A legtöbben úgy gondolnak az elévülésre, hogy ha egy követelés elévült, akkor azt már nem lehet sem követelni, sem behajtani. De valóban ez az igazság? Milyen hibákat követhet el akár a követelést érvényesíteni akaró, akár az adós, ha nem ismeri az elévülésre vonatkozó létfontosságú szabályokat? Mi az az 5 végzetes hiba, amit soha nem kellene elkövetni az elévüléssel kapcsolatban?

1. hiba: Csak várni, és semmit sem tenni

Végzetes hiba, ha valaki semmit sem tesz, mert úgy gondolja, hogy a vele szemben támasztott követelés már elévült. Miért?

A Polgári Törvénykönyv (rövidítve Ptk.) kimondja, hogy

„Az elévülést a bírósági vagy hatósági eljárásban nem lehet hivatalból figyelembe venni.”

Vagyis az elévülést akkor veszik figyelembe, ha arra a kötelezett fél külön hivatkozik. Ha ezt nem teszi, akkor abban az esetben is kötelezhetik a követelés megfizetésére, ha egyébként az időközben már elévült.

Az elévülés nem a követelést szünteti meg, csak azt zárhatja ki, hogy azt jogi úton érvényesítsék. De ehhez a kötelezettnek kell az elévülésre hivatkoznia.

Vannak olyan esetek is, ahol ez nem igaz, mert a törvény előírja, hogy az elévülést hivatalból is figyelembe kell venni. Ez a helyzet például a munkajogi igények esetén.

A legbiztosabb azonban, ha nem csak várunk, mondván már úgyis elévült a követelés, hanem időben megtesszük a szükséges lépéseket.

2. hiba: A követelés kifizetése után hivatkozni arra, hogy az már korábban elévült

Szintén nagy hiba, ha valaki nem időben hivatkozik arra, hogy a vele szemben támasztott követelés elévült. Erre hivatkozással a már kifizetett követelést nem lehet sikerrel visszakövetelni.

„Az elévült követelés alapján teljesített szolgáltatást a követelés elévülésére tekintettel visszakövetelni nem lehet.” – mondja ki a Ptk.

3. hiba: Azt gondolni, hogy a felszólítás ellenére is elévült a követelés

Korábban, a régi Polgári Törvénykönyv alapján egy tartozás esetén a fizetési felszólítás minden esetben megszakította az elévülési időt. Így gyakorlatilag könnyen el lehetett érni, hogy egy tartozás sokáig ne évüljön el. Ezen változtatott az új Polgári Törvénykönyv. Sokan megnyugodtak, mondván a felszólító levelek ellenére az elévülés 5 év múlva mindenképpen bekövetkezik.

Van azonban egy fontos körülmény, amit figyelembe kell venni.

Az új Ptk. szabály ugyanis a 2014. március 15-től létrejött tartozásokra vonatkozik. Azokra a követelésekre, amik előbb keletkeztek, még a korábbi szabályt kell alkalmazni.

Vagyis, ha a követelés behajtása érdekében kiküldtek egy felszólító levelet, akkor bizony az elévülési idő onnan ismét elölről kezdett el ketyegni. Így egyáltalán nem biztos, hogy például egy 2012-ben létrejött tartozás mára már elévült.

4. hiba: Azt gondolni, hogy a bírósági végrehajtó eljárása nem szakíthatja meg az elévülést

Ha elévülésről beszélünk, figyelembe kell venni, azt is, hogy milyen eljárás van éppen folyamatban. Amikor az adós ellen már bírósági végrehajtási eljárás van folyamatban, vagyis a követelést már korábban végrehajthatónak nyilvánították, akkor az alábbi szabályokat kell figyelembe venni:

„Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg.” – található a Ptk.-ban.

„A végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.” – mondja ki a bírósági végrehajtásról szóló törvény.

A végrehajtási eljárásban a bírósági végrehajtó eljárása, a végrehajtási cselekmény alkalmas az elévülés megszakítására.

5. hiba: Azt gondolni, hogy az elévülési idő minden esetben 5 év

A Ptk. az elévülési idővel kapcsolatban így rendelkezik:

„Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el.”

Az általános szabály az 5 év, de akár maga a Ptk. akár más törvények is eltérően rendelkezhetnek. Vannak esetek, amikor az elévülési idő 5 évnél rövidebb, és van, amikor hosszabb. De olyan is létezik, hogy valami nem évül el.

Példák:

  • A munkajogi igények elévülési ideje fő szabály szerint 3 év.
  • A villanyáram szolgáltatással kapcsolatos követelések elévülési ideje ma már 3 év, míg korábban 2 év volt.
  • A korrupciós bűncselekmények, mint például a vesztegetés vagy a befolyás vásárlása büntethetőségének elévülése 12 év.
  • Törvény alapján a tulajdoni igények nem évülnek el.
  • A háborús bűncselekmények büntethetősége sem évül el.

Arra is van lehetőség, hogy a szerződő felek megállapodjanak az elévülési idővel kapcsolatban. Az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni.

Viszont egy szerződésben nem lehet teljesen kizárni az elévülést, ezt csak törvény teheti meg. „Az elévülést kizáró megállapodás semmis.” – mondja ki a Ptk.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd

– – – – – – – –

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Érthető Jog
Hírlevél

Mindenkinek vannak jogai!

Könnyen és azonnal érthető hírek a jog világából.

Hírleveleink összeállításánál különös figyelmet szentelünk az érthetőségnek.

Nálunk nincsenek

  • soha véget nem érő körmondatok,
  • latin kifejezések
  • érthetetlen szakszavak.

Ismerd meg Te is a jogaidat! Jogod van hozzá!

Kérd ingyenes Érthető Jog Hírlevelünket!

Név:
E-mail cím:
Elolvastam és elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot.

ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén

www.erthetojog.hu