A Polgári Törvénykönyv talán már ismerősen cseng sokak számára. Nem is csoda, hiszen az egyik legnagyobb és a mindennapi életünkben legmeghatározóbb törvényről van szó. Pont emiatt egyáltalán nem könnyű eligazodni benne. Mit érdemes tudni a Polgári Törvénykönyvről? Hogyan próbáljunk meg kijutni a szabályok dzsungeléből?
Mi pontosan a Polgári Törvénykönyv?
Magyarország Alaptörvénye határozza meg, hogy milyen jogszabályaink vannak, pontosabban azt, hogy mi minősül jogszabálynak. Ez alapján „Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet.”
A felsorolásban azonban nem szerepel a törvénykönyv. Hogyan létezhet hát a Polgári Törvénykönyv?
A Polgári Törvénykönyv valójában egy törvény, mégpedig a 2013. évi V. törvény.
A törvények megjelölésében mindig találunk egy évszámot és egy római számot. Ebben az esetben az évszám „2013”, a római szám pedig a „V”, aminek a jelentése öt. A római számokról jól érthető magyarázatot itt találsz.
A Polgári Törvénykönyv hivatalosan tehát így található meg: 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről.
Ezt úgy olvashatod fel, hogy „kétezertizenharmadik évi ötödik törvény a polgári törvénykönyvről”.
A Polgári Törvénykönyvet sokszor láthatod rövidítve úgy, hogy Ptk.
Arról, hogy mi minősül jogszabálynak ebben a cikkünkben találsz további információkat. A különböző jogszabályok jelöléséről itt olvashatsz többet.
Miért törvénykönyv a Ptk.?
„A Polgári Törvénykönyv nem egy a törvények közül. Kiemelkedő jelentőségét az általa közvetlenül szabályozott életviszonyok fontossága, szerteágazó volta önmagában is mutatja.” – olvashatjuk a Polgári Törvénykönyv hivatalos indoklásában.
Mivel ez egy igen szerteágazó, széles körben érvényesülő törvény, így ezt a nevében is hordozza. Ezért nevezik törvénykönyvnek.
A törvénykönyv nagy terjedelmű, átfogó, az adott területhez, jogághoz tartozó szabályokat tartalmaz. Ám ettől nem lesz a törvénytől eltérő jogszabály. Ugyanúgy a törvények közé sorolható be.
Miért „polgári” a Polgári Törvénykönyv?
A jog különböző jogágakra bontható. A jogág egy meghatározott területet ölel át. Egy-egy jogág azonos típusú társadalmi viszonyokat, ügyeket azonos módszerrel szabályozó jogszabályokból áll. Egy adott jogágban található jogszabályok a szabályozás célját, tárgyát és módját tekintve egységet alkotnak.
Talán számodra is ismerősen cseng a büntetőjog vagy a munkajog kifejezés. Ezek is külön jogágak úgy, mint ahogyan a polgári jog is.
A Polgári Törvénykönyv a polgári jog meghatározó jogszabálya. A társadalom tagjainak vagyoni és személyi viszonyait szabályozza.
Ide tartoznak például a szerződésekkel kapcsolatos szabályok, a tulajdonjoggal kapcsolatos rendelkezések, a cégek szabályozása vagy akár az öröklés is.
A polgári jogban igen lényeges, hogy az érintettek mellérendeltek. Egyik fél sincs a másik fölé helyezve, nincs közöttük jogilag biztosított hatalmi viszony.
A Polgári Törvénykönyv számokban
A Ptk. egy nagyon nagy és átfogó törvény. Hogy el tudd képzelni mit is jelent ez a nagyság, itt van néhány számadat.
A törvény közel 1600 szakaszból áll. Ezeket jelölik a sokszor látható paragrafus jellel, ami így néz ki: §.
Ám egy-egy szakasz (sokan paragrafusként mondják, ám ez nem a helyes kifejezés) több részből is állhat. Ezeket a részeket nevezzük bekezdésnek. A bekezdés sorszámát mindig zárójelben találod így (1), (2) stb. De még tovább is megy, hiszen egy-egy bekezdésben több alpont is szerepelhet, amit betűkkel jelölnek, például így: a), b) stb.
Ha a törvényben található karakterek számát összeadnánk, akkor az 1 milliót is meghaladná.
Mit hogyan találhatsz meg a Polgári Törvénykönyvben?
Mivel a Ptk. nagyon nagy törvény, ezért különösen fontos a megfelelő tagolás ahhoz, hogy használható, követhető legyen. A jogban egyébként is lényeges a logika. A szabályokat nem lehet csak úgy hasraütés-szerűen megalkotni. Figyelni kell azok megfelelő összhangjára.
A Polgári Törvénykönyv úgynevezett Könyvekből áll. Minden Könyv egy-egy jól körülhatárolható területet foglal magában.
Összesen 8 Könyvet találunk, melyek a következők:
- Első Könyv: Bevezető rendelkezések
- Második Könyv: Az ember mint jogalany
- Harmadik Könyv: Jogi személy
- Negyedik Könyv: Családjog
- Ötödik Könyv: Dologi jog
- Hatodik Könyv: Kötelmi jog
- Hetedik Könyv: Öröklési jog
- Nyolcadik Könyv: Záró rendelkezések.
Ám egy-egy Könyv még mindig igen terjedelmes, így további tagolásokkal segít a jogalkotó a szabályok közt eligazodni. A Könyveken belül találkozhatunk részekkel, címekkel és fejezetekkel is.
A szakaszok számozása sorban halad, ám minden egyes Könyvben újból kezdődik. Ahhoz, hogy ne legyen 8 darab 6.§., minden Könyv esetén a § száma előtt ott áll, hogy hányadik Könyvben szerepel. Például így: 1:6. §. Ez azt jelenti, hogy az Első Könyv 6. szakasza (tudod, amit sokan paragrafusnak mondanak, de ha igazán szakmabelinek szeretnél tűnni, használd inkább a szakasz kifejezést).
Az első szám tehát a Könyv számát mutatja, míg a kettős pont utáni szám a szakasz sorszáma, amit a paragrafusjel mutat.
Nem állítom, hogy a Polgári Törvénykönyv a legizgalmasabb esti olvasmányok közé tartozik, ám nagyon hasznos lehet számodra is, ha legalább egy vékony zsinór van a kezedben, amikor szeretnél kijutni a jogi labirintusból. Remélem, ezután már nem tévedsz el.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, vitarendezési szakjogász
