A személyiségi jogok ma már egyre ismertebbek. Ide tartozik például az élet, a testi épség és az egészség védelme, a becsület és a jóhírnév, a képmás vagy a magántitok védelméhez való jog. Megsértésük esetén a jogsértők többféle következménnyel nézhetnek szembe, melyek egyike a sérelemdíj. Melyek a sérelemdíj alapvető szabályai?
A személyiségi jogok védelme
A Polgári Törvénykönyv általános védelmet nyújt a személyiségi jogok megsértésével szemben. A törvény kimondja:
„Az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak.”
A védelem a személyiségi jogok megsértésének minden formájával szemben fennáll. Ám maga a törvény nem nevez meg mindenféle személyiségi jogot, hiszen az gyakorlatilag lehetetlen vállalkozás lenne. Az általános védelem mellett néhány jog név szerint is megjelenik a törvényben. Így például a személyiségi jog megsértését jelentik a következők:
- az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
- a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
- a személy hátrányos megkülönböztetése;
- a becsület és a jóhírnév megsértése;
- a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
- a névviseléshez való jog megsértése;
- a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.
A sérelemdíj szerepe
A személyiségi jogok megsértése esetén többféle következménnyel nézhet szembe a jogsértő. A sérelmet szenvedett fél követelheti például a jogsértés megállapítását, a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, vagy megfelelő elégtételt stb.
Ma már a rendelkezésre álló szankciók között szerepel a sérelemdíj is.
„Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.” – mondja ki a törvény.
Ám ez nem jelenti, hogy bármilyen helyzetben milliós összegek kifizetése lenne követelhető. A sérelemdíj tekintetében is vannak olyan további szabályok, melyekkel jó tisztában lenni.
Sérelemdíjat csak nem vagyoni sérelem esetén kérhetünk
A sérelemdíj nem minden sérelem esetén követelhető. Ahogy a fenti törvényi szabályból is láthatjuk, a nem vagyoni sérelem orvosolható ezzel az eszközzel.
A vagyoni, vagyis pénzben is kifejezhető hátrány esetén kártérítés járhat. Nem vagyoni hátrány például a lelki megrázkódtatás, melyet igen nehéz lenne pontosan forintosítani. Maga a sérelemdíj kétféle szerepet is betölt. Egyrészt megfelelő elégtételt, kompenzációt jelent a sérelmet szenvedett fél részére, másrészt büntetésként is szolgál a jogsértőnek. Ezzel kívánják elvenni a kedvét a jövőbeli jogsértésektől.
A sérelemdíj könnyebb érvényesítése
A sérelemdíj esetén a sérelmet elszenvedett fél könnyebb helyzetben lesz, mint például akkor, ha valamilyen vagyoni hátrányért kívánna kártérítést érvényesíteni. Mire kell itt gondolni?
A kártérítés érvényesítése esetén a kárt szenvedett félnek azt is bizonyítania kell, hogy ténylegesen milyen kár érte. Ha például arra hivatkozik, hogy a kárt okozó magatartás következtében elesett valamilyen jövedelemtől, akkor többek közt igazolnia kell, hogy ez pontosan mennyit jelent. Kártérítésnél nem elég, ha valaki mellébeszél vagy általánosságokat mond, mint ahogy a hasraütés-szerűen bemondott kárigény sem fogja megállni a helyét.
A sérelemdíjnál egy fokkal könnyebb a helyzet. Ne arra gondolj, hogy itt bármit lehet mondani, mert ez bizony nem igaz. Ám magát a hátrányt nem kell forintosítva bizonyítani, mint egy kártérítés esetén. Nehéz is lenne, hiszen pont az a lényeg, hogy a sérelemdíj esetén nem vagyoni hátrányról beszélünk. Ettől függetlenül a sérelemdíj sem lesz automatikus, vagyis nem jár mindenkinek.
Bár a tényleges hátrányt nem kell bizonyítani, a körülményeket a bíróság vizsgálni fogja.
Így a bírói gyakorlat szerint nem jár sérelemdíj, ha például nagyon szűk körben valósult meg a hátrány. Mondjuk a szomszéd négyszemközt sértette meg a sérelemdíjat követelő személyt. Minden „csip-csup” esetben továbbra sem érdemes majd bírósághoz szaladni.
Ne egy „lottó ötösre” számíts
A sérelemdíj alapja valamilyen nem vagyoni hátrányt okozó jogsértés. Így nehéz pontosan meghatározni, hogy mekkora összeg az, ami megfelelő módon enyhítheti az elszenvedett sérelmet. Ám ez nem azt jelenti, hogy minden esetben nagy pénzbeli jóvátételre lehet számítani. Ez nem egy bíróság által megállapított „lottó ötössel” ér majd fel. Nem dollármilliókról van szó. Azt inkább csak a pletykalapok amerikai hírességekről szóló rovatában olvashatod.
Az biztos, hogy a sérelemdíj egy egyszeri összeg lehet. Arra tehát nincs lehetőség, hogy ez valamilyen járadék formájában kerüljön meghatározásra, és a sérelmet okozó fél havonta fizesse.
Természetesen, ha az egyösszegben megítélt sérelemdíjat nem fizeti ki a kötelezett és végrehajtás útján kell azt behajtani, akkor a végrehajtási szabályok alapján lehet, hogy csak havonta juthat pénzhez a sértett. Ám az eredeti bírósági ítéletben a sérelemdíj mindig csak egyösszegű lehet.
A sérelemdíj összegének megállapításakor a bíróságnak figyelembe kell venni az eset összes körülményét. E körben számításba kell venni például a következőket:
- a jogsértés súlyát,
- azt, hogy ismétlődően fordult-e elő,
- a felróhatóság mértékét, vagy
- a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatását.
A bíróság ezek alapján állapíthatja meg a sérelem árát.
A sérelemdíj mértékét nehéz előre pontosan megmondani, a pár százezer forinttól a néhány millió forintos sávban lehet az ügy körülményeitől függően. Jelentéktelen sérelem esetén azonban sérelemdíj nem állapítható meg. Tehát arról szó nincs, hogy a jövőben minden „kicsúszott” sértés esetén bírósághoz kellene szaladni valamilyen remélt anyagi kompenzáció érdekében. Nyilván ez az ellenkezőjét sem jelenti, vagyis nem kell minden személyünket ért sérelem felett szemet hunyni.
Ki léphet fel jogilag egy sérelem miatt?
Fő szabály, hogy a személyiségi jogokat személyesen lehet érvényesíteni.
Vagyis arra nincs lehetőség, hogy a sérelmet szenvedett fél helyett mondjuk egy jóakaró forduljon bírósághoz. Ma már nem járható út, hogy egy lovag a megsértett hölgy védelmében párbajra hívja ki a sérelmet okozó személyt. Nincs arra lehetőség, hogy a sérelmet szenvedett fél helyett mondjuk egy jóakaró forduljon bírósághoz. Éppen ezért például a sérelemdíj iránti követelést sem lehet másra átruházni, átengedni vagy örökölni sem. Öröklés esetén arra van lehetőség, hogy az örökös jogutódként folytassa a sérelemdíj iránti pert, ha azt az örökhagyó még életében elindította.
A fő szabály általában nem alkalmazható minden esetre. Ez itt sincs másképp. Például az ismeretlen helyen távollévő személyiségi jogának védelmében a hozzátartozója vagy gondnoka tehet jogi lépéseket. A cselekvőképtelen, mint például a 14 év alatti kiskorú személy személyiségi jogainak védelmében törvényes képviselője léphet fel. Ugyanakkor a korlátozottan cselekvőképes kiskorú, vagyis aki már elmúlt 14 éves, maga is felléphet a személyiségi jogainak védelmében. A személyiségi jogokhoz kapcsolódó speciális esetben, a kegyeleti jog megsértésekor pedig bírósághoz fordulhat a hozzátartozó vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd
