Behajtási költségátalány: akár már 1 napos késés is 40 Euroba kerülhet?

A vállalkozások közötti kapcsolatok egyik problémás területe a fizetési fegyelem. Bizony sokan a két kezüket is összeteszik, ha olyan ügyfelekkel, partnerekkel dolgozhatnak együtt, akik nem csak, hogy kifizetik a számlákat, de mindezt még időben is teszik. A probléma nem csak hazánkban, de az Európai Unióban is létezik. Ezért született meg az az uniós irányelv, ami a behajtási költségátalány révén igyekezett orvosolni a helyzetet. Vajon sikerült?

Régóta létezik a behajtási költségátalány?

Csak néhány éve hallhattunk erről először, így nem csoda, ha eddig még nem találkoztál vele.

A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011-es EU irányelv alapján született meg a hazai szabályozás.

A magyar jogba elsőként 2013-ban a Polgári Törvénykönyvbe került bevezetésre. A rendelkezéseket az új Polgári Törvénykönyvben azonban csak 2016. március 24-ig találhattuk meg. Attól kezdve már egy külön – mindössze 7 szakaszával talán a legrövidebb – törvény tartalmazza a behajtási költségátalány előírásait.

Mi is az a behajtási költségátalány?

Vállalkozások egymás közötti, illetve szerződő hatóságokkal létrejött kereskedelmi ügyletekből származó fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése miatt a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónyi forintösszegre tarthat igényt. Ezt nevezzük behajtási költségátalánynak.

Hogy még érthetőbb legyen, nézzük a részleteket is.

Hány napos, milyen összegű késedelem esetén jár?

Nincs meghatározva sem időbeli, sem a követelés nagyságrendjére vonatkozó korlát. Így akár már 1 napos késedelem esetén is járhat az összeg.

Bárkinek járhat a 40 Euro?

Az érintettek köre:

• vállalkozás,
• szerződő hatóság: a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti ajánlatkérő, akkor is, ha közbeszerzési eljárás lefolytatására nem köteles.

Behajtási költségátalányra nem is gondolhatunk akkor, ha a szerződő felek nem esnek a fenti két kategória egyikébe.

Milyen szerződések esetén lehet behajtási költségátalányra igényt tartani?

Kereskedelmi ügyletek esetén lehet szó a behajtási költségátalányról.

Kereskedelmi ügylet a vállalkozások, illetve vállalkozások és szerződő hatóságok között lebonyolított olyan ügylet, amelynek tárgya fizetés ellenében áruk adásvétele vagy szolgáltatások nyújtása.

Kötelező-e a behajtási költségátalány?

Bár nem kötelező élni a joggal, vagyis nem kötelező azt mindenképpen és minden esetben érvényesíteni, mégsem lehet azt szerződésben előre kizárni.

A törvény kimondja, hogy „A behajtási költségátalányt kizáró vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis.”

A jogosulttól függ, hogy kéri-e, behajtja-e, de előre nem állapodhatunk meg úgy a szerződésben, hogy a behajtási költségátalányt nem lehet követelni.

Ugyanakkor van olyan eset, amikor a jogosult kérné, a kötelezettnek még sem kell azt megfizetni. A legújabb szabályozás alapján a kötelezett nem köteles megfizetni ezt az összeget, ha a késedelmét kimenti.

Lényeges korlát az 1 éves határidő

Ha élni szeretnénk a behajtási költségátalányt biztosító jogunkkal, van egy nagyon szigorú határidő, amire figyelni kell. Erre csak a késedelem bekövetkezésétől számított egy éves jogvesztő határidőn belül van lehetőség.

Figyelem, ez szigorú határidő, amit semmilyen „jó érvvel” sem tudunk meghosszabbítani. Ahogy a „jogvesztő határidő” elnevezés is mutatja, ezt követően a korábban létezett jog többé már nem érhető el, a jogosult számára az megszűnik.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd