Elsőre egyszerűnek tűnik a válasz arra a kérdésre, hogy mikor kell az adós helyett a kezesnek rendeznie a tartozást. Nyilván akkor, ha az adós nem fizetett. A kezesség azonban ennél némiképp árnyaltabb. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen kezességről van szó. Még, ha egyértelmű is, hogy mennyit kell kezesként fizetni, valószínű nem mindegy, hogy mikor is kell a pénztárcáért nyúlni.
Mi is a kezesség?
A kezesség nem más, mint egy biztosíték. Fontos, hogy szerződéssel jön létre, amit írásba kell foglalni.
A „kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.”
Mikor kell a kezesnek fizetnie?
A fő szabály, hogy
„A kezes abban az esetben köteles teljesíteni, ha a jogosult felszólította a teljesítésre.” – mondja ki a Polgári Törvénykönyv.
Vagyis mindenfajta kezesség esetén kell, hogy a kezes kapjon egy külön felszólítást. Belegondolva a helyzetbe, ez teljesen ésszerű is. Egyébként a kezes honnan tudhatná, hogy az adós helyett neki kellene fizetnie?
Az azonban nem mindegy, hogy ezt a bizonyos felszólítást mikor kaphatja meg a kezes, illetve ténylegesen mikor kell neki helytállnia a követelésért. Ez attól függ, hogy milyen kezességről beszélhetünk az adott esetben.
Milyen fajta kezességek léteznek?
A kezességnek most 3 fajtájára térek ki:
- Sortartó kezesség
- Kártalanító kezesség
- Készfizető kezesség
Ezek közül a kártalanító kezesség az új Polgári Törvénykönyv óta létezik, így sokan még nem is hallottak róla
A fenti kezességeket leginkább az különbözteti meg egymástól, hogy mikor is kell a kezesnek ténylegesen az adós helyett fizetnie.
Sortartó kezesség
A sortartó kezes fizetési kötelezettsége, mondjuk úgy, hogy nem lesz „automatikus”. Vagyis önmagában még nem elég az, ha az adós elmulasztja a teljesítést a jogosult felé. Ettől még a jogosult nem fordulhat már másnap a kezeshez, hogy tőle követelje a fennálló tartozás megfizetését. Mindez azonban csak akkor lesz így, ha a kezes is tisztában van azzal, hogy mire jogosult.
Ahhoz, hogy a tartozást ne lehessen azonnal a sortartó kezességet vállaló kezesen behajtani, a kezesnek is résen kell lennie. Úgynevezett sortartási kifogást kell előterjeszteni, ha a hitelező azonnal tőle szeretné a mulasztó adós tartozását behajtani.
Mi is az a sortartó kifogás?
A törvény kimondja, hogy „A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre.” Ezt hívjuk sortartó kifogásnak.
Vagyis a kezesnek mindaddig nem válik esedékessé a fizetése, amíg a követelés jogosultja nem igazolja, hogy
- megpróbálta behajtani a tartozást az adóson és
- a behajtás ésszerű időn belül nem vezetett eredményre.
Fontos, hogy mind a két feltételnek teljesülnie kell, ha a jogosult a kezestől szeretne a pénzéhez jutni.
Nyilván felmerül a kérdés: hogyan kell megpróbálni behajtani a tartozást és mi az „ésszerű idő”?
- A behajtás megkísérlése természetesen megfelelő jogi út igénybevételével történhet. Vagyis a két markos legény majd becsönget… verzió itt nem lesz elegendő. (Zárójelben azért megjegyzem, hogy a markos legények verzió nem csak emiatt nem javasolt, de egyéb komoly probléma forrása is lehet.)
- Az ésszerű időn belüli eredménytelenséget minden esetben egyedileg kell eldönteni. Útmutatóul annyi mondható, hogy ha például már a végrehajtás elején látható, hogy nincs remény a tartozás kielégítésére, akkor nem feltétlenül kell megvárni, hogy a végrehajtási eljárás lezáruljon mielőtt a kezes felé fordul a hitelező.
Kártalanító kezesség
Ez az új kezesség, ami korábban nem létezett.
Ennek a kezességnek az a lényege, hogy a kezes kifejezetten csak arra vállal kezességet, amit az adóstól nem lehetett behajtani.
És ebből ered az a szabály is, hogy mikor kell a kártalanító kezesnek egyáltalán elgondolkodnia a fizetésen. Csak akkor, ha a jogosult már nem csak próbálkozott azzal, hogy a tartozást behajtsa, de ténylegesen mindent meg is tett ennek érdekében, és a végrehajtás eredménytelenül zárult.
Ennél a kezességnél tehát nem elég beperelni az adóst, nem elég elindítani egy felszámolási, vagy végrehajtási eljárást. Ezeket végig is kell várni, hogy egyértelmű legyen, a követelés az adóson nem hajtható be.
A kártalanító kezesség a legjobb a kezes számára?
Bár látszólag ez a legkedvezőbb a kezesre nézve, hiszen akár évek is könnyedén eltelhetnek, míg az adós elleni jogi eljárások lezárulnak. Vagyis időt biztos, hogy nyer a kezes. Azért van egy kis hátulütője is ennek a megoldásnak.
Az adós tartozása ugyanis időközben nő a késedelmi kamatokkal és a jogi eljárások költségeivel is. Ha végül mégis a kezesnek kell fizetnie, ezek az összegek is ott lesznek majd a fizetési felszólítás összesítő rovatában.
(A tartozás utáni késedelmi kamatokat, behajtási költségeket persze a többi kezesség esetén is meg kell fizetnie a kezesnek, de mivel ott hamarabb sorra kerül és így hamarabb fizethet, a plusz költségek is alacsonyabbak lehetnek.)
Készfizető kezesség
Ezt vettem a végére, mert ennek megismerése a másik két kezességi forma megértése után már „gyerekjáték”.
A kezesre nézve ez a legnehezebb kezességi forma, hiszen itt nem áll rendelkezésre kifogás. A jogosultnak nem kell várni semmilyen jogi eljárás befejezésére.
Készfizetői kezesség esetén a jogosult, ha az adós nem teljesíti a kötelezettségét, minden további feltétel nélkül a kezes ellen fordulhat. A kezes itt nem hivatkozhat arra, hogy azért nem teljesít az adós helyett, mert a követelés az adóson is behajtható lenne.
A gyakorlatban talán a legtöbb kezesség készfizető kezességként jön létre. A készfizető kezesség vagy a felek által megkötött szerződés alapján keletkezhet, vagy pedig jogszabály hozhatja létre. Ahhoz, hogy a kezesi szerződés készfizető kezesség legyen, erről kifejezetten rendelkeznie kell a szerződésnek.
Mit is kívánhatnék? Leginkább tartozásmentes életet mindenki számára.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd
