A koronavírus járvány embereket, családokat, társadalmakat, országokat és mára már az emberiséget próbára tevő helyzet. Védőoltás ma még nincs, de gőzerővel dolgoznak rajta. Bár a koronavírus esetén a kérdés ma még nem aktuális, a jövőben azzá válhat. Más védőoltások tekintetében azonban már ma is joggal merülhet fel a kérdés. Kötelezhet a munkáltató védőoltásra? Honnan tudhatjuk, hogy melyek a kötelező védőoltások?
Honnan tudhatjuk, hogy melyek a kötelező védőoltások?
A kötelező védőoltások egy részére mindannyian emlékszünk. Azt azonban már nem biztos, hogy meg tudjuk mondani, hogy melyek a ma kötelező védőoltások. Persze, anélkül is megkapjuk, hogy mi magunk pontosan tudnánk, de nem árt tisztában lenni vele.
Az egészségügyről szóló törvény kimondja, hogy „A védőoltás célja a fertőző betegségekkel szembeni aktív, illetve passzív védettség kialakítása.”
A kötelező védőoltások részletszabályait a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet tartalmazza.
Mit árul el egy rendelet címe?
Most teszek egy kis kitérőt azért, hogy pontosan értsd, milyen rendeletről is van szó. A miniszteri rendeletek esetén az adott rendeletet kiadó minisztérium rövidítése szerepel. A minisztériumok azonban időről időre változnak, így mindig figyelembe kell venni azt is, hogy mikor született meg az adott rendelet. Ezt a rendelet számából láthatod. A 18/1998. például azt árulja el, hogy 1998-ban látott napvilágot ez a rendelet. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a rendelet 1998. óta változatlan. Módosítások történtek és történhetnek, például a mi mostani rendeletünk esetében már mintegy 40 alkalommal módosult a rendelet egy-egy előírása.
Azt, hogy a rendelet elsőként mikor került kihirdetésre, az évszám után zárójelben található dátum mutatja. Vagyis esetünkben erre 1998. június 3-án került sor. Miért fontos a kihirdetés dátuma? Így lehet annak utánanézni, hogy az NM rövidítés mit is takar.
Az aktuális minisztériumok felsorolását törvény tartalmazza. (Micsoda szerencse, hiszen időnként a minisztériumok változását sem lenne könnyű egyszerű állampolgárként követni, igaz? Viszont ismerve a jogszabályokat már elő tudjuk keresni a kívánt információt.) Esetünkben az NM rövidítés véletlenül sem a Nemzetgazdasági Minisztériumot takarja. 1998. június 3-án még volt Népjóléti Minisztérium, melynek a rövidítése NM. Vagyis a rendelet a népjóléti miniszter által került kiadásra.
Vissza a védőoltásokhoz: ki és mit rendelhet el?
Most, hogy már értjük, hogy mit is árul el egy rendelet elnevezése, megnyugodva láthatjuk, hogy nem gazdasági, hanem az egészségügyben jártas szakemberek alkották meg a védőoltásokkal kapcsolatos szabályokat.
Az egészségügyről szóló törvény kimondja, hogy
„A miniszter rendeletben határozza meg azokat a fertőző betegségeket, amelyek esetében
a) életkorhoz kötötten,
b) megbetegedési veszély esetén, illetőleg
c) külföldre történő kiutazás esetén a kiutazó költségén
kötelező védőoltás elrendelésének van helye.”
A részletszabályokat tartalmazó miniszteri rendelet pontosan felsorolja, hogy melyek a kötelező védőoltások. Ha részletesen is szeretnéd tudni, hogy mi kötelező, és mi az, ami önkéntes vagy ajánlott, akkor kattints fent a rendelet linkjére. A rendeletben megtalálod többek közt:
- az életkorhoz kötött kötelező védőoltások,
- a megbetegedési veszély esetén előírt kötelező és önkéntesen igénybe vehető térítésmentes védőoltások, vagy
- a külföldre történő utazás esetén kötelező és ajánlott védőoltások felsorolását is.
A rendelet nem csak a védőoltásokat, de azok egyéb részletszabályait is tartalmazza. Mikor, kinek kötelező, vagy csak ajánlott, ki kaphat mentesítést stb.
Munkahelyi védőoltások: kötelezhet a munkáltató?
Az egészségügyről szóló törvény úgy rendelkezik, hogy
„A miniszter egyes munkakörökben való foglalkoztatás feltételeként a munkáltató költségére védőoltási kötelezettséget írhat elő.”
A fenti miniszteri rendeletben szó esik a munkakörökhöz kapcsolódó védőoltási kötelezettségről is. Ennek keretében előírás, hogy a munkáltató köteles a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető munkahelyi fertőződés veszélyeit a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően felmérni. Ennek csökkentése érdekében – a foglalkoztatás feltételeként – külön jogszabály szerint biztosítania kell az adott veszélyeztetett munkakörben foglalkoztatott dolgozók védőoltását.
Láthatjuk, hogy egyes munkakörökhöz kapcsolódóan jogszabály határozza meg a munkáltató kötelezettségeit a munkavállalók egészségének védelmében. Ennek keretében egyes munkakörök esetén a foglalkoztatás egyik feltétele lehet a védőoltás is.
A munkáltató önállóan, jogszabályi, hatósági előírás nélkül azonban nem kötelezheti a munkavállalóit védőoltásra. Az viszont a munkáltató kötelezettsége, hogy az előírt védőoltásokat biztosítsa.
Járvány esetén változnak a védőoltások szabályai?
Járvány esetén is igaz az a szabály, hogy jogszabályi előírás nélkül a munkáltató saját hatáskörben nem kötelezheti a dolgozókat védőoltás igénybevételére.
Ha például influenzajárvány idején a munkáltató úgy dönt, hogy dolgozóit influenza elleni védőoltással is szeretné megvédeni, és ehhez biztosítja a munkavállalók részére a vakcinákat, ő maga akkor sem teheti kötelezővé a védőoltás igénybevételét. Az a dolgozó, aki nem szeretné az oltást, ha az egyébként nem kötelezően előírt védőoltás, megtagadhatja azt. Emiatt nem érheti hátrány a munkahelyén.
Más a helyzet akkor, ha a járvány esetén jogszabályi rendelkezés alapján írnak elő kötelező védőoltást. Ilyen esetben az előírás szerint kell eljárni. Ekkor viszont már nem maga a munkáltató az, aki saját hatáskörben döntött a védőoltás alkalmazásáról.
Fontos megjegyezni azt is, hogy az egészségügyi törvény értelmében a védőoltás alól orvosi szakvélemény alapján mentesítés kérhető. Ennek feltétele, hogy a védőoltásban részesítés a beteg egészségi állapota miatt nem lehetséges, vagy a védőoltás a beteg egészségét vagy meglévő betegségét várhatóan károsan befolyásolná, és ezek változása belátható időn belül nem várható.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd