A koronavírus járvány embereket, családokat, társadalmakat, országokat és mára már az emberiséget próbára tevő helyzet. Védőoltás ma még nincs, de gőzerővel dolgoznak rajta. Bár a koronavírus esetén a kérdés ma még nem aktuális, a jövőben azzá válhat. Más védőoltások tekintetében azonban már ma is joggal merülhet fel a kérdés. Kötelezhet a munkáltató védőoltásra? Honnan tudhatjuk, hogy melyek a kötelező védőoltások?

Honnan tudhatjuk, hogy melyek a kötelező védőoltások?

A kötelező védőoltások egy részére mindannyian emlékszünk. Azt azonban már nem biztos, hogy meg tudjuk mondani, hogy melyek a ma kötelező védőoltások. Persze, anélkül is megkapjuk, hogy mi magunk pontosan tudnánk, de nem árt tisztában lenni vele.

Az egészségügyről szóló törvény kimondja, hogy „A védőoltás célja a fertőző betegségekkel szembeni aktív, illetve passzív védettség kialakítása.”

A kötelező védőoltások részletszabályait a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet tartalmazza.

Mit árul el egy rendelet címe?

Most teszek egy kis kitérőt azért, hogy pontosan értsd, milyen rendeletről is van szó. A miniszteri rendeletek esetén az adott rendeletet kiadó minisztérium rövidítése szerepel. A minisztériumok azonban időről időre változnak, így mindig figyelembe kell venni azt is, hogy mikor született meg az adott rendelet. Ezt a rendelet számából láthatod. A 18/1998. például azt árulja el, hogy 1998-ban látott napvilágot ez a rendelet. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a rendelet 1998. óta változatlan. Módosítások történtek és történhetnek, például a mi mostani rendeletünk esetében már mintegy 40 alkalommal módosult a rendelet egy-egy előírása.

Azt, hogy a rendelet elsőként mikor került kihirdetésre, az évszám után zárójelben található dátum mutatja. Vagyis esetünkben erre 1998. június 3-án került sor. Miért fontos a kihirdetés dátuma? Így lehet annak utánanézni, hogy az NM rövidítés mit is takar.

Az aktuális minisztériumok felsorolását törvény tartalmazza. (Micsoda szerencse, hiszen időnként a minisztériumok változását sem lenne könnyű egyszerű állampolgárként követni, igaz? Viszont ismerve a jogszabályokat már elő tudjuk keresni a kívánt információt.) Esetünkben az NM rövidítés véletlenül sem a Nemzetgazdasági Minisztériumot takarja. 1998. június 3-án még volt Népjóléti Minisztérium, melynek a rövidítése NM. Vagyis a rendelet a népjóléti miniszter által került kiadásra.

Vissza a védőoltásokhoz: ki és mit rendelhet el?

Most, hogy már értjük, hogy mit is árul el egy rendelet elnevezése, megnyugodva láthatjuk, hogy nem gazdasági, hanem az egészségügyben jártas szakemberek alkották meg a védőoltásokkal kapcsolatos szabályokat.

Az egészségügyről szóló törvény kimondja, hogy

„A miniszter rendeletben határozza meg azokat a fertőző betegségeket, amelyek esetében

a) életkorhoz kötötten,

b) megbetegedési veszély esetén, illetőleg

c) külföldre történő kiutazás esetén a kiutazó költségén

kötelező védőoltás elrendelésének van helye.”

A részletszabályokat tartalmazó miniszteri rendelet pontosan felsorolja, hogy melyek a kötelező védőoltások. Ha részletesen is szeretnéd tudni, hogy mi kötelező, és mi az, ami önkéntes vagy ajánlott, akkor kattints fent a rendelet linkjére. A rendeletben megtalálod többek közt:

  • az életkorhoz kötött kötelező védőoltások,
  • a megbetegedési veszély esetén előírt kötelező és önkéntesen igénybe vehető térítésmentes védőoltások, vagy
  • a külföldre történő utazás esetén kötelező és ajánlott védőoltások felsorolását is.

A rendelet nem csak a védőoltásokat, de azok egyéb részletszabályait is tartalmazza. Mikor, kinek kötelező, vagy csak ajánlott, ki kaphat mentesítést stb.

Munkahelyi védőoltások: kötelezhet a munkáltató?

Az egészségügyről szóló törvény úgy rendelkezik, hogy

„A miniszter egyes munkakörökben való foglalkoztatás feltételeként a munkáltató költségére védőoltási kötelezettséget írhat elő.”

A fenti miniszteri rendeletben szó esik a munkakörökhöz kapcsolódó védőoltási kötelezettségről is. Ennek keretében előírás, hogy a munkáltató köteles a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető munkahelyi fertőződés veszélyeit a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően felmérni. Ennek csökkentése érdekében – a foglalkoztatás feltételeként – külön jogszabály szerint biztosítania kell az adott veszélyeztetett munkakörben foglalkoztatott dolgozók védőoltását.

Láthatjuk, hogy egyes munkakörökhöz kapcsolódóan jogszabály határozza meg a munkáltató kötelezettségeit a munkavállalók egészségének védelmében. Ennek keretében egyes munkakörök esetén a foglalkoztatás egyik feltétele lehet a védőoltás is.

A munkáltató önállóan, jogszabályi, hatósági előírás nélkül azonban nem kötelezheti a munkavállalóit védőoltásra. Az viszont a munkáltató kötelezettsége, hogy az előírt védőoltásokat biztosítsa.

Járvány esetén változnak a védőoltások szabályai?

Járvány esetén is igaz az a szabály, hogy jogszabályi előírás nélkül a munkáltató saját hatáskörben nem kötelezheti a dolgozókat védőoltás igénybevételére.

Ha például influenzajárvány idején a munkáltató úgy dönt, hogy dolgozóit influenza elleni védőoltással is szeretné megvédeni, és ehhez biztosítja a munkavállalók részére a vakcinákat, ő maga akkor sem teheti kötelezővé a védőoltás igénybevételét. Az a dolgozó, aki nem szeretné az oltást, ha az egyébként nem kötelezően előírt védőoltás, megtagadhatja azt. Emiatt nem érheti hátrány a munkahelyén.

Más a helyzet akkor, ha a járvány esetén jogszabályi rendelkezés alapján írnak elő kötelező védőoltást. Ilyen esetben az előírás szerint kell eljárni. Ekkor viszont már nem maga a munkáltató az, aki saját hatáskörben döntött a védőoltás alkalmazásáról.

Fontos megjegyezni azt is, hogy az egészségügyi törvény értelmében a védőoltás alól orvosi szakvélemény alapján mentesítés kérhető. Ennek feltétele, hogy a védőoltásban részesítés a beteg egészségi állapota miatt nem lehetséges, vagy a védőoltás a beteg egészségét vagy meglévő betegségét várhatóan károsan befolyásolná, és ezek változása belátható időn belül nem várható.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd

Az ÉRTHETŐ JOG célja, hogy mindenki számára elérhetővé és érthetővé tegye a jogot.
A célunk, hogy te is ismerd a jogaidat. Ha szeretnél hozzájárulni ehhez, támogasd a munkánkat egy kávé árával.


-----------------------

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövess bennünket:



ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu
Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.