A munkaviszony felmondással történő megszüntetésének szigorú szabályai vannak. Talán ez az oka annak, hogy a felmondás körül több tévhit is él. A 3 leggyakoribb felmondási tévhit között szerepel a vezetőkre vonatkozó felmondás is. Indoklás nélkül is minden esetben jogszerű a vezető kirúgása? Mire érdemes nagyon odafigyelni?

Felmondás vagy azonnali hatályú felmondás? Nem mindegy a szóhasználat!

A hétköznapi életben kirúgásként emlegetett munkaviszony megszüntetést jogi nyelvre lefordítva felmondásként vizsgálhatjuk. A felmondás, így a vezető kirúgása esetén is igen nagy jelentősége van az időnek. Pontosabban annak, hogy milyen hatállyal történik a felmondás.

A munkajogban külön szabályok vonatkoznak a felmondásra és az azonnali hatályú felmondásra.

2012. előtt a felmondást rendes felmondásként, míg az azonnali hatályú felmondást rendkívüli felmondásként ismerhettük.

A felmondás jelenlegi fő szabálya, hogy a munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti.

A munkáltató felmondása esetén a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.

Felmondás esetén felmondási idővel is számolni kell, vagyis a felmondás nem azonnali hatályú.

Ezzel szemben az azonnali hatályú felmondás már teljesen más kategória.

A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással akkor szüntetheti meg, ha a másik fél

  • a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
  • egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Bár a köznapi nyelvben minden felmondást egyszerűen csak felmondásnak neveznek, a pontos szóhasználatnak nagy a jelentősége. Láthatjuk, hogy a felmondás és az azonnali hatályú felmondás sok mindenben különbözik egymástól.

Ki minősül vezetőnek a munkajogi szabályok alapján?

Mielőtt a vezetőkre vonatkozó felmondást vizsgálnánk, nyilván tudnunk kell, hogy ki minősül vezetőnek a munkajogi szabályok alapján.

Fontos előre leszögezni, hogy a munkahelyen szélesebb körben használjuk a vezető kifejezést. Akit a munkahelyen vezetőnek neveznek, nem biztos, hogy a munkajogi szabályok szerint is vezető állású munkavállalónak minősül.

A Munka Törvénykönyve alapján vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészben – helyettesítésére jogosított más munkavállaló.

Munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhatja elő akkor is, ha a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét.

Kell-e indoklás a vezető kirúgása esetén?

A vezető állású munkavállalók esetén eltérő szabályokkal találkozhatunk a felmondással kapcsolatban.

Míg fő szabály szerint a munkáltatónak indokolnia kell a felmondást, a vezető állású munkavállaló esetén ennek pont az ellenkezője érvényesül.

A vezető állású munkavállaló esetén fő szabály szerint a felmondást nem köteles megindokolni a munkáltató.

A fő szabály azonban nem azt jelenti, hogy ez mindig így van. Bizony van alóla kivétel.

Mikor jogszerűtlen a vezető kirúgása indoklás nélkül?

A gyakorlatban felmerült a kérdés, hogy kell indokolnia a munkáltatónak, ha azonnali hatállyal mondana fel a vezetőnek? Azonnali hatállyal is megtörténhet indoklás nélkül a vezető kirúgása?

A Kúria maga is vizsgálta a kérdést.

Egy ítéletében kimondta, hogy az azonnali hatályú felmondást a vezető állású munkavállaló esetén is indokolni kell. Ellenkező esetben ugyanis a vezetőknél nem lenne semmi különbség a felmondás és az azonnali hatályú felmondás között.

Vagyis a vezetőknek sem lehet megfelelő indoklás nélkül azonnali hatállyal felmondani. Az pedig nyilván nem járható út, hogy a munkáltató felmondást közöl, mert azt nem kell indokolnia, ám mindezt úgy teszi, hogy a munkaviszony azonnali hatállyal szűnik meg. Akkor ugyanis már azonnali hatályú felmondásként értékelendő a munkáltató nyilatkozata, így az arra vonatkozó szabályok alapján az indoklás nem maradhat el.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd

Az ÉRTHETŐ JOG célja, hogy mindenki számára elérhetővé és érthetővé tegye a jogot.
A célunk, hogy te is ismerd a jogaidat. Ha szeretnél hozzájárulni ehhez, támogasd a munkánkat egy kávé árával.


-----------------------

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövess bennünket:



ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu
Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.