A közösségi média felületek napjainkban szinte kikerülhetetlenek. Ott vannak mindenhol, elérhetőbbé teszik számunkra a világot, és a világ számára bennünket, felhasználókat. Ma már egyre fiatalabb korban használják a gyerekek is a Facebook, Instagram, TikTok és hasonló közösségi média alkalmazásokat. Ám ennek komoly veszélyei is vannak rájuk nézve. Mire figyelj mindenképp, ha a gyerek is ott akar lenni a Facebook, Instagram vagy TikTok felhasználók között?

A közösségi média veszélye, amire sokan nem is gondolnak

Figyelem, a következő sorok a nyugalom megzavarására alkalmas adatokat is tartalmaznak. Olyan információkat, melyekről nem szívesen hallunk, melyekkel nem akarunk szembenézni vagy nem akarjuk elhinni, hogy ilyen létezik, létezhet. A célom nem az, hogy bárkit is megrémítsek.

A célom az, hogy legyünk tisztában a veszélyekkel, melyektől csak mi, felnőttek tudjuk megóvni a gyerekeket. Akkor, ha hajlandóak vagyunk szembenézni a létezésükkel.

A következőkben egy videót osztok meg, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a közösségi médiából fenyegető veszélyre. A videó angol nyelven készült és érhető el. Így néhány információt kiemelek belőle, hogy azok számára is érthető legyen, akik nem beszélnek angolul. A téma azonban annyira fontos, és a videóban lévő információk olyan jól mutatják be, hogy mindenképpen érdemes felhívni rá a figyelmet.

A videó a közösségi médiában a gyermekeket, fiatalkorúakat ért szexuális zaklatásokra, visszaélésekre, veszélyekre hívja fel a figyelmet. Eddig közel 1 év alatt több, mint 18 millió megtekintésnél jár.

A videó a képre kattintva érhető el:

Kiskorúakat érő zaklatások a közösségi médián keresztül

Most csak a videóban szereplő adatokra támaszkodok. Szeretném azt remélni, hogy a videóban megmutatott események csak elvétve fordulnak elő. Ha nem tömeges jelenségről lenne szó – amit a látottak alapján nehéz elképzelni -, akkor is tudni és beszélni kell róla. Ugyanis már egyetlen megtörtént eset is több, mint aminek meg szabadna történnie.

A videóban látható minden esemény és szöveges üzenet a valóságban megtörtént. Egy édesanya, természetesen a hatóságokkal egyeztetve álprofil alatt jelentkezett be a közösségi média oldalakra, mintha kiskorú lenne. Egy csapat dolgozott azon, hogy megalkossanak egy olyan hihető profilt, melynél pontosan nyomon követhetik, hogy mi történik egy gyerekkel a közösségi médiában. A cél az volt, hogy láthatóvá tegyék a gyerekekre leselkedő veszélyeket.

A megkreált, csupán virtuálisan létező 15 éves lány közösségi profiljának megjelenését követő 1 órán belül 7 férfi vette fel vele a kapcsolatot. Ez a szám 9 nap alatt 92-re nőtt. Az üzenetek közt a szexuális tartalmú megjegyzésektől kezdve a befolyásoláson és fenyegetésen át sok minden megjelent.

A csapat annak érdekében, hogy kiderítsék, mi az a korhatár, amíg a zaklatók elmennek, az édesanyát egy másik fiktív profilnál 11 éves gyermekké maszkírozták át.

A 11 éves kislány profiljának megjelenését követő 1 perc elteltével már érkezett is a szexuális megkeresés a kislány oldalára. 5 percen belül pedig már egy férfi videóhívást kezdeményezett az általa 11 évesnek hitt kislánnyal. „Ne légy szégyenlős” – hangzott a férfitól.

A többit már – gondolom – nem szükséges részletezni.

A zaklatások a legtöbb esetben csendben, a szülők, pedagógusok, a gyerek körüli felnőttek tudta nélkül történnek. Ezeket a legtöbb esetben nem jelentik a hatóságok felé. Azért kell „résen lenni”, tudni arról, hogy a veszély ott lehet, hogy mindez ne történjen meg.

A szexuális ragadozónak nem kell feltétlenül egy szobában, épületben vagy akár azonos országban lennie a gyermekkel, hogy a zaklatás megtörténjen. – hívja fel a figyelmet a film.

Mit tehetnek a szülők, a felnőttek a közösségi média elleni hatásokkal szemben?

A videóban elhangzott tanácsok alapján:

  • Beszélgessenek a gyerekekkel, alakítsanak ki olyan kapcsolatot, melyben a gyerekek bizalommal fordulhatnak hozzájuk bármilyen helyzetben.
  • Tudják, ismerjék, hogy a gyerekek milyen közösségi oldalakat használnak, kikkel és miről kommunikálnak ezeken a felületeken.
  • Teremtsenek olyan kapcsolatot a gyerekekkel, hogy azok tudják, bármikor és bármiben kérhetnek segítséget.

Mi az, amire a szülőnek jogi szempontból is figyelni kell?

Bár a cikkben ezúttal nem a jogi tudnivaló volt az elsődleges, ám ez sem elhanyagolható.

Sok esetben a szülők a kortársaktól érkező „mindenki ott van már” nyomásnak nem tudnak ellenállni, vagy maguk sincsenek tisztában a veszélyekkel. Így engednek a gyermek kérésének, vagy esetleg nem is tudnak róla, hogy a gyerek milyen profil alatt jelentkezik be a közösségi média felületekre. Ezért fordulhat elő, hogy gyerekek már 10-11 éves korban saját közösségi média hozzáféréssel, profillal rendelkeznek táptalajt nyújtva ezzel a visszaéléseknek.

Szülőként, felnőttként tisztában kell lennünk, hogy a közösségi média felületek általános szerződési feltételeikben szabályozzák a felhasználás feltételeit.

A Facebook felhasználási feltételei

A Facebook jelenleg 13 évnél húzta meg a felhasználói korhatárt. Felhasználási feltételeik között egyértelműen szerepel, hogy a „Facebook nem használható, ha 13 év alatt vagy”. A Facebook felhasználási feltételeit itt találod, ha eddig még soha nem nézted volna meg: https://www.facebook.com/legal/terms.

Egy 13 éves gyerek jogi értelemben cselekvőképtelennek számít. Ez azt jelenti, hogy fő szabály szerint saját maga nem köthet szerződést. Márpedig egy általános szerződési feltétel, vagy ahogyan a Facebooknál szerepel, a felhasználási feltételek elfogadása is szerződéskötés, amivel magára nézve jogokat és kötelezettségeket vállal.

Magam részéről a 13 éves korhatárt sem tartom megfelelőnek, ha figyelembe vesszük a cselekvőképtelen kiskorúakra vonatkozó jogi szabályozást. (Erről itt olvashatsz bővebben.) Emlékeim szerint korábban ez a korhatár magasabb volt, de lehet, hogy ebben tévedek.

Az, hogy 13 év alatti gyerekek olyan profillal rendelkeznek, ahol a koruknál nem a valóságot tüntetik fel, semmiképpen nem jogszerű lépés.

Egyrészt, ha ezt a szülő tudtával teszik, akkor ezzel már gyerekkorban azt tanulják meg, hogy nincs következménye a valótlan személyes adatok közlésének. Ha a szülő „csupán” elnézi ezt, az szintén ugyanezt kommunikálja a gyereknek.

A közösségi média felületek használata is megfelelő körültekintést igényel. Ebbe nem fér bele az, ha a felhasználási feltételekben foglaltak megkerülése érdekében valótlan személyes adatok megadására kerül sor. Még akkor sem, ha valaki már elmúlt 13 éves.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd

Az ÉRTHETŐ JOG célja, hogy mindenki számára elérhetővé és érthetővé tegye a jogot.
A célunk, hogy te is ismerd a jogaidat. Ha szeretnél hozzájárulni ehhez, támogasd a munkánkat egy kávé árával.


-----------------------

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövess bennünket:


ÉRTHETŐ JOG Hírlevél

Mindenkinek vannak jogai!

Könnyen és azonnal érthető hírek, magyarázatok a jog világából.

Hírleveleink összeállításánál különös figyelmet szentelünk az érthetőségnek.

Nálunk nincsenek

  • soha véget nem érő körmondatok,
  • latin kifejezések
  • érthetetlen szakszavak.

Ismerd meg Te is a jogaidat! Jogod van hozzá!

Kérd ingyenes ÉRTHETŐ JOG Hírlevelünket!

Név:
E-mail cím:
Elolvastam és elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót

ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu
Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.