Hamarosan tombol a nyári szezon. A gyerekeknek szünidő, mi pedig szabadságra mennénk. Szívünk szerint mindannyian egyidőben, hiszen a nyári szezon nem olyan hosszú. Igen ám, de köteles-e elengedni a főnök pont akkor szabadságra? Hogyan vehetjük ki a szabadságot?
Ki dönti el, hogy mikor mehetünk szabadságra?
Bizony előfordul, hogy egy munkahelyről többen is pont ugyanabban az időben szeretnének szabadságra menni. Ez az a helyzet, amikor valakinek döntenie kell, hogy ki mehet és ki nem.
A szabadság kiadásával kapcsolatban, vagyis, hogy ki, mikor és mennyi időre mehet szabadságra, a munkáltató dönt.
Mindig a főnök dönt a szabadságról?
Legtöbbször igen, de azért nincs teljhatalma a kérdésben. A Munka Törvénykönyve a dolgozónak is ad némi döntési szabadságot.
A dolgozó is beleszólhat a szabadság kiadásába?
- 1. A munkáltató a munkavállaló előzetes meghallgatása után dönt a szabadságokról.
Vagyis köteles a munkavállalót is meghallgatni, de arra már nem köteles, hogy a dolgozói kérés alapján döntsön. Kivéve, ha… és következik a 2. pont.
- 2. Minden munkavállaló rendelkezik szabadságának egy részével. Azt akkor kell kiadni, amikor és ahogyan ő kéri.
Ez az összes szabadságból legfeljebb 7 napra igaz. Azért legfeljebb 7 nap, mert, ha valaki év közben kezdett el az adott munkahelyen dolgozni, akkor nem csak az összes szabadsága lesz arányosan kevesebb az első évben, de azoknak a napoknak a száma is, amiről ő maga dönthet.
Ha azonban még nem vagyunk 3 hónapja a munkahelyen, akkor mindez ránk nem vonatkozik, mert a munkaviszony első 3 hónapjában hiába a kérésünk, a munkáltató nem köteles nekünk szabadságot kiadni.
- 3. Sajnos, nem sajnos, van még egy korlát.
A munkavállaló kérése ellenére sem köteles a munkáltató a 7 napot úgy kiadni, hogy az 7 alkalommal 1 nap szabadság legyen. A törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy a munkavállaló kérésére legfeljebb két részletben kell kiadni azt a szabadságot, ami felett ő dönt.
Mit is jelent ez?
Mondjuk a dolgozó 7 szabadság napról dönthet. Ha ezt úgy kéri, hogy egyszer 2 nap, egyszer 5 nap, akkor a munkáltató köteles ezt engedni. Ha úgy kéri, hogy egyszer 4 nap és egyszer 3 nap, akkor is kötelező így kiadni. De kétszer 2 nap és egyszer 3 nap már nem kötelező a munkáltatónak. Persze ez nem jelenti azt, hogy így nem egyezhet bele, de a törvény nem kötelezi rá.
Mikor kell szólni, ha szabadságra mennénk?
Minél előbb, annál jobb, de persze a szabadság kiadás nem fajulhat egy székfoglalós játékká.
A Munka Törvénykönyve előírja, hogy legalább a szabadság kezdete előtt 15 nappal jeleznünk kell az igényt, hogy szabadságra mennénk.
Ez azonban igaz a munkáltatóra is, ő is köteles 15 nappal korábban jelezni, hogy mikor ad ki szabadságot.
Mennyi szabadságot vehetünk ki egyben?
A törvény ezt ilyen formában nem határozza meg, leginkább a felek döntik el, hogy milyen hosszú legyen egy-egy szabadsággal töltött idő. Van azonban mégis valami, ami segít, hogy hosszabb távra is tervezzünk.
A jogszabály ugyanis azt előírja, hogy a szabadságot úgy kell kiadni, hogy „a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.”
Ez azonban nem 14 nap szabadság kiadását jelenti, „a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap (ilyen az ünnepnap) és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap” is figyelembe vehető a 14 napos pihinél.
Egy biztos: szabadságra megyünk
Bár nem az összes szabadságunkról döntünk dolgozóként, azért az az egy biztos, hogy a szabadság kiadása kötelező az adott évben.
Ettől van néhány kivétel, de a fő szabály ez. Vagyis szabadságra biztos, hogy minden évben mennünk kell és mehetünk is.
A szabadsággal kapcsolatos összes információt megismerheted a Szabadság kalauz – a szabadságról mindent érthető nyelven online tudásprogramunkból. A részleteket itt találod.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, vitarendezési szakjogász
