Mikor beszélhetünk hivatalosan leltárhiányról? Ki lehet felelős leltárhiány esetén? Bűncselekmény, például lopás esetén is megállapítható a leltárfelelősség? Melyek a leltárfelelősség alapvető feltételei?

Mi pontosan a leltárhiány?

A Munka Törvénykönyve pontosan meghatározza, hogy mi tekinthető leltárhiánynak.

A leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban, vagyis a leltár készletben ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány.

A természetes mennyiségi csökkenést és a kezeléssel járó veszteség mértékét tekintjük forgalmazási veszteségnek. A forgalmazási veszteség nem tekinthető leltárhiánynak.

Lényeges, hogy leltárhiányról csak abban az esetben beszélhetünk, ha a hiány oka ismeretlen.

Vagyis nem lehet megállapítani, hogy miért, hogyan keletkezett a hiány. Ha a hiány esetén kiderült például, hogy az egyik munkatárs eltulajdonította a leltárban lévő terméket, akkor nem alkalmazhatók a leltárfelelősségi szabályok. Ez nem azt jelenti, hogy a vétkes munkatársnak ne kellene megtéríteni az okozott kárt. Ám ekkor nem a leltárhiányért fennálló felelősség alapján járhat el a munkáltató.

A másik lényeges feltétel a leltárhiány esetén, hogy azok a munkáltató tevékenységének folytatásához szükséges berendezések és eszközök nem tárgyai a leltárfelelősségnek. Ha ezeknél keletkezik hiány, akkor más szabályok alapján kerülhet sor a felelősség megállapítására.

Bűncselekmény esetén is megállapítható a leltárhiány miatti felelősség?

A leltárhiány esetén a hiány okának ismeretlennek kell lennie. Ha a hiány bűncselekmény, például lopás, betörés miatt következett be, akkor már nem beszélhetünk arról, hogy a hiány oka ismeretlen. Ez nem azt jelenti, hogy a bűncselekmény elkövetőjének kell ismertnek lennie.

A Kúria egy ítéletében rámutatott arra, hogy

„Nem annak van jelentősége, hogy a bűncselekmény elkövetőjének a személye ismert-e vagy sem, hanem annak, hogy a hiány oka ismert-e vagy sem.”

Abban az esetben sem beszélhetünk arról, hogy a hiány ismeretlen, ha a tettest nem tudták felderíteni, ha nem derült ki, hogy ki követte el a bűncselekményt. Ekkor ugyanis az ok a bűncselekmény, a tettes azonban ismeretlen.

„A leltározás során keletkezett hiány esetén a munkáltató döntheti el, hogy tesz-e büntető feljelentést vagy a leltárfelelősségi megállapodás alapján a leltárfelelős munkavállalókat kötelezi a leltárhiány megfizetésére.” – mutatott rá a bíróság.

A bíróság elé került ügyben a munkáltatóban is élt az alapos gyanú, hogy bűncselekmény történt, hiszen valamennyi körülmény arra utalt, ezért is tett büntető feljelentést. Annak ellenére, hogy a rendőrség nem tudta felderíteni a tettest, a körülmények egyértelműen arra utaltak, hogy bűncselekmény történt. Gondoljunk csak arra, hogy egy betörés esetén annak ellenére bűncselekmény valósult meg, hogy végül a betörőt nem tudták elkapni.

Hogyan felel a munkavállaló leltárfelelősség alapján?

A leltárfelelősség alapja, hogy „A leltárhiányért a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felel.”

Ekkor tehát nincs annak jelentősége, hogy a munkavállaló hibás-e a leltárhiány bekövetkezése miatt. A felelősséghez azonban több törvényi feltételnek is teljesülnie kell.

Melyek a felelősség alapvető feltételei leltárhiány esetén?

A leltárhiányért való felelősség feltételei:

  • leltárfelelősségi megállapodás megkötése,
  • a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele,
  • a leltárhiánynak a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján történő megállapítása, továbbá
  • legalább a leltáridőszak felében az adott munkahelyen történő munkavégzés.

Amennyiben a fenti feltételek közül akár már egy sem teljesül, akkor a munkavállaló leltárfelelőssége nem állapítható meg.

Van egy további feltétel arra az esetre, ha a leltári készletet olyan munkavállaló is kezeli, aki egyébként nem felelős a leltárhiányért. Ilyen esetben a leltárhiányért felelős munkavállalónak írásban kell hozzájárulnia a felelősséggel nem rendelkező munkatárs adott munkakörben vagy munkahelyen történő foglalkoztatáshoz.

A leltárfelelősségi megállapodást írásba kell foglalni.

A leltárfelelősségnek további lényeges szabályai is vannak. A törvény előírja, hogy milyen összegű lehet a munkavállalói kártérítés, meddig követelhető a kár megtérítése, mi a helyzet csoportos leltárfelelősség esetén, vagy melyek a munkáltató kötelezettségei. Ezekkel is érdemes tisztában lenni, ha a leltárhiányért való felelősség szabályai rád is vonatkoznak.

A további szabályokról egy külön cikkben adunk tájékoztatást. Ha biztosan nem szeretnél lemaradni róla, érdemes feliratkozni az ÉRTHETŐ JOG hírleveleire.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, vitarendezési szakjogász

Az ÉRTHETŐ JOG célja, hogy mindenki számára elérhetővé és érthetővé tegye a jogot.
A célunk, hogy te is ismerd a jogaidat. Ha szeretnél hozzájárulni ehhez, támogasd a munkánkat egy kávé árával.


-----------------------

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövess bennünket:



ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu
Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.