A munkaviszony többféleképpen szűnhet meg. Lehet munkáltatói vagy munkavállalói felmondás, de a felek közös megegyezéssel is dönthetnek a munkakapcsolat végéről. Olyan is lehetséges, hogy felmondás közös megegyezéssel? Vagy itt már valami nem stimmel?

Hogyan nyilatkozhatunk jogi értelemben?

Ahhoz, hogy pontosan megértsük, lehetséges-e közös megegyezéssel felmondani, érdemes néhány főbb fogalmat tisztán látni.

Azokat a nyilatkozatokat, melyek valamilyen jogi hatás érdekében születnek, és a nyilatkozatot tevő akaratát fejezik ki, jognyilatkozatnak nevezzük. A jognyilatkozat nem más, mint „joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat” – mondja ki a Polgári Törvénykönyv.

Biztosan van, akinek feltűnt, hogy a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos a téma, mégis a Polgári Törvénykönyv szabálya is előkerült. Nem véletlenül. A Munka Törvénykönyve a jognyilatkozatoknál úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozatra, ha maga a Munka Törvénykönyve eltérően nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyv jognyilatkozatokra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

A jognyilatkozatok két nagy csoportja, ami itt is lényeges

A jognyilatkozatok 2 nagy csoportja:

  • az egyoldalú jognyilatkozat, illetve
  • a kétoldalú jognyilatkozat.

Az egyoldalú jognyilatkozat azért egyoldalú, mert az a nyilatkozat megtételével már elér valamilyen joghatást, nem szükséges hozzá, hogy azzal más, vagy mások egyetértsenek, elfogadják, jóváhagyják. Ilyen például egy végrendelet. Az örökhagyó egyoldalúan, anélkül, hogy ebbe másnak beleszólása lenne, kinyilvánítja a végakaratát. Ha az megfelel a törvényi, legfőképp formai követelményeknek, akkor az szabja meg a végrendeletbe foglalt vagyon sorsát. Szintén egyoldalú jognyilatkozat például a cég ügyvezetőjének lemondása. Ehhez sem szükséges annak elfogadása a tulajdonosok részéről.

A kétoldalú jognyilatkozat esetén két vagy több személy közösen fejezi ki az akaratát. Ilyen egy szerződés, ahol minimum két fél szükséges ahhoz, hogy az létrejöjjön. Egyedül hiába is akarna bárki szerződést kötni, az a másik fél nyilatkozata nélkül nem jöhet létre.

Hogyan szüntethető meg a munkaviszony?

A munkaviszony megszüntetések esetén is vannak olyan módok, ahol egyoldalú jognyilatkozattal történik a megszüntetés, és van, ahol kétoldalú nyilatkozat szükséges.

A fő különbség, hogy a megszüntetéshez kell-e mindkét fél, vagyis mind a munkavállaló, mind a munkáltató akarata, egyetértése, nyilatkozata. Az egyoldalú megszüntetés esetén csak az egyik fél jognyilatkozatára van szükség. A kétoldalú nyilatkozattal történő megszüntetés esetén pedig mindkét fél nyilatkozata kell.

Egyoldalú jognyilatkozat a felmondás, illetve az azonnali hatályú felmondás.

A közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetés viszont már kétoldalú jognyilatkozatot kíván meg.

El kell fogadni a felmondást?

Mivel a felmondás egyoldalú jognyilatkozattal történik, így annak másik fél részéről történő elfogadása, jóváhagyása, beleegyezése nem szükséges.

Az más kérdés, hogy a felmondásról a másik félnek értesülnie kell, vagyis azt megfelelően közölni kell vele. De nem kell elfogadnia, és nem is kell vele egyetértenie.

Ha megfelelően közölték, akkor a felmondás megtörtént.

Éppen ezért nincs értelme egy felmondó levélre ráírni, hogy „a felmondást elfogadom”, hiszen a felmondás az elfogadás nélkül is megtörtént, bekövetkezett a közléssel. Ha személyesen történik a felmondás átadása, akkor azt érdemes igazoltatni a címzettel, hogy kézhez vette. De nem kell aláíratni olyan nyilatkozatot, hogy azt elfogadja.

Felmondás közös megegyezéssel? Ez lehetséges?

Ez az, ami valójában egy jogi nonszensz. (Kevésbé finoman kifejezve mondhatnánk, hogy badarság.)

A felmondás és a közös megegyezés egyidejűleg nem lehetséges. A felmondás egyoldalú nyilatkozat, míg a közös megegyezés kétoldalú. Nem lehet valami egyidejűleg egyoldalú és kétoldalú is.

Az tehát, hogy „a felmondást közös megegyezéssel elfogadom”, „a felek közös megegyezéssel megállapodnak a felmondásban” vagy hasonló tartalmú munkaviszonyt megszüntető iratokat jobb elkerülni. Ezek vagy felmondásnak vagy közös megegyezésnek minősülnek, attól függően, hogy valójában mi volt a felek akarata, mi és milyen körülmények között történt. De pont itt van az egyik bökkenő. Ettől kezdve ugyanis hiába van írásba foglalva valami, mivel az nem egyértelmű, máris elősegítettük egy jövőbeli munkaügyi per lehetőségét.

Közös megegyezés és felmondási idő együtt?

El is érkeztünk egy újabb, bizony gyakori téves elképzeléshez.

Ez az, amikor a felek közös megegyezéssel szüntetik meg a munkaviszonyt (legalábbis ez van leírva), majd arról rendelkeznek, hogy mennyi a felmondási idő. Nem csoda, ha ilyenkor a külső szemlélőben megfogalmazódik, hogy akkor ez most közös megegyezés vagy felmondás?

A közös megegyezés a felek közötti megállapodás arról, hogy a munkaviszonyt megszüntetik. Ilyen esetben ez egy kölcsönös akarat a felek részéről. Éppen ezért nem is találunk róla részletes szabályokat a Munka Törvénykönyvében. A felek eldöntik, hogy megszüntetik a munkaviszonyt, és az azzal kapcsolatos nyitott kérdésekről megegyeznek egymással.

A felmondás azonban már nem kölcsönös akarat a felek részéről. A felmondással kapcsolatos szabályokat a törvény részletesen tárgyalja. Ezek között szerepel a felmondási idő is.

Természetesen a közös megegyezés esetén sincs kizárva, hogy a felek úgy állapodjanak meg, hogy egy későbbi időpontban szüntetik meg a közöttük lévő munkakapcsolatot. Ezt akár az alapján is meghatározhatják, hogy egy felmondás esetén mennyi lenne a felmondási idő. De nem javaslom, hogy ezt a megállapodásban felmondási időként jelöljék, hiszen valójában nem az. Az egy másik kérdés, ha a felmondás esetén járó felmondási időt figyelembe véve állapítják meg a megszüntetés időpontját. Sőt, még azt sem tartom kizártnak, hogy akár úgy állapodjanak meg, hogy a dolgozót a munkavégzés alól is felmentik egy időre. De nem szerencsés keverni a szezont a fazonnal, vagyis közös megegyezés esetén felmondási időről rendelkezni.

A jognyilatkozat értelmezése

Ismét a Polgári Törvénykönyvből kell elővenni egy szabályt, amit a munkajogi jognyilatkozatok esetén is alkalmazni kell.

„A jognyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a címzettnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett.”

Ha kétséges, hogy egy jognyilatkozatot hogyan kell értelmezni, akkor vizsgálni kell a körülményeket, és az általánosan elfogadott jelentést is. Ezért is érdemes pontosan fogalmazni, és jobb elkerülni a felmondás és a közös megegyezés keveredését.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd

-----------------------

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövess bennünket:


ÉRTHETŐ JOG Hírlevél

Mindenkinek vannak jogai!

Könnyen és azonnal érthető hírek, magyarázatok a jog világából.

Hírleveleink összeállításánál különös figyelmet szentelünk az érthetőségnek.

Nálunk nincsenek

  • soha véget nem érő körmondatok,
  • latin kifejezések
  • érthetetlen szakszavak.

Ismerd meg Te is a jogaidat! Jogod van hozzá!

Kérd ingyenes ÉRTHETŐ JOG Hírlevelünket!

Név:
E-mail cím:
Elolvastam és elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót

ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu
Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.