Ingatlan adásvétel során nem ritka, hogy a tulajdoni lapon elidegenítési és terhelési tilalom van bejegyezve. Mit jelent ez a tilalom? Hogyan jöhet létre és szűnhet meg? Milyen hatása van a tervezett adásvételre?
Mikor találkozhatunk elidegenítési és terhelési tilalommal?
Ez a tilalom soha nem lehet öncélú. Vagyis, nem állhat csak önmagában, hogy egyszerűen minden ok nélkül megtiltsa a tulajdonosnak a dolog elidegenítését vagy megterhelését. Az elidegenítésbe beletartozik például az adásvétel, ajándékozás, csere is. Így az elidegenítési tilalmat bizony nem lehet kikerülni.
Elidegenítési és terhelési tilalom mindig valamilyen más jog biztosítására szolgálhat.
Például, ha egy bank kölcsönt ad az ingatlan tulajdonosának, és emiatt jelzálogjogot jegyeznek be az ingatlanra, akkor annak biztosítására alapítható elidegenítési és terhelési tilalom.
Hogyan jöhet létre a tilalom?
A tilalom többféleképpen is keletkezhet.
- Szerződés útján
- Jogszabály alapján
- Bíróság is létrehozhatja bírósági határozattal.
Nagyon lényeges, hogy az ingatlanon fennálló jogosultságot, például jelzálogjogot biztosító elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba is fel kell tüntetni. Így a tulajdoni lapról egyértelműen látható lesz mindenki számára.
Az elidegenítési és terhelési tilalom örökre megmarad?
Az ingatlanra bejegyzett tilalom egyértelműen korlátozza a tulajdonost az ingatlannal való rendelkezésben. Ahogyan a tilalom neve is mutatja, megtiltja az elidegenítést és a terhelést. Persze ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy ettől kezdve az ingatlan örök időkre „be lesz betonozva”, a tulajdonos semmit sem tud kezdeni vele. A tilalom nem örök.
Az elidegenítési és terhelési tilalom csak addig állhat fenn, amig az a jogosultság is fennáll, amit a tilalom biztosít. Ha a biztosítani kívánt jogosultság megszűnik, akkor vele együtt az elidegenítési és terhelési tilalom is.
Ha például a jelzálogjog megszűnik, mert a kölcsön vissza lett fizetve, akkor a tilalom sem marad fenn. Fordítva ez már nem feltétlenül kell, hogy így legyen.
A biztosított jog jogosultja dönthet úgy, hogy az elidegenítési és terhelési tilalomról “lemond”. Az tehát törölhető a biztosított jog törlése nélkül is. Ez azonban ritka, hiszen a jogosultnak általában nem fűződik érdeke a tilalom önálló törléséhez. Mindenesetre a lehetőség adott, és előfordulhat olyan helyzet, amikor ez a jó megoldás.
A tilalom hatása egy tervezett adásvételre
Ahogy már láthattad, a tilalom korlátozza a tulajdonos rendelkezési jogát. Így tehát magát az ingatlan eladását is.
Ám ez nem azt jelenti, hogy lehetetlen eladni egy ilyen tilalommal terhelt ingatlant. Az ingatlan értékesítéséhez azonban szükség van a tilalom jogosultjának hozzájárulására.
Ahhoz, hogy az ingatlan tulajdonjoga átruházható legyen, szükség van az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának hozzájárulására. Megfelelő hozzájárulás nélkül a földhivatal nem fogja bejegyezni az új tulajdonost.
Ha például egy banki jelzálogjog biztosítására van elidegenítési és terhelési tilalom bejegyezve az ingatlan tulajdoni lapjára, akkor az adásvételhez kell a bank hozzájáruló nyilatkozata.
Láthatod, hogy mennyire fontos megfelelően ismerni az ingatlanok jogi helyzetét. Ehhez az ingatlan tulajdoni lapja és annak ismerete, hogy mi mit jelent rajta, elengedhetetlen. Ehhez itt találsz egy jó magyarázatot.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd
