Gyerekkorban sok mindent tanulunk meg az élettel kapcsolatban. Mindeközben próbálkozunk, kísérletezgetünk és bizony hibázunk is. Ez pedig kárt is okozhat másoknak. Ki lesz a felelős, ha kárt okoz a gyerek? Kinek kell megfizetni az okozott kárt? Hogyan lehet mentesülni a kártérítési kötelezettség alól?

Felelős lehet-e a gyerek, ha kárt okoz?

A gyerek által okozott károk esetén van egy szabály, amivel tisztában kell lennünk. Így hangzik:

„Akinek belátási képessége oly mértékben korlátozott, hogy a károkozással kapcsolatos magatartása következményeit nem képes felmérni, nem felel az általa okozott kárért.”

Nézzük mit is jelent ez.

Egy gyerek esetén sok mindent másként kell megítélni, amire a jog is figyelemmel van. Egy másik cikkben már megnéztük a cselekvőképesség kérdését, vagyis azt, hogy mit tehet meg és mit nem egy kiskorú gyerek. Erről itt olvashatsz bővebben.

Az nem is kérdés, hogy egy gyerek is okozhat kárt. Lehet, hogy focizás közben betöri a szomszéd ablakát, a biciklivel nekimegy egy parkoló autónak, vagy művészi képességeit egy házfalon szeretné megmutatni a világnak. A gyermeki fantázia ebben a körben is képes „szárnyalni”. Ám kérdés, hogy valóban meg tudja-e előre ítélni, hogy milyen következményei lesznek a cselekedeteinek. Honnan tudhatjuk ezt, mi dönti el?

A vétőképesség mutatja meg, hogy egy személy képes-e előre látni, képes-e felfogni, hogy milyen káros következményei lehetnek annak, amit tesz vagy elmulaszt megtenni. Vagyis rendelkezik-e belátási képességgel, ami a vétőképesség alapja.

Fontos, hogy se a vétőképességet, se a belátási képességet ne keverd össze a jogképességgel, amiről itt olvashatsz.

Mitől függ a belátási képesség?

A vétőképesség tehát a belátási képességtől függ. De mikor van és mikor nincs valakinek belátási képessége?

A belátási képesség a személy életkorára vagy szellemi állapotára vezethető vissza.

Vagyis lehet, hogy valaki egyszerűen még nem elég idős ahhoz, hogy belátási képességgel rendelkezzen. De az is előfordulhat, hogy valami más szellemi állapot akadályozza a belátási képességet.

A belátási képesség nem konkrét életkorhoz van kötve. Így nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a 14 évnél fiatalabb kiskorú gyerek biztosan nem rendelkezik belátási képességgel.

Mindig az adott esetben kell vizsgálni és eldönteni, hogy egy gyerek, függetlenül az életkorától, rendelkezik-e már olyan belátási képességgel, ami miatt jogi értelemben is felelős lehet az általa okozott kárért, tehát vétőképes.

Például a legfőbb bírói fórum kimondta, hogy egy 6 éves, kerékpárral balesetet okozó gyermeknél sem lehet feltétlenül kizárni a vétőképességet, mert vizsgálni kell, hogy mióta tud kerékpározni, ismeri-e a közlekedési szabályokat stb.

Ki lesz a felelős, ha a gyerek vétőképtelen?

Ahogy láttuk, a gyerek nem minden esetben vonható felelősségre, ha kárt okoz. Ám a kárt akkor is meg kell téríteni a károsultnak, ha vétőképtelen a gyerek.

Erre az esetre a törvény kimondja, hogy

„A vétőképtelen helyett az felel, aki jogszabály alapján a vétőképtelen gondozójának minősül. Gondozó az is, aki a vétőképtelen személy felügyeletét a károkozáskor ellátta.”

A vétőképtelen gyerek helyett tehát gondozója felel a gyerek által okozott kárért.

Ki tekinthető gondozónak?

Nyilván a szülő a gyerek gondozója, vágnánk rá azonnal. Ennél azonban árnyaltabb a kép.

Alapvetően két nagy kört határozhatunk meg.

  • Gondozó az, aki a vétőképtelen gyereket neveli. Vagyis nem a vérségi kapcsolat a döntő szempont. Ide tartozhat a szülő, de akár a nagyszülő is, ha ő neveli a gyereket. Gondozó lehet a mostoha szülő is, így baj esetén nem háríthat azzal, hogy “a te gyereked, nem az enyém”.
  • Gondozó az is, aki a károkozáskor a gyerek felügyeletére köteles. Vagyis gondozó lehet a pedagógus, a babysitter, vagy akár a szomszéd is, ha rábízták, hogy vigyázzon a gyerekre, amíg a szülő távol van.

Többen is felelhetnek, ha kárt okoz a gyerek?

Bizony előfordulhat, hogy a gyerek által okozott kár esetén elindul az „egymásra mutogatás”, hogy kinek a hibája. Ilyen esetben a döntéshez minden körülményt gondosan kell megvizsgálni. A végén persze kiderülhet, hogy nem csak a szülő, vagy nem csak az iskola a felelős. Lehet, hogy egyszerre többen is felelősek. Például a szülő a súlyos nevelési hiba miatt, az iskola a tényleges felügyelet elmulasztása miatt. No de, ki fizeti ilyen esetben a kárt?

Fő szabály szerint többes felelősség esetén a gondozók egyetemlegesen felelősek az okozott kár megtérítéséért. Ez azt jelenti, hogy a károsult bármelyik gondozótól kérheti a teljes kár megtérítését. A kárért felelős gondozóknak egymás közt kell rendezniük, hogy ki milyen arányban állja a kárt.

Mit tehet a gondozó, ha nem ő a hibás a gyerek károkozásáért?

Előfordulhat az is, hogy a gondozó mindent megtesz, ám a gyerek mégis kárt okoz. Mit tehet ilyen esetben a gondozó? Hogyan mentesülhet a felelősség alól?

A törvény kimondja, hogy „mentesül a gondozó a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a nevelés és a felügyelet ellátásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli.”

Felróhatóságról akkor beszélhetünk, ha valaki nem úgy jár el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. Ha tehát a gondozó bizonyítja, hogy a nevelés és a felügyelet során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható, akkor nem lesz felelős a gyerek által okozott kárért.

A gyerek is felelhet azért, ha kárt okoz

Arra is érdemes odafigyelni, hogy a gyerek nem feltétlenül vétőképtelen.

Amennyiben a kárt okozó gyerek vétőképes, akkor bizony felelős az általa okozott kárért.

Ám a gondozó még ekkor is képbe kerülhet.

„Ha a kárt olyan vétőképes kiskorú okozta, akinek van felügyeletre köteles gondozója, és a károsult bizonyítja, hogy a gondozó kötelességét felróhatóan megszegte, a gondozó az okozott kárért a károkozóval egyetemlegesen felelős.”

A gondozó esetében itt is lényeges lesz, hogy hogyan járt el. Ha a kötelességét felróhatóan megszegte, vagyis nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható volt, akkor a károsult a gondozótól is követelheti a kár megtérítését. Érdemes figyelni arra, hogy gondozóként is van kötelezettség még akkor is, ha a gyerek már nem vétőképtelen. Például figyelni kell akkor is, ha bulizni megy a gyerek.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd

Az ÉRTHETŐ JOG célja, hogy mindenki számára elérhetővé és érthetővé tegye a jogot.
A célunk, hogy te is ismerd a jogaidat. Ha szeretnél hozzájárulni ehhez, támogasd a munkánkat egy kávé árával.


-----------------------

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövess bennünket:


ÉRTHETŐ JOG Hírlevél

Mindenkinek vannak jogai!

Könnyen és azonnal érthető hírek, magyarázatok a jog világából.

Hírleveleink összeállításánál különös figyelmet szentelünk az érthetőségnek.

Nálunk nincsenek

  • soha véget nem érő körmondatok,
  • latin kifejezések
  • érthetetlen szakszavak.

Ismerd meg Te is a jogaidat! Jogod van hozzá!

Kérd ingyenes ÉRTHETŐ JOG Hírlevelünket!

Név:
E-mail cím:
Elolvastam és elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót

ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu
Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.