A munka világában gyakran találkozhatunk a prémiummal. Az azonban már kérdéses, hogy a prémium kifizetése csak a munkáltatón múlik-e. Van, amikor kötelező kifizetni a prémiumot? Csak a munkáltató döntésén múlik, hogy ki, mikor és mennyi prémiumot kap?
Prémium vagy jutalom?
Bár egyértelműnek tűnhet, hogy mi a prémium és mi a jutalom, a gyakorlatban ez még sem így van. Ennek egyik oka, hogy sokan összekeverik, helyesebben összemossák a prémiumot a jutalommal. Pedig a kettő nem ugyanaz, lényeges eltérés van köztük.
Mi is valójában a prémium?
Ha a Munka Törvénykönyvben keresnéd azt a szót, hogy prémium, bizony így nem találnál semmit. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a munkaügyi bíróságok ne foglalkoztak volna a kérdéssel. Ennek épp az ellenkezője történt. Sok munkaügyi perben felmerült már a prémium és a prémium kifizetés kérdése.
A prémium jogi szempontból nem más, mint teljesítménybér. A munkáltató által meghatározott teljesítménykövetelményhez kapcsolódó díjazás.
Vagyis, ha a dolgozó valamilyen előre kitűzött eredményt, teljesítményt elér, akkor a munkáltató kötelezettségvállalása alapján prémiumban részesül.
Mi a jutalom?
A prémiummal ellentétben, a jutalom nem egy adott munkavállaló által elérhető, előre kitűzött teljesítmény alapján járó teljesítménybér. A munkáltató saját mérlegelése alapján dönt a jutalomról.
Ez nem azt jelenti, hogy a jutalomnak semmi köze sem lehet az elért eredményhez. Természetesen van, hiszen a munkáltató nyilván nem csak valaki két szép szeméért fizet ki jutalmat. (Legalábbis ez az elvárható hozzáállás.) Például az év végi jutalom esetén az egész éves munkát, hozzáállást vagy szakértelmet ismeri el, köszöni meg külön is a munkáltató.
Kötelező lehet a prémium kifizetése?
A prémium tulajdonképpen nem más, mint meghatározott teljesítményhez, feltételekhez kötött teljesítménybér.
A munkáltató már a munkaszerződésben előre kötelezettséget vállalhat a prémium kitűzésére, vagyis azoknak a feladatoknak a meghatározására, melyek eredményes teljesítése esetén prémiumot fizet majd ki. Ilyen esetben a munkáltatót kötelezettség terheli a kitűzésre.
Ha a munkáltató kitűzi az elérendő eredményt, és a dolgozó eléri a kitűzött célt, akkor jár a prémium. Ez tiszta ügy.
Az azonban már nem ilyen tiszta ügy, ha a munkáltató a vállalt kötelezettség ellenére sem tűzi ki a prémiumfeladatot. Ha nincs kitűzve, nem is lehet mit elérni, vagyis hogyan járhatna bármilyen prémium? Ám a bírói gyakorlat mégis azt mondja, hogy ilyen esetben is jár a prémium, hiszen nem a dolgozón múlt, hogy azt nem tudta elérni. Ha nem tudjuk, hogy mit várnak el tőlünk, akkor bizony hogyan is tudnánk azt teljesíteni, igaz?
A lényeg, hogy a munkáltatónak, ha már vállalta a későbbi prémiumkitűzést, akkor azt teljesíteni is kell. Ha ezt elmulasztja, azzal nem mentesül a prémium fizetési kötelezettség alól.
Ha a munkáltató késve tűzi ki a prémiumfeladatot
Az is előfordulhat, hogy a munkáltató nem időben adja a dolgozó tudtára, hogy mit is kell teljesíteni a prémiumhoz.
Ha a munkáltató a munkaszerződésben meghatározott prémiumhoz kapcsolódó prémiumfeladatot késve határozza meg, és ez az oka annak, hogy az már nem teljesíthető, akkor a munkavállalót megilleti a szerződésben prémiumként meghatározott összeg.
Visszavonható-e a kitűzött prémium?
A fő szabály az, hogy a prémium kitűzése nem vonható vissza, ha a munkavállaló már megkezdte a prémiumfeladat teljesítését.
Ha a dolgozó még nem kezdte el a teljesítést, akkor a prémiumra vonatkozó munkáltatói kötelezettségvállalás 2 esetben vonható vissza:
- a munkáltató a visszavonás jogát a közléskor fenntartotta, vagy
- a közlést követően, de a munkatárs teljesítésének megkezdése előtt a munkáltató körülményeiben olyan lényeges változás történt, ami a kötelezettség teljesítését lehetetlenné vagy aránytalanul sérelmessé tenné.
Részben teljesített prémiumfeladat esetén is jár kifizetés?
Ha a munkavállaló csak részben teljesítette a kitűzött prémiumfeladatot, akkor fő szabály szerint nem jár a prémiumként történő díjazás.
Abban az esetben, ha a munkáltató részteljesítés esetén is vállalt valamilyen kifizetést, akkor természetesen jár a meghatározott díjazás.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, vitarendezési szakjogász
