Levelet hozott a posta…Ma már egyre ritkább, hogy kedves barátnőnk ír a távolból. A levelek legtöbbször számlákat, csekkeket vagy érthetetlen hivatalos iratokat rejtenek, amivel egyáltalán nincs kedvünk és időnk foglalkozni, vagy valami rosszat sejtve nem tudunk szembenézni. Mégis mit NE tegyünk, ha hivatalos levél érkezik? Mivel ronthatunk bármilyen helyzeten?
Honnan tudhatjuk, hogy hivatalos levél érkezett?
A hivatalos leveleket általában tértivevényes, vagy ajánlott küldeményekként fogja hozni a postás.
Miért?
Mert egy sima levél esetén nem lehet igazolni, hogy az valóban kiküldésre került.
Az ajánlott levél esetében a feladó azt tudja igazolni, hogy mikor és milyen címre küldött levelet, de azt nem, hogy a címzett pontosan mikor vette azt át. Sok esetben az ajánlott levélként történő küldés is elegendő jogi eljárásokban.
A tértivevényes levél esetén a feladóhoz vissza fog érkezni a postától, hogy a címzett mikor vette át a levelet. Ezzel tehát nem csak azt lehet igazolni, hogy valamit elküldtek, de azt is, hogy azt ki és mikor vette át.
Akár ajánlott, akár tértivevényes a küldemény, a posta pontosan nyomon követi és dokumentálja, hogy mikor kézbesítették, vagy mikor próbálták meg kézbesíteni azt a címzett részére. Ha ajánlott vagy tértivevényes levél érkezik, és a postás nem tudja azt átadni, egy erről szóló értesítőt hagy a postaládában. Ezen szerepelni fog, hogy mikor próbálta meg a kézbesítést, és az is, hogy hol, melyik postahivatalban és meddig vehető át a küldemény. Ha ilyen értesítést kapunk, akkor bizony gondolnunk kell arra, hogy valamilyen hivatalos levél érkezett.
Mit tegyünk, ha hivatalos levél jött?
A hivatalos leveleket legjobb átvenni. Hogy miért? Íme az okok:
- Attól, hogy egy hivatalos levelet nem veszünk át, még nem „úsztunk meg” semmilyen hivatalos eljárást. Az eljárás nem fog „ködbe veszni” csak azért, mert mi nem tudunk róla, nem veszünk részt rajta, nem csinálunk semmit.
- Ha nem tudunk róla, attól az még később lehet fájdalmas élmény. Sőt, még fájdalmasabbá is válhat, mint amilyen az elején lett volna. Egy probléma nem attól fog megszűnni, ha semmit sem csinálunk. Ez igaz a jogi eljárásokra is.
- Ha tudjuk, hogy mivel kell szembe néznünk, sokkal könnyebb azt megtenni. Az ismeretlen mindig félelmetesebb.
- Ha tudunk arról, hogy milyen hivatalos út indult el, akkor tudunk is tenni valamit azzal kapcsolatban. Lehet, hogy megállapodást tudunk kötni, ami kedvezőbb lesz, lehet, hogy a tartozás, amit követelnek rajtunk nem is annyi, így tudjuk azt csökkenteni, vagy akár meg is szüntetni.
- Ha nem vesszük át a hivatalos leveleket, akkor lehet, hogy olyan követelést is érvényesítenek majd rajtunk, amit egyébként nem kellett, vagy nem tudtak volna, mert az vitatható.
Nem sérti a jogainkat, ha a tudtunk nélkül döntenek egy eljárásban?
Természetesen jogsértő minden olyan eljárás, ahol az adott jogszabályi követelményeket nem tartják be. Ilyen az is, ha úgy folytatnak le egy eljárást valakivel szemben, hogy az illetőt meg sem próbálták szabályosan értesíteni előtte.
Abban az esetben, ha valakit megfelelően, szabályosan értesítenek, de az illető ezt figyelmen kívül hagyja és nem él a jogaival, hogy az eljárásban részt vegyen, nyilatkozzon, a másik fél fog előnybe kerülni.
Ha nem vesszük át a hivatalos levelet és ezért nem is tudunk arról, hogy milyen eljárás indult, mit tehetünk és mennyi idő van minderre, akkor életbe lép az úgynevezett kézbesítési fikció.
Mi az a kézbesítési fikció?
A kézbesítési fikció (korábban kézbesítési vélelem) olyan szabály, ami akkor használható, ha a címzett nem vette át a neki megküldött hivatalos értesítést. Kézbesítési fikció áll be akkor, ha
- a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át, így az „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a feladóhoz. Ilyenkor úgy kell tekinteni, hogy a levél szabályszerűen kézbesítve lett.
- valakit otthon talál a postás, azonban az illető megtagadja, hogy átvegye a hivatalos levelet. Ekkor is kézbesítettnek tekintendő az irat.
Mit lehet tenni a kézbesítési fikcióval szemben?
A kézbesítési fikcióval szemben lehet mit tenni, kézbesítési kifogást lehet benyújtani. Ennek azonban megvannak a szabályai.
Kifogás nyújtható be akkor, ha
- a kézbesítés nem volt szabályszerű,
- önhibán kívüli okból nem tudták átvenni a levelet.
Mi lehet önhibán kívüli ok?
Ez olyan ok, ami nem a címzettnél merült fel, amiről a címzett nem tehet. Például kórházi ápolás miatt nem tudta a címzett időben átvenni a levelet még a postán sem.
De az, hogy éppen külföldön nyaraltunk, általában nem egy elfogadott indok.
A fentiek alapján láthatjuk, hogy egyáltalán nem kifizetődő stratégia a homokba dugni a fejünket, és megtagadni a hivatalos levelek átvételét, vagy tudomást sem venni róluk.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd
