„Majd, ha elmúltál 18, azt csinálhatsz, amit akarsz.” – hangzik el időnként a tinik szüleinek szájából, amint igyekeznek megakadályozni egy-egy tini szemmel „tökéletes”, ám szülőként kevésbé támogatott elgondolást. Ez valóban így van jogilag is? Mit tehet meg önállóan egy kiskorú gyerek? Egyáltalán ki számít kiskorúnak?

Ki számít kiskorúnak?

A polgári jog legnagyobb törvénye, a Polgári Törvénykönyv (gyakran láthatod, hogy Ptk. rövidítést használnak) határozza meg, hogy kit tekintünk kiskorúnak.

„Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be. A kiskorú a házasságkötéssel nagykorúvá válik.”

Az első mondat elég egyértelmű, az a fő szabály. Vagyis 18 év alatt mindenkit kiskorúnak tekintünk.

Ez alól azonban van egy kivétel.

Ha a házasságot kötő személy még nem töltötte be a 18. évét, akkor az életkorától függetlenül is nagykorúvá válik. A kiskorúak házasságkötésének szigorú szabályai vannak. Anélkül, hogy most további részletekbe is belemennék, annyit mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy házasságot csak 16. életévüket már betöltött kiskorúak köthetnek, ha minden egyéb feltétel is adott. Ebből láthatjuk, hogy 16 évnél fiatalabb gyerek semmilyen módon sem tekinthető nagykorúnak.

Minden kiskorú ugyanolyan jogokkal rendelkezik?

A polgári jogban a kiskorúak két nagyobb csoportba sorolhatók:

  1. 14 év feletti kiskorúak
  2. 14 év alatti kiskorúak

A két csoport jogilag abban különbözik egymástól, hogy a gyerek önállóan is érvényesen tud-e például szerződést kötni.

A 14 év feletti kiskorú korosztály

Jogilag ők korlátozottan cselekvőképesek. Véletlenül se gondold, hogy ez azt jelenti, hogy mindent csak korlátozottan tudnak csinálni. A cselekvőképesség itt egy speciális jogi jelentéssel bír.

Jogi értelemben a cselekvőképesség az embernek az a képessége, hogy saját akaratából, saját maga jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.

Tehát aki cselekvőképes, az maga köthet szerződést, vagy tehet valamilyen jogi tartalmú nyilatkozatot.

A 14 év felettieknél a fő szabály az, hogy maguk tehetnek jognyilatkozatot. Ahhoz azonban, hogy az érvényes legyen, kell a törvényes képviselő (legtöbb esetben ez a szülő) előzetes beleegyezése vagy az utólagos jóváhagyása.

Vannak azonban olyan szerződések, ügyek, melyeknél nem kell sem engedély, sem utólagos jóváhagyás. Ezek például:

  • A mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződések. Például ilyen a bolti bevásárlás, vagy amikor a tini lányok bizsut, ruhát vásárolnak maguknak.
  • Fő szabály szerint rendelkezhetnek a munkával szerzett jövedelmükkel. Vagyis a nyári diákmunkával megkeresett pénzről maguk dönthetnek.
  • Megköthetnek olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szereznek. Például elfogadhatnak szokásos ajándékot.
  • Ők maguk is ajándékozhatnak, persze csak a szokásos mértékben.

A 14 év alatti kiskorú korosztály

A 14 év alattiak jogi értelemben cselekvőképtelennek minősülnek. Itt se tévesszen meg a cselekvőképtelen kifejezés. Nem a hétköznapi értelmében szerepel.

A cselekvőképtelen jogi jelentése egy olyan személy, akinek nincs megfelelő cselekvőképessége. Vagyis nem képes arra, hogy saját akaratából, saját maga jogokat szerezzen és kötelezettségeket vállaljon.

14 év alatt értelemszerűen sokkal jobban korlátozva van, hogy mit tehet meg a gyerek önállóan.

Fő szabály szerint ezt a korhatárt be nem töltött kiskorú nem köthet szerződést és nem tehet jognyilatkozatot, az jogilag semmis lesz. Helyette és nevében törvényes képviselője, azaz legtöbb esetben a szülő jár el.

Fontos kiemelni, hogy a gyereket érintő jognyilatkozatok megtétele során figyelembe kell venni a gyerek véleményét is, ha már megfelelő az ítélőképessége. Vagyis akkor, ha képes arra, hogy az ügy lényegét, következményeit átlássa, véleményt tud alkotni és ki is tudja azt fejezni.

Mégis van, amit a 14 év alatti gyerekek is érvényesen megtehetnek.

Az általuk kötött és teljesített csekély jelentőségű szerződések, amelyek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel, nem lesznek semmisek.

Ide tartozik például a kisebb bevásárlás, közlekedés. Vagyis nincs akadálya annak, hogy a gyerek maga vegye meg a tízórait az iskolai büfében, vagy leszaladjon a kisboltba, ha a vasárnapi ebédhez kellene még tojás.

Bízzunk a gyerekekben, és időben tanítsuk meg nekik, hogy hogyan hozhatnak jó döntéseket.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd

-----------------------

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövess bennünket:


ÉRTHETŐ JOG Hírlevél

Mindenkinek vannak jogai!

Könnyen és azonnal érthető hírek a jog világából.

Hírleveleink összeállításánál különös figyelmet szentelünk az érthetőségnek.

Nálunk nincsenek

  • soha véget nem érő körmondatok,
  • latin kifejezések
  • érthetetlen szakszavak.

Ismerd meg Te is a jogaidat! Jogod van hozzá!

Kérd ingyenes Érthető Jog Hírlevelünket!

Név:
E-mail cím:
Elolvastam és elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot.

ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu
Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.