Mi a kegyeleti jog? Kit illet és hogyan érvényesíthető? Ez a cikk kicsit más, mint az eddigiek. Nem csupán a téma miatt, bár a kegyeleti jog nem mindennapi téma. Ám ezúttal rendhagyó a forma is. Meghívást kaptam a Véleményvezérektől a Manna FM stúdiójába, ahol egy érdekes, izgalmas adás készült a kegyeleti jogról. (Igen, még erről a témáról is lehet érdekes adást készíteni.)

A rádióadás filmen is: „Sérthetnek-e kegyeleti jogot a régészek?”

Íme a rádióadás, ahol nem csupán a kegyeleti jogról hallhatsz érdekes dolgokat:

Mi is a kegyeleti jog?

A Polgári Törvénykönyvben hiába is keresnénk egy olyan definíciót, hogy az elhunyt személy kegyeleti joga.

De miért?

Annak jogi alapja, hogy egy személynek jogai és kötelezettségei lehessenek, a jogképesség. Ez biztosítja, hogy az embernek jogai, no és kötelezettségei lehetnek. A jogképességről itt olvashatsz részletesen.

A jogképesség azonban nem áll fenn a végtelenségig. A törvény kimondja, hogy „A jogképesség a halállal szűnik meg.” Így tehát a halál után már senkit nem illetnek jogok és nyilván kötelezettségek sem terhelnek.

Ebből látható, hogy kegyeleti joga sem lehet annak a személynek, aki már távozott az élők sorából.

Ám mégis létezik olyan, hogy kegyeleti jog.

A kegyeleti jog nem más, mint az élők azon joga, hogy az elhunyt személy emlékét mások ne sértsék meg. Ez a túlélők joga az emlék megőrzéséhez. A kegyeleti joghoz tartozik a tisztességes és méltó temetés, valamint az elhunyt nyughelye előtt való tiszteletadás joga is.

A Polgári Törvénykönyv a kegyeleti jogról úgy rendelkezik, hogy

„Meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített.”

Hogyan sérülhet az emlék?

A meghalt személy emléke többféle módon is megsérthető. Történhet például:

  • az elhunyt jóhírnevének megsértésével,
  • a meghalt személy becsületének megsértésével,
  • a halott képmásával történő visszaéléssel,
  • az elhunyt magántitkának megsértésével,
  • de akár a meghalt személy személyi adatával való visszaéléssel is.

Kit illet a kegyeleti jog?

A kegyeleti jogot nem mindenki érvényesítheti.

A meghalt személy emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat:

  • a hozzátartozó, valamint
  • az a személy, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített.

A hozzátartozók köre elég tág. Hozzátartozónak minősül:

  • a házastárs,
  • az egyeneságbeli rokon,
  • az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek,
  • az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő,
  • a testvér,
  • az élettárs,
  • az egyeneságbeli rokon házastársa,
  • a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére,
  • a testvér házastársa.

Kegyeleti jog megsértése esetén ugyanazokat kérheted, mint a személyiségi jogok megsértésekor, így például a magántitok megsértése esetén is. Erről itt vagy itt olvashatsz többet.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd

Az ÉRTHETŐ JOG célja, hogy mindenki számára elérhetővé és érthetővé tegye a jogot.
A célunk, hogy te is ismerd a jogaidat. Ha szeretnél hozzájárulni ehhez, támogasd a munkánkat egy kávé árával.


-----------------------

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövess bennünket:


ÉRTHETŐ JOG Hírlevél

Mindenkinek vannak jogai!

Könnyen és azonnal érthető hírek, magyarázatok a jog világából.

Hírleveleink összeállításánál különös figyelmet szentelünk az érthetőségnek.

Nálunk nincsenek

  • soha véget nem érő körmondatok,
  • latin kifejezések
  • érthetetlen szakszavak.

Ismerd meg Te is a jogaidat! Jogod van hozzá!

Kérd ingyenes ÉRTHETŐ JOG Hírlevelünket!

Név:
E-mail cím:
Elolvastam és elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót

ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu
Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.