A munkaviszony megszüntetése, a felmondás nem egyszerű pillanat sem a munkáltató, sem a munkavállaló oldaláról. Talán ez lehet az oka, hogy felmondási tévhitekkel is bőven találkozhatunk. Mi a három leggyakoribb felmondási tévhit? Mi a valóság a tévhitekkel szemben?
Tényleg igaz, hogy a táppénz alatt nem lehet felmondani?
Az egyik legelterjedtebb téves elképzelés, hogy a táppénz alatt nem lehet felmondani. Ez azonban már évek óta nem így van. Mi hát az igazság?
A korábbi Munka Törvénykönyve valóban nem engedte, hogy a munkáltató a táppénzen lévő munkavállalónak felmondjon. Ez azonban 2012-vel megváltozott.
Ma már a munkavállaló keresőképtelensége alatt is jogszerű a felmondás, ám ennek megvannak a maga szabályai.
A felmondás a keresőképtelenség ideje alatt is közölhető, de a felmondási idő csak később kezdődik. A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a keresőképtelenség megszűnését követően, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő 1 év elteltével kezdődik.
Felmondási tévhit, hogy az indoklás mindig kötelező
Makacs tévhit, hogy a felmondás indoklása mindig kötelező. Ez azonban nem így van. Persze nem mindegy, hogy melyik oldal, mikor és hogyan mondja fel a munkaviszonyt. Nézzünk néhány példát, amikor nem kell a felmondást indokolni.
- A határozatlan idejű munkaviszony felmondását a munkavállalónak nem kell megindokolnia. Arra azonban fontos figyelni, hogy ez a felmondásra igaz. Az azonnali hatályú felmondást, ha erre nem a próbaidő alatt kerül sor, már a munkavállalónak is indokolnia kell.
- A próbaidő alatt egyik félnek sem kell indokolnia, hogy miért nem kívánja a munkaviszonyt fenntartani.
- A vezető állású munkavállaló esetén nem kötelező a felmondás indoklása. (Itt nem az azonnali hatályú felmondásról van szó.)
A 3. felmondási tévhit, hogy bármikor visszavonható a felmondás
Bizony előfordul, hogy akár a munkáltató, akár a munkavállaló visszavonná a felmondást. De ez valóban lehetséges?
Sajnos nem.
A felmondás fő szabály szerint nem vonható vissza.
Ennek oka, hogy a felmondás egyoldalú nyilatkozat. A másik fél hozzájárulása, elfogadása, beleegyezése nem szükséges a felmondáshoz. Ami lényeges, hogy a másik felet megfelelő módon kell értesíteni.
Ha a felmondást a másik fél már megkapta, akkor az fő szabály szerint egyoldalúan már nem vonható vissza. Ha utóbb mégis meggondolná magát a felmondást közlő fél, akkor ehhez már a másik fél hozzájárulása is kell.
Van azonban kivétel is a visszavonási tilalommal kapcsolatban.
A munkáltató írásban visszavonhatja a felmondást, ha a munkavállaló a felmondást követően tájékoztatja a munkáltatót a felmondási védelmet jelentő várandósságáról, vagy emberi reprodukciós eljárásban való részvételéről. A visszavonás a tájékoztatástól számított 15 napos határidőn belül történhet.
Miért van ekkor lehetőség a felmondás visszavonására?
A várandósság és az emberi reprodukciós eljárásban történő részvétel akkor jelentenek felmondási tilalmat, ha erről a munkavállaló tájékoztatta a munkáltatót. Előfordulhat azonban, hogy maga a munkavállaló is csak a felmondást követően szerez tudomást például a várandósságáról. Ezért is szükséges annak biztosítása, hogy a felmondási tilalomba ütköző, vagyis jogellenes felmondást korrigálni tudja a munkáltató, a felmondást vissza tudja vonni. Egyébként a felmondás a közlés után már csak a munkavállaló hozzájárulásával lenne visszavonható vagy módosítható. Ezt a felmondás visszavonására vonatkozó szabályt a 2016. június 18-a után közölt felmondásokra lehet alkalmazni.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, vitarendezési szakjogász
