Az életben gyakran előfordul, hogy egy követelés máshoz kerül, megváltozik a jogosult személye. Találkozhatunk ezzel a gazdasági életben, de ez a magánszemélyek előtt sem ismeretlen. Jelen van bankoknál, szolgáltatóknál is, akik az adósokkal szembeni követeléseiket másnak adják át. Erre engedményezés útján kerülhet sor. Hogyan lehet egy követelést másra engedményezni? Kell-e az engedményezéshez az adós hozzájárulása? Kinek fizethet jogszerűen az adós?
Mi az engedményezés?
Az engedményezés egy olyan megállapodás, amivel egy követelés a korábbi jogosulttól átkerül egy új jogosulthoz.
- Engedményezőnek hívjuk azt, aki eredetileg rendelkezik a követeléssel.
- Engedményesnek nevezzük azt a felet, aki a követelés átruházása és engedményezése folytán a követelés új jogosultjává válik.
Ha például egy bank adja át engedményezéssel a követelését egy követeléskezelő cégnek, akkor a bank az engedményező és a cég az engedményes.
Milyen formában történhet az engedményezés?
Maga a Polgári Törvénykönyv (rövidítve Ptk.) nem írja elő, hogy milyen formában kell az engedményezést megtenni. Így az írásbeli alak mellett akár szóban vagy ráutaló magatartással is megtörténhet, önmagában ez nem jelenti, hogy jogszerűtlen lenne.
Praktikus megfontolásból a felek tipikusan az írásbeli formát választják, hiszen van, hogy az engedményezés megtörténtét bizonyítani is kell.
Később láthatjuk, hogy az adós értesítése az engedményezésről bizonyos esetekben megkívánja a megfelelő igazolást. Kissé furcsa lenne, ha írásbeli engedményezés hiányában az engedményes egy hangfelvételt küldene el az adósnak, ahol hallható, amint megállapodik az engedményezésről. Arról már nem is beszélve, hogy a hangfelvétel készítése és felhasználása újabb jogi kérdésekhez vezetne.
Hogyan határozható meg az engedményezett követelés?
„Az engedményezett követelést a kötelezett, a jogcím, az összeg és az esedékesség megjelölésével vagy egyéb olyan módon kell meghatározni, amely az engedményezés időpontjában, jövőbeli követelések esetén legkésőbb a követelés létrejöttekor az engedményezett követelést azonosíthatóvá teszi.”
A fenti Ptk. szabály alapján tehát arra kell figyelni, hogy az engedményezett követelés egyértelműen beazonosítható legyen.
Nem csak már meglévő adósság vagy követelés engedményezhető. Engedményezni olyan követelést is lehet, ami még nem jött létre, de az a szerződés, ami alapján a követelés a jövőben létezni fog, már megszületett. Vagyis, ha egy vállalkozó vállalkozási szerződést kötött egy épület kivitelezésére, akkor azt a vállalkozási díjat, amit a munkája eredményeként kapni fog, akár előre engedményezheti valaki másra. Arra is van lehetőség, hogy ne az egész követelést, hanem csak egy részét engedményezzék.
Kell-e az adós hozzájárulása az engedményezéshez?
Bár azt gondolhatnánk, hogy az engedményezésből az adós, a kötelezett sem hagyható ki, ez nem teljesen így van.
A követelések átruházásához és engedményezéséhez a követelés kötelezettjének hozzájárulása általában nem szükséges. Értesítési kötelezettség azonban minden esetben van.
Az engedményezésről a kötelezettet írásban kell értesíteni.
Az értesítést megteheti:
- az engedményező, amennyiben az engedményes ezt kívánja, vagy
- az engedményes. Ha az engedményes értesíti a kötelezettet, akkor megfelelő módon igazolnia kell az engedményezés megtörténtét.
Az értesítésben nem csak arról kell tájékoztatást adni, hogy engedményezés történt és ki az új jogosult, hanem az engedményezett követelést is meg kell jelölni.
Kinek teljesíthet jogszerűen az adós?
A követelés engedményezésekor az egyik legfontosabb kérdés, hogy ettől kezdve kinek teljesíthet az adós, a kötelezett. Ehhez kulcsfontosságú a teljesítési utasítás.
A teljesítési utasítás mondja meg az adós részére, hogy hová is fizethet.
A teljesítési utasítás nem feltétlenül egy külön levél. Magában az engedményezési értesítésben is szerepelhet, de az is előfordulhat, hogy külön okiratként küldik meg. A teljesítési utasításban meg kell jelölni az engedményes személyét, telephelyét vagy székhelyét, magánszemély esetén pedig lakóhelyét, ennek hiányában szokásos tartózkodási helyét vagy számlaszámát.
A teljesítési utasítást vagy az engedményező küldi meg, vagy az engedményes. Ez utóbbi esetben, vagyis, ha az engedményestől származik a teljesítési utasítás, akkor a fenti adatokon túl az engedményesnek az engedményezési okirattal vagy más hitelt érdemlő módon azt is igazolnia kell, hogy a követelést rá engedményezték.
A kötelezett mindaddig az engedményezőnek köteles teljesíteni, amíg nem kapja meg a teljesítési utasítást. Ezt követően a kötelezett a teljesítési utasításnak megfelelően teljesíthet.
Az is előfordulhat, hogy az engedményező tájékoztatta a kötelezettet az engedményezésről, de a tájékoztatása nem tartalmazott teljesítési utasítást. Ilyen esetben később teljesítési utasítást már kizárólag az engedményes adhat.
A fentiek nem merítik ki az engedményezésre vonatkozó összes részletszabályt. Egy-egy engedményezésen sok múlhat, így érdemes szakemberhez fordulni.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd
