma sokakat érdekelt, és bizony kiderült, hogy nem is olyan egyértelmű, hogy mit is takarnak azok a fogalmak, hogy kiskorú, fiatalkorú, gyermekkorú. Kit tekinthetünk jogilag kiskorúnak? Mi a különbség jogi értelemben a fiatalkor és gyermekkor között?

Számít a jogterület

Megértem, hogy kissé zavaros lehet, hogy egy gyerek mikor számít kiskorúnak, vagy mikor mondhatjuk, hogy fiatalkorú. Milyen életkorban van a határ?

Valóban fontos az életkor, de nem csak az számít. Fontos a jogterület is, ahogyan a jogászok nevezik a jogág, hiszen eltérő jogterületeknél, eltérő lehet a fogalom is.

A jogágakról itt írtam részletesebben, most csak röviden a lényeg:

A jogban többféle jogág létezik. Ezek egy-egy területet ölelnek át. Egy-egy jogág azonos típusú társadalmi viszonyokat, ügyeket azonos módszerrel szabályozó jogszabályokból áll. Egy-egy jogágban található jogszabályok a szabályozás célját, tárgyát és módját tekintve egységet alkotnak.

Két nagy eltérő jogág a büntetőjog és a polgári jog. Azt, hogy melyik mivel foglalkozik ebben a cikkben megtalálod.

A témánk szempontjából ez a két nagy jogág, vagyis a büntetőjog és a polgári jog szintén lényeges. Mindjárt látod is, hogy miért.

Ki a kiskorú?

A kiskorú fogalma a polgári jogban található. A Polgári Törvénykönyv határozza meg, hogy ki minősül kiskorúnak.

„Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be. A kiskorú a házasságkötéssel nagykorúvá válik.”

A fő szabály, hogy 18 éves korig tart a kiskorúság. Kivételesen hamarabb is nagykorúvá válhat valaki, ha házasságot köt. Házasságot csak 16. életévüket már betöltött kiskorúak köthetnek, ha minden egyéb feltétel is adott. Vagyis minden 16. év alatti személy biztos, hogy kiskorúnak minősül.

Kiskorú és kiskorú között is van különbség?

Bizonyára sokakban felmerül, hogy hivatalosan van valami különbség a 14 év alattiak és a 14 és 18 közöttiek esetén, igaz? Bizony van. Bár mindkét korosztály kiskorú, mégsem vehetjük őket egy kalap alá, és nem csak azért, mert a 14 évesnél idősebb tinik már-már kész felnőttek.

A polgári jogban a kiskorúak két nagyobb csoportba sorolhatók:

  1. 14 év feletti kiskorúak
  2. 14 év alatti kiskorúak

A két csoport jogilag abban különbözik egymástól, hogy mit tehet meg önállóan. Azt, hogy melyik korosztály mit tehet meg, itt olvashatod el.

Most az a lényeg, hogy mindkét korcsoport tagjai kiskorúnak minősülnek.

Ki a fiatalkorú?

A polgári jogtól eltérően a büntetőjog nem kiskorúaknak nevezi a még nem felnőtt személyeket. Itt találkozhatunk a fiatalkorú fogalmával.

A Büntető Törvénykönyv alapján a fiatalkor alsó határát a 12., a felsőt pedig a 18. életév jelenti. Ebből az következne, hogy a 12. születésnapon a személy még gyermekkorúnak számít. DE, ennél kicsit bonyolultabb a büntetőjog.

Bár meghatározás szerint a fiatalkort a 12. életévtől számítja, a büntethetőséget mégis sok esetben csak a 14. életévhez köti. A fiatalkor kezdetének így néhány bűncselekmény esetén a 12. születésnapot, egyebekben pedig a 14. születésnapot követő nap tekintendő. A korhatár vége viszont egységes, a 18. születésnapon az elkövető még fiatalkorú, nagykorúságának kezdete a születésnapot követő nap nulladik órája.

Fiatalkorúról nem csak a Büntető Törvénykönyv rendelkezik. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény a fiatalkort úgy határozza meg, hogy

„fiatalkorú: az a személy, aki

  • a szabálysértés elkövetésekor a 14. életévét,
  • a 2013. július 1-jét megelőzően elkövetett bűncselekmény elkövetésekor a 14. életévét,
  • a 2013. június 30-át követően elkövetett bűncselekmény elkövetésekor a 12. életévét

betöltötte, azonban a 18. – javítóintézetben történő nevelése esetén a 21. – életévét még nem töltötte be.

Anélkül, hogy a kedélyeket tovább borzolnám, még egy újabb utalást találhatunk a fiatalkorúra a fogyasztóvédelemről szóló törvényben. A törvény „A gyermek- és fiatalkorúak védelmét szolgáló különös rendelkezések” rész alatt 18. életévüket be nem töltött személyek részére történő értékesítési szabályokat állapít meg, mint például az alkohol tartalmú italok, dohányáru stb.

Ki van még gyermekkorban?

Ezek után joggal merülhet fel a kérdés, hogy kit tekinthetünk gyermekkorúnak.

A Büntető Törvénykönyv kimondja, hogy gyermekkorú elkövetővel szemben büntetőjogi szankciót főszabály szerint nem lehet alkalmazni. A törvény a gyermekkorú bűnelkövetők büntethetőségének korhatárát a 12. életév betöltéséhez köti, amennyiben a gyermek az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással. Vagyis mondhatjuk azt, hogy akit a törvény alapján nem tekintünk fiatalkorúnak, mert annál fiatalabb, az a gyermekkorú személy. Ez fő szabály szerint a 14. életév előtt lesz, de bizonyos esetekben akár a 12. életév is lehet a határvonal.

Az iskolakerülő gyermekkorú személlyel szembeni rendőri intézkedés részletszabályairól szóló ORFK (Országos Rendőr-főkapitányság) utasítás azt mondja ki, hogy az utasítás alkalmazásában gyermekkorú személy az, aki a 14. életévét nem töltötte be.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy gyermek a Polgári Törvénykönyv szerinti kiskorú, vagyis aki a 18. életévét nem töltötte be, és házasságkötéssel sem vált nagykorúvá.

Plusz a ráadás: fiatal felnőtt

Ha még bírod, akkor megosztok még egy ráadást is veled. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben megtalálhatjuk a fiatal felnőtt fogalmát is.

„Fiatal felnőtt az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be.”

Mi lehet a magyarázat a sokféleségre?

Bár első olvasásra – na jó, lehet, hogy másodjára is – úgy tűnik, teljes a káosz, hogy mikor kiskorú valaki, vagy mikor tekinthetjük fiatalkorúnak és mikor gyermekkorú, a fiatal felnőttről már nem is beszélve. Mégis van magyarázat. Ez pedig a jogterületekben, a jogágakban rejlik, amit az elején említettem.

Vagyis különböző élethelyzetek esetén eltérhet, hogy egy gyereket meddig tekintenek gyereknek és mikortól „érett meg” egy kicsit nagyobb felelősségre, vagy arra, hogy másként tekintsenek rá, más szabályokkal védjék.

A kulcs mindig az, hogy az adott szabály, törvény, jogterület hogyan határozza meg az életkor szerinti csoportokat az adott törvény alkalmazása során.

Vagyis fiatal felnőttről a Polgári Törvénykönyv nem rendelkezik, mert nem kíván különbséget tenni a 18 éves és 28 éves felnőttek között. Ugyanolyan jogaik és kötelezettségeik vannak például egy szerződéskötéssel kapcsolatban. Ugyanakkor a gyermekvédelmi szabályozásnál indokoltnak látták a fiatal felnőttek megkülönböztetését, mert rájuk nézve eltérő szabályt hoztak, mint azokra, akik már elfújták a gyertyát a 24. születésnapi tortájukon.

Azt, hogy mennyire fontos a jogterület annak eldöntésében, hogy valakire milyen korcsoportra vonatkozó szabályok vonatkoznak egy adott kérdésben, jól példázza a következő:

A Polgári Törvénykönyv alapján kiskorú az, aki a 18. életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. Ugyanakkor a házasságkötéssel megszerzett nagykorúság nem jelenti egyben azt is, hogy büntetőjogi szempontból is kilépett a személy a fiatalkorból. Vagyis ugyanaz a személy egy szerződéskötés során már nagykorúnak tekinthető, míg büntetőjogi szempontból továbbra is a fiatalkorúakra vonatkozó kedvezőbb szabályok szerint bírálják meg, ha bűncselekményt követne el.

Utóirat

Mikor a cikket elkezdtem írni, magam sem gondoltam volna, hogy még egyszerűsítve is ilyen terjedelmet kíván majd meg a téma. De a lényeg, hogy remélhetőleg sikerült megvilágítani a fiatal életkorral járó „jogi ki-kicsodát”. 😀

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd

-----------------------

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövess bennünket:


ÉRTHETŐ JOG Hírlevél

Mindenkinek vannak jogai!

Könnyen és azonnal érthető hírek, magyarázatok a jog világából.

Hírleveleink összeállításánál különös figyelmet szentelünk az érthetőségnek.

Nálunk nincsenek

  • soha véget nem érő körmondatok,
  • latin kifejezések
  • érthetetlen szakszavak.

Ismerd meg Te is a jogaidat! Jogod van hozzá!

Kérd ingyenes ÉRTHETŐ JOG Hírlevelünket!

Név:
E-mail cím:
Elolvastam és elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót

ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu
Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.