1 év sem kell, és felállnak az új közigazgatási bíróságok. Erről a „rabszolgatörvényként” elhíresült túlóra törvénnyel egyidejűleg döntöttek az Országgyűlésben. Az új bíróságok felállítása nem mindenkinek tetszik. Még amerikai ügyvédek is kifejezésre juttatták aggodalmaikat. De miért? Milyen bíróságok vannak hazánkban?

 A jelenlegi bírósági rendszer

Ahhoz, hogy egy változtatást megérthessünk, ismernünk kell azt a rendszert, ami módosulni fog.

Hazánkban a bíráskodás többfokú bírósági rendszerben történik. Vagyis az első fokon született ítélet ellen lehet fellebbezni. Így jogerős döntés egy magasabb bíróságon, a másodfokon születik majd. Előírt esetekben pedig még a jogerős döntéssel szemben is lehet felülvizsgálatot kérni.

A jelenleg eljáró bíróságok a következők:

Elsőfokon ítélkezik:

  • a járásbíróság és Budapesten a kerületi bíróságok
  • a közigazgatási és munkaügyi bíróság és
  • a törvényszék.

Másodfokon ítélkezik:

  • a járásbírósághoz, illetve a kerületi bírósághoz, valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz tartozó ügyekben a törvényszék,
  • a törvényszékhez tartozó ügyekben az ítélőtábla és
  • az ítélőtáblához tartozó ügyekben, továbbá törvényben meghatározott esetben a Kúria.

A következő szint a felülvizsgálat. Felülvizsgálati ügyekben mindig a Kúria jár el.

Független bíróságok: mitől függetlenek és miért fontos ez?

Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy

“A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. A bírákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.”

A független bíróságok felállítása nem mai találmány. Érthető is ez az igény, hiszen egy jogvitában végső soron a bíró szava dönt majd. Joggal várható el, hogy erre részrehajlás nélkül, igazságosan és a törvények alapján kerüljön sor.

Az életben nem könnyű a mindentől való függetlenséget megvalósítani. A függetlenség biztosítása érdekében maga az Alaptörvény rögzíti az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó főbb elveket, intézményeket. 2018. június 28-ig ez így szólt:

„A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfőbb bírósági szerv a Kúria.

A bíróság dönt

a) büntetőügyben, magánjogi jogvitában, törvényben meghatározott egyéb ügyben;

b) a közigazgatási határozatok törvényességéről;

c) az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről;

d) a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról.”

2018. június 29-től azonban már ez áll az Alaptörvényben (a dátumokat érdemes figyelni, ekkor még 2018. nyarát írtuk.)

„A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. Bíróság a rendes és a közigazgatási bíróság.

A rendes bíróságok döntenek büntetőügyben, magánjogi jogvitában és törvényben meghatározott egyéb ügyben. (…)

A közigazgatási bíróságok döntenek közigazgatási jogvitákban és törvényben meghatározott egyéb ügyben.”

A változást Magyarország Alaptörvényének 7. módosítása vezette be. (Maga az Alaptörvény 2011-es, így tehát az elmúlt hét év alatt már 7-szer került módosításra egy olyan törvény, ami a sziklaszilárd alapokat kell, hogy jelentse az egész jogrend számára. Egy olyan törvény, ami a keretet kell, hogy megadja és feladata nem a napi változásokra történő reagálás.)

Hogy miért került sor a módosításra? Maga a 7. módosítás hivatalos általános indoka szerint célja, hogy „védje a nemzeti szuverenitást és tiltsa idegen népesség Magyarországra telepítését.”

A bírósági rendszer megváltoztatása körében külön célt nem fogalmaz meg az Országgyűlés. Egyszerűen annyi áll az Alaptörvény módosítás indoklásaként, hogy

„Az alaptörvény-módosítás emellett megteremti az elkülönült közigazgatási bíráskodás szervezeti alapjait, így a magyar történeti hagyományoknak megfelelve újra lehetőség nyílik a Kúriával azonos jogállású Közigazgatási Felsőbíróság felállítására.”

A jogalkotás akkor jó, ha az a jelen társadalom igényeit, szükségleteit veszi figyelembe. Valóban fontos, hogy olyan intézményrendszert alkalmazzuk, mely egészen más időben, más alkotmányos, igazgatási rendszerben működött? Persze ettől még most is lehet jó, ami régen az volt, de megfelelő érvek és hatásvizsgálat alapján kell mellette dönteni. Sőt az sem árt, ha a döntés alapját bárki megismerheti. Erre szolgálna a törvény indoklása, ami megmutatja, hogy mi volt a cél és miért a választott eszköz szolgálja legjobban azt az adott célt.

Az új közigazgatási bíróságok

Időrendben haladva tovább 2018. december 21-én, az Alaptörvény módosítását követő fél év után születik meg a törvény az új közigazgatási bíróságokról.

Ehhez a törvényhez már találunk részletes általános indoklást, hogy miért is kerül sor a külön közigazgatási bíróságok felállítására:

Az indokok között szerepel többek közt:

  • A törvény koncepciójának kiindulópontja, hogy az Alaptörvény szerint „Bíróság a rendes és a közigazgatási bíróság”.
  • A közigazgatási bíráskodásban méltányos egyensúlyt kell teremteni az egyéni és a közérdek között, biztosítva az egyén alanyi jogai és a közérdeken alapuló jogvédelem összhangját.
  • A közigazgatási jogviták elbírálása különleges szakismeretet és sajátos bírói attitűdöt igényel, amely képes megvédeni az állampolgárt a szükségszerűen erőfölényben lévő hatósággal szemben.
  • A jogtörténeti hagyományok hangsúlyozása az 1896-ban létrehozott Magyar Királyi Közigazgatási Bíróságra hivatkozással.

Miért “tiltakoznak” az amerikai ügyvédek?

A fenti célok és indokok alapján joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért tiltakoznak még olyan távoli ország, mint az Amerikai Egyesült Államok ügyvédei is az új közigazgatási bíróságok felállítása miatt – ahogyan arról az index és a 24.hu adott hírt?

2019. január 2-án a több, mint négyszázezer tagot tömörítő Amerikai Ügyvédi Kamara (ABA) elnöke a Kamara hivatalos oldalán tette közzé az amerikai ügyvédi kar aggodalmát az új magyar bírósági rendszerrel kapcsolatosan.

Kifejezte, hogy bármely demokrácia alapját a bírák azon képessége jelenti, hogy függetlenül tudják értelmezni és alkalmazni a jogszabályokat. Az ítélkezésnek függetlennek kell lennie a politikai hatásoktól és a kormányzás bármely más részétől. Véleményük szerint egy politikailag kinevezett igazságügyi miniszter felügyelete alá helyezett párhuzamos bírósági rendszer a független igazságszolgáltatást fenyegeti.

Mire figyelt fel az Amerikai Ügyvédi Kamara?

Az új közigazgatási bíróságokról szóló törvény többek közt kimondja, hogy az igazságügyi miniszter hatáskörébe tartoznak az alábbi jogkörök:

  • „A miniszter a közigazgatási bíróság elnökének javaslatára meghatározza a közigazgatási bíróság bírói és igazságügyi alkalmazotti létszámát.
  • A közigazgatási bírák személyi nyilvántartásának feladatait a miniszter látja el.
  • A közigazgatási törvényszék elnöke felett a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.”

Érdemes elgondolkodni ezen.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd.

– – – – – – – –

A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Érthető Jog
Hírlevél

Mindenkinek vannak jogai!

Könnyen és azonnal érthető hírek a jog világából.

Hírleveleink összeállításánál különös figyelmet szentelünk az érthetőségnek.

Nálunk nincsenek

  • soha véget nem érő körmondatok,
  • latin kifejezések
  • érthetetlen szakszavak.

Ismerd meg Te is a jogaidat! Jogod van hozzá!

Kérd ingyenes Érthető Jog Hírlevelünket!

Név:
E-mail cím:
Elolvastam és elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot.

ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén

www.erthetojog.hu