Előfordulhat olyan élethelyzet, amikor valaki el szeretné adni a lakását, de nem mindegy, hogy ki is lesz az új tulajdonos. Gondoljunk arra, hogy a szeretett, ám kissé már szűkös lakást egy jó barát, vagy netán egy családtag venné meg. Mi sem egyszerűbb, hiszen annak adom el a lakásom, akinek én akarom – gondolhatnánk. Azért mégis van egy szabály, amivel nem árt tisztában lennünk. Ez az elővásárlási jog! Hallottál már róla? Biztos, hogy jól ismered a szabályait?
Mi is az elővásárlási jog?
Nézzük meg egy konkrét példán:
Béla el akarja adni a lakását, amire kapott is egy ajánlatot Józsitól, aki a hirdetés alapján meglátta és azonnal meg is szerette a csinos kéglit. Józsi nagyon szeretné megvenni a lakást, így nem is alkudozik, kész a 20 milliós vételárat kifizetni. Ráadásul mindezt az adásvételi szerződés aláírásától számított 3 napon belül egyösszegben meg is tenné, aminek Béla igencsak megörül.
Béla tud róla, hogy a szomszéd Sándornak elővásárlási joga van a lakására – később még szó lesz róla, hogyan is jöhet létre elővásárlási jog – így annak rendje-módja szerint közli is vele a kapott ajánlatot. Az ajánlat 20 millió egy összegben fizetve az adásvételi szerződés aláírásától számított 3 napon belül.
Sándor már régóta szeretné megvenni Béla lakását, mert pont a sajátja mellett van, így nem költöznének messze a gyerekek. Kapva kap hát az alkalmon és azonnal közli is Bélával, hogy mint elővásárlásra jogosult, ő bizony élne a jogával és megvenné a lakást. Igen ám, de nincs 20 millió forintja. Gondolja, majd felvesz némi bankkölcsönt, meg a család is összedobja, amije van. Így 19 milliót ki tudna fizetni, igaz ehhez 60 napra van szüksége. Megszerezheti így is Béla lakását? Kié lehet az ingatlan?
Egy lakás eladása esetén az elővásárlási jog alapján az elővásárlásra jogosult mást megelőzve szerezheti meg a lakás tulajdonjogát. Persze ez a jog nem arról szól, hogy az elővásárlásra jogosult elkezdhet alkudozni, hogy mikor és mennyiért is szeretne a lakáshoz jutni. A tulajdonjog megszerzése csak ugyanolyan feltételekkel lehetséges számára, mint amit a másik vevőjelölt felajánlott.
Sándornak tehát nincs választási lehetősége. Vagy egy összegben ki tudja fizetni a 20 milliós vételárat 3 napon belül, vagy nem tudja gyakorolni az elővásárlási jogát, és az ingatlan új tulajdonosává Józsi válik.
Az elővásárlásra jogosult csak az eladónak adott ajánlatban rögzített feltételek mellett előzhet meg mást és válik jogosulttá a dolog megvételére.
Hogyan jöhet létre elővásárlási jog?
Elővásárlási jog kétféleképpen jöhet létre:
- Szerződéssel
Ide tartozik az az eset is, amikor egy társasházban a társasházi alapító okirat rendelkezik arról, hogy a tulajdonostársaknak elővásárlási joguk van a társasházban lévő ingatlan eladásakor. Amennyiben ez fennáll, akár az is előfordulhat, hogy a szomszédé lesz az eladó ingatlan, még akkor is, ha ezt az eladó nem szeretné.
- Jogszabály hozza létre
Ilyen eset, amikor a közös tulajdonban lévő tulajdonostársakat illeti meg az elővásárlási jog a másik tulajdonostárs tulajdoni hányadára.
Hogyan szerez tudomást az elővásárlásra jogosult az eladásról?
Az eladó feladata, hogy az elővásárlásra jogosultat tájékoztassa a kapott ajánlatról. Ezt akkor kell megtennie, mikor olyan ajánlatot kap, amit el akar fogadni.
Az ajánlatot még az elfogadás előtt kell közölnie. A jogosult ennek ismeretében tudja eldönteni, hogy élni kíván-e az elővásárlási jogával.
Minden esetben kötelező a jogosult értesítése?
Vannak olyan esetek, amikor az eladó nem tudná, vagy csak rendkívüli nehézségek árán tudná az ajánlatot közölni az elővásárlásra jogosulttal. Ilyen eset lehet:
- A jogosult tényleges tartózkodási helye ismeretlen, a tulajdoni lapra még mindig az évekkel azelőtti régi címe van bejegyezve, ahol már hosszú ideje nem lakik, és az új címét nem ismerik.
- Az is előfordulhat, hogy olyan sok tulajdonostárs van, ami miatt szinte lehetetlen lenne belátható időn belül mindenkit értesíteni. Ezt azonban soha ne vegyük készpénznek, hisz a földhivatal nem feltétlenül osztja a véleményünket arról, hogy rendkívüli nehézségbe ütközne a jogosultak értesítése.
A törvény nem kötelezi arra a tulajdonost, hogy teljesítse a lehetetlent és például kinyomozza valaki lakcímét, vagy akár mind a 100 tulajdonostársat egyenként tájékoztassa a tervezett eladásról, ha az valóban rendkívüli nehézséggel járna.
A szomszéd döntött, megvenné a lakást. Hogyan történik ez?
A fenti példánál maradva, Sándor, miután megtudta, hogy milyen felételekkel lehetne övé a lakás, mindent összeszedve mégis úgy látja, hogy meg tudja oldani a kért vételár kifizetését. Ráadásul mindezt 3 napon belül. Ekkor írásban jelzi Béla felé, hogy az ajánlatot elfogadja. Így a lakás új tulajdonosa végül is Sándor lesz.
Az elővásárlásra jogosultnak írásban kell jeleznie, hogy él az elővásárlási jogával. Ekkor a szerződés közte és az eladó között jön létre.
Arra persze nincs lehetőség, hogy Sándor több hónapon keresztül várakoztassa Bélát a válasszal.
Az elfogadás határidőhöz köthető.
A törvény nem határozza meg pontosan, hogy Bélának mennyi időt kell várni az elővásárlásra jogosult nyilatkozatára. Ez a határidő a gyakorlatban általában 15 és 30 nap között szokott mozogni. Ha a megszabott időpontig semmilyen válasz nem érkezik, az eladó jogosult a dolgot az ajánlatban szereplő feltételekkel, vagy annál számára még kedvezőbb módon eladni.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, vitarendezési szakjogász
