A munkaviszony felmondással történő megszüntetésének szigorú szabályai vannak. Talán ez az oka annak, hogy a felmondás körül több tévhit is él. A 3 leggyakoribb felmondási tévhit között szerepel a vezetőkre vonatkozó felmondás is. Indoklás nélkül is minden esetben jogszerű a vezető kirúgása? Mire érdemes nagyon odafigyelni?
Felmondás vagy azonnali hatályú felmondás? Nem mindegy a szóhasználat!
A hétköznapi életben kirúgásként emlegetett munkaviszony megszüntetést jogi nyelvre lefordítva felmondásként vizsgálhatjuk. A felmondás, így a vezető kirúgása esetén is igen nagy jelentősége van az időnek. Pontosabban annak, hogy milyen hatállyal történik a felmondás.
A munkajogban külön szabályok vonatkoznak a felmondásra és az azonnali hatályú felmondásra.
2012. előtt a felmondást rendes felmondásként, míg az azonnali hatályú felmondást rendkívüli felmondásként ismerhettük.
A felmondás jelenlegi fő szabálya, hogy a munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti.
A munkáltató felmondása esetén a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.
Felmondás esetén felmondási idővel is számolni kell, vagyis a felmondás nem azonnali hatályú.
Ezzel szemben az azonnali hatályú felmondás már teljesen más kategória.
A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással akkor szüntetheti meg, ha a másik fél
- a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
- egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
Bár a köznapi nyelvben minden felmondást egyszerűen csak felmondásnak neveznek, a pontos szóhasználatnak nagy a jelentősége. Láthatjuk, hogy a felmondás és az azonnali hatályú felmondás sok mindenben különbözik egymástól.
Ki minősül vezetőnek a munkajogi szabályok alapján?
Mielőtt a vezetőkre vonatkozó felmondást vizsgálnánk, nyilván tudnunk kell, hogy ki minősül vezetőnek a munkajogi szabályok alapján.
Fontos előre leszögezni, hogy a munkahelyen szélesebb körben használjuk a vezető kifejezést. Akit a munkahelyen vezetőnek neveznek, nem biztos, hogy a munkajogi szabályok szerint is vezető állású munkavállalónak minősül.
A Munka Törvénykönyve alapján vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészben – helyettesítésére jogosított más munkavállaló.
Munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhatja elő akkor is, ha a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét.
Kell-e indoklás a vezető kirúgása esetén?
A vezető állású munkavállalók esetén eltérő szabályokkal találkozhatunk a felmondással kapcsolatban.
Míg fő szabály szerint a munkáltatónak indokolnia kell a felmondást, a vezető állású munkavállaló esetén ennek pont az ellenkezője érvényesül.
A vezető állású munkavállaló esetén fő szabály szerint a felmondást nem köteles megindokolni a munkáltató.
A fő szabály azonban nem azt jelenti, hogy ez mindig így van. Bizony van alóla kivétel.
Mikor jogszerűtlen a vezető kirúgása indoklás nélkül?
A gyakorlatban felmerült a kérdés, hogy kell indokolnia a munkáltatónak, ha azonnali hatállyal mondana fel a vezetőnek? Azonnali hatállyal is megtörténhet indoklás nélkül a vezető kirúgása?
A Kúria maga is vizsgálta a kérdést.
Egy ítéletében kimondta, hogy az azonnali hatályú felmondást a vezető állású munkavállaló esetén is indokolni kell. Ellenkező esetben ugyanis a vezetőknél nem lenne semmi különbség a felmondás és az azonnali hatályú felmondás között.
Vagyis a vezetőknek sem lehet megfelelő indoklás nélkül azonnali hatállyal felmondani. Az pedig nyilván nem járható út, hogy a munkáltató felmondást közöl, mert azt nem kell indokolnia, ám mindezt úgy teszi, hogy a munkaviszony azonnali hatállyal szűnik meg. Akkor ugyanis már azonnali hatályú felmondásként értékelendő a munkáltató nyilatkozata, így az arra vonatkozó szabályok alapján az indoklás nem maradhat el.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd