A munkáltatók és a munkavállalók gazdasági érdekei összeütközésének kényes területe a versenytárshoz történő “átigazolás”. Nem véletlen ez, hiszen egy-egy munkatárs fejében ott lehet a céges stratégia, a kemény munkával évek alatt megszerzett üzleti ismeretek és kapcsolatok. Ez mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak értékes. A munkáltató a konkurenciát csökkentené, míg a munkatárs a munkaerőpiaci helyzetét szeretné javítani az értékes tudással. Jogos hát a kérdés: korlátozható-e a munkatársak versenytárshoz vándorlása? Melyek a versenytilalmi megállapodás legfontosabb szabályai?

Versenytilalom: erre megállapodás is köthető?

A munkavégzés során a munkavállaló által megszerzett információknak gazdasági értékük van, kiváltképp a versenytársak számára. Hasonlóan nagy értéke van egy tapasztalt munkavállaló tudásának. Nem csoda hát, ha ezek munkaviszony utáni sorsát a felek szerződésben szeretnék szabályozni.

A versenytilalmi megállapodás azt szolgálja, hogy a felek gazdasági érdeke ne sérüljön olyan esetekben, ha a munkavállaló tudását, tapasztalatát később egy konkurens cégnél kívánja kamatoztatni.

A versenytilalmi megállapodásban a felek abban állapodnak meg, hogy a munkavállaló a munkaviszonyt követően sem tesz olyat, ami a munkáltató jogos gazdasági érdekét sérti vagy veszélyezteti.

A megállapodás lényege, hogy a munkavállaló egy adott ideig nem helyezkedhet el a versenytársaknál, vagy nem indíthat ilyen tevékenységű vállalkozást. Ez eddig a munkáltató érdekeit védi. Ugyanakkor a munkavállaló sem kerülhet egyoldalúan hátrányba azzal, hogy indokolatlanul megnehezítik a későbbi elhelyezkedését. Ezért törvény szabályozza a versenytilalmi megállapodások korlátait.

Az elhelyezkedés vagy vállalkozás tilalmát a felek csak erről szóló megállapodásban köthetik ki. Ez lehet a munkaszerződés része vagy egy külön megállapodás is, amiben a munkaviszony megszűnését követően a munkavállaló más cégnél történő munkavégzését, hasonló tevékenységű vállalkozásban való részvételét korlátozzák.

A versenytilalmi megállapodás korlátai

  • Időkorlát

A korlátozás nem lehet 2 évnél hosszabb. A kikötött határidő mindig a munkaviszony megszűnésétől kezdődik.

  • Területi korlát

A megállapodásban szereplő tilalmat pontosan körül kell határolni. Ez lehet egy földrajzi terület, bizonyos szakterületet, tevékenységet érintő korlátozás, vagy akár konkrétan meghatározott versenytársnál való elhelyezkedés tilalma is.

A megállapodásban célszerű meghatározni a szakterületet, pontos tevékenységi kört a tilalom földrajzi helyét.

Ezeket a határokat viszonylag szűken kell meghúzni. Nem lehet a munkavállalót évekre kiszorítani az egész ágazatból.

Olyan kört lehet csak meghatározni, ahol a munkavállaló munkavégzése valóban hátrányos helyzetbe hozhatja korábbi munkáltatóját.

Például egy szakácstól nem várható el, hogy 2 évig ne dolgozhasson a szakmájában. De egy szoftver programozót sem lehet arra kötelezni, hogy képezze át magát cipésznek, mert megtiltják számára, hogy programozóként végezzen munkát.

  • Megfelelő ellenérték

A versenytilalmi megállapodásban szereplő korlátozásért cserébe a munkavállalónak megfelelő ellenértéket kell kapnia. Ezt rögzíteni kell a versenytilalmi megállapodásban.

Az ellenérték szabadon állapítható meg. Ez lehet egyszeri vagy rendszeres, akár havonta történő kifizetés is. A versenytilalmi megállapodás ellenértéke nem tehető az alapbér részévé. Vagyis nem mondhatja a munkáltató, hogy a havi alapbér bizonyos része a versenytilalmi kikötés ellenértéke. Az alapbérnek és a versenytilalomért járó ellenértéknek el kell különülnie egymástól.

Mennyi jár a korlátozásért?

Végül is mennyi az annyi? Mi jár azért, ha a munkavállaló kötelezettséget vállal, hogy meghatározott ideig nem erősíti a versenytársat?

A Munka Törvénykönyve garanciális jelleggel meghatározza az ellenszolgáltatás minimumát. A törvény kimondja, hogy

„Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada.”

Mi történik a versenytilalmi megállapodás megszegése esetén?

A versenytilalmi megállapodás megszegésének kérdése leginkább akkor merül fel, amikor a volt munkatárs a szerződésben foglalt tilalom ellenére a versenytársnál helyezkedik el, netán saját maga kezd konkurens vállalkozásba.

A megállapodás megszegése esetén a volt munkavállaló kártérítés fizetésére kötelezhető. Ennek mértékét minden esetben a bíróság határozza meg. A kártérítés meghatározásakor vizsgálják a felek megállapodását, valamint a ténylegesen okozott kár mértékét is.

A versenytilalmi megállapodásban kötbér is kiköthető arra az esetre, ha valamelyik fél megszegné a szerződésben foglaltakat. 

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd

Az ÉRTHETŐ JOG célja, hogy mindenki számára elérhetővé és érthetővé tegye a jogot.
A célunk, hogy te is ismerd a jogaidat. Ha szeretnél hozzájárulni ehhez, támogasd a munkánkat egy kávé árával.


-----------------------

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövess bennünket:



ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu
Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.