Mi a kegyeleti jog? Kit illet és hogyan érvényesíthető? Ez a cikk kicsit más, mint az eddigiek. Nem csupán a téma miatt, bár a kegyeleti jog nem mindennapi téma. Ám ezúttal rendhagyó a forma is. Meghívást kaptam a Véleményvezérektől a Manna FM stúdiójába, ahol egy érdekes, izgalmas adás készült a kegyeleti jogról. (Igen, még erről a témáról is lehet érdekes adást készíteni.)
A rádióadás filmen is: „Sérthetnek-e kegyeleti jogot a régészek?”
Íme a rádióadás, ahol nem csupán a kegyeleti jogról hallhatsz érdekes dolgokat:
Mi is a kegyeleti jog?
A Polgári Törvénykönyvben hiába is keresnénk egy olyan definíciót, hogy az elhunyt személy kegyeleti joga.
De miért?
Annak jogi alapja, hogy egy személynek jogai és kötelezettségei lehessenek, a jogképesség. Ez biztosítja, hogy az embernek jogai, no és kötelezettségei lehetnek. A jogképességről itt olvashatsz részletesen.
A jogképesség azonban nem áll fenn a végtelenségig. A törvény kimondja, hogy „A jogképesség a halállal szűnik meg.” Így tehát a halál után már senkit nem illetnek jogok és nyilván kötelezettségek sem terhelnek.
Ebből látható, hogy kegyeleti joga sem lehet annak a személynek, aki már távozott az élők sorából.
Ám mégis létezik olyan, hogy kegyeleti jog.
A kegyeleti jog nem más, mint az élők azon joga, hogy az elhunyt személy emlékét mások ne sértsék meg. Ez a túlélők joga az emlék megőrzéséhez. A kegyeleti joghoz tartozik a tisztességes és méltó temetés, valamint az elhunyt nyughelye előtt való tiszteletadás joga is.
A Polgári Törvénykönyv a kegyeleti jogról úgy rendelkezik, hogy
„Meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített.”
Hogyan sérülhet az emlék?
A meghalt személy emléke többféle módon is megsérthető. Történhet például:
- az elhunyt jóhírnevének megsértésével,
- a meghalt személy becsületének megsértésével,
- a halott képmásával történő visszaéléssel,
- az elhunyt magántitkának megsértésével,
- de akár a meghalt személy személyi adatával való visszaéléssel is.
Kit illet a kegyeleti jog?
A kegyeleti jogot nem mindenki érvényesítheti.
A meghalt személy emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat:
- a hozzátartozó, valamint
- az a személy, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített.
A hozzátartozók köre elég tág. Hozzátartozónak minősül:
- a házastárs,
- az egyeneságbeli rokon,
- az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek,
- az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő,
- a testvér,
- az élettárs,
- az egyeneságbeli rokon házastársa,
- a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére,
- a testvér házastársa.
Kegyeleti jog megsértése esetén ugyanazokat kérheted, mint a személyiségi jogok megsértésekor, így például a magántitok megsértése esetén is. Erről itt vagy itt olvashatsz többet.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd
