A próbaidő szinte minden munkavállaló és munkáltató előtt ismert. Bár gyakran alkalmazzák, mégis sok a félreértés, féligazság. Melyek a próbaidőt övező téves elképzelések? Mi az igazság a tévhitekkel szemben?

A próbaidő lényege

A próbaidő mind a munkáltató, mind a munkavállaló részére lehetőség arra, hogy megismerjék egymást a munkában, lássák, hogy valójában mit várhatnak el a munkakapcsolatban. Ez alapján eldönthetik, hogy hosszútávon szeretnének-e együttműködni. A próbaidő alatt bármelyik fél egyszerűen és gyorsan megszüntetheti a munkaviszonyt.

1. tévhit:  Kötelező próbaidőt kikötni

Mivel igen gyakran kötnek ki próbaidőt, így bizony sokakban kialakulhatott az az elképzelés, hogy a próbaidő automatikusan szerepel minden munkaszerződésben. Ez azonban téves. A próbaidő nem része a munkaszerződésnek.

A Munka Törvénykönyve azt mondja, hogy a felek próbaidőt köthetnek ki. Tehát ez nem egy kötelezettség, hanem egy lehetőség. A felek megállapodása alapján van rá mód.

2. tévhit:  A próbaidőhöz nem kell munkaszerződés

A Munka Törvénykönyve kimondja:

„A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki.”

A törvényi megfogalmazásból következik, hogy próbaidőt a munkaszerződésben lehet kikötni. Az tehát nem járható út, hogy a felek majd a próbaidő után kötnek munkaszerződést.

A próbaidőt csak írásban és csak a munkaszerződésben lehet kikötni.

További tudnivaló, hogy próbaidőre csak a munkaviszony létesítésekor van mód. Később erre már nincs lehetőség.

3. tévhit: Próbaidő helyett próbanap

A gyakorlatban bizony még mindig él az az elképzelés, hogy a munkaviszony létesítése előtt próbanap alkalmával nézik meg, hogy valóban megfelel-e a jelölt az adott állásra.

Bármennyire is jó ötletnek tűnik a próbanap, a munkajog ezt nem engedi. Jogszerűen nincs rá lehetőség, hogy próbanap keretében döntsenek a felek a munkaviszony létesítéséről.

A próbanap helyett a próbaidő alatt lehet eldönteni, hogy hosszútávú bizalmat szavaznak-e az új dolgozónak. Lényeges feltétel, hogy a próbaidőre a munkaszerződés megkötésével kerülhet sor. A dolgozó a próbaidő alatt is jogosult munkabérre, még ha az csak 1 napig is tartott.

A próbanapról, próbamunkáról itt olvashatsz többet.

4. tévhit: A próbaidőt tilos meghosszabbítani

Ahogy fent már láthattuk, a próbaidő maximális időtartama 3 hónap. A korábbi Munka Törvénykönyve egyértelműen kimondta, hogy a próbaidő meghosszabbítása tilos. Ez a szabály attól függetlenül élt, hogy eredetileg kihasználták-e a felek a maximális 3 hónapot, vagy annál rövidebb időtartamban állapodtak meg. Amit rögzítettek, azon később már nem tudtak módosítani.

Az új Munka Törvénykönyve némileg változtatott ezen.

A jelenlegi szabályozás alapján a próbaidő maximális időtartama fő szabály szerint 3 hónap. Ezt már nem lehet meghosszabbítani. Viszont abban az esetben, ha a felek eredetileg 3 hónapnál rövidebb időt kötöttek ki, lehetőségük van azt egyszer meghosszabbítani.

De csak úgy, hogy összesen a 3 hónapot nem haladhatják meg. Vagyis arra nincs lehetőség, hogy az eredeti 2 hónapos próbaidőt, újabb 2 hónappal hosszabbítsák. Arra sincs lehetőség, hogy az 1 hónapos próbaidőt két alkalommal további 1-1 hónappal hosszabbítsák meg, hiszen hosszabbítani csak egyszer lehet.

5. tévhit: Próbaidő alatt tilos a szabadság

Erősen él a köztudatban az az elképzelés, hogy próbaidő alatt nem lehet szabadságra menni. Ez azonban ebben a formában nem igaz, ez egy tévhit. 

A Munka Törvénykönyve nem tiltja meg, hogy a munkavállaló a próbaideje alatt szabadságra menjen.

Hogy miért gondolják mégis sokan, hogy a próbaidő alatt tilos a szabadság?

Ennek oka, hogy a törvény alapján a munkaviszony első 3 hónapjában a munkáltató nem köteles szabadságot kiadni a munkavállaló kérésére.

Tehát nem tilos, csak a munkáltató nem köteles elengedni szabadságra a dolgozót. Mivel a legtöbb esetben a próbaidő 3 hónapig szokott tartani, ezért ezt a szabályt önkéntelenül összekötötték a próbaidővel. Vagyis egy 3 hónapos próbaidő esetén ez az idő egybeesik azzal az időszakkal, amikor a főnök nem köteles elengedni szabadságra az új munkatársat. Ez a 3 hónapos határidő valójában nincs a próbaidőhöz kötve. Ha valakinek 2 hónapos a próbaideje, akkor is él a szabály, hogy a munkáltató nem köteles a munkaviszony első 3 hónapjában a munkavállaló kérése szerint kiadni a szabadságot.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd

-----------------------

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövess bennünket:


ÉRTHETŐ JOG Hírlevél

Mindenkinek vannak jogai!

Könnyen és azonnal érthető hírek, magyarázatok a jog világából.

Hírleveleink összeállításánál különös figyelmet szentelünk az érthetőségnek.

Nálunk nincsenek

  • soha véget nem érő körmondatok,
  • latin kifejezések
  • érthetetlen szakszavak.

Ismerd meg Te is a jogaidat! Jogod van hozzá!

Kérd ingyenes ÉRTHETŐ JOG Hírlevelünket!

Név:
E-mail cím:
Elolvastam és elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót

ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu
Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.