Mi a pótszabadság, és mikor, kinek járhat? Kinek mennyi szabadság jár egy évben? Mi garantálja, hogy mindenki szabadságra mehessen?
A pihenés egy alapvető emberi jog
Tudtad, hogy a pihenés, a szabadidő, a szabadság az emberi jogok között is helyet kapott?
„Minden személynek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz. Minden személynek joga van a pihenéshez, a szabad időhöz, nevezetesen a munka időtartamának ésszerű korlátozásához, valamint az időszakonkénti fizetett szabadsághoz.” – mondja ki az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata.
Bár az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata sokak számára ismerősen cseng, azt mindképp érdemes tudni, hogy ez nem egy törvény. Ám ettől még igen jelentős a hatása. Ezt követően ugyanis nemzetközi egyezmények és törvények születtek az alapvető emberi jogaink védelmében.
A szabadság, ami mindenkinek jár
A Munka Törvénykönyvében van rögzítve, hogy kinek mennyi szabadság jár
A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben úgynevezett rendes szabadság illeti meg.
Ha most arra gondolsz, hogy ha van rendes szabadság, akkor léteznie kell rendkívülinek is, akkor nem jársz messze az igazságtól. Erre azonban ebben a cikkben nem térek ki, hiszen a szabadságról elég sok tudnivaló van.
Ha szeretnél jól tájékozott lenni a szabadsággal kapcsolatban, akkor ajánlom a Szabadság kalauz – a szabadságról mindent, érthető nyelven című tudásprogramot. Ott mindenre kitérünk.
Most maradjunk a rendes szabadságnál.
A rendes szabadság alapszabadságból és pótszabadságból áll.
Az alapszabadság
Az alapszabadság mértéke 20 munkanap.
Ez mindenkinek egyformán jár. Mindenkinek, a fiataltól az idősig, a kezdőtől a sokat látott munkavállalóig, a részmunkaidőben dolgozótól a teljes idős munkatársig. Nincs különbség. Vagyis minimum ennyi szabadság mindenkinek jár egy évben.
Ehhez a 20 munkanaphoz jönnek még a pótszabadságok.
A pótszabadság
Pótszabadság többféle is létezik. Nem jár mindenkinek mindegyik, de szinte alig akad, akinek ne lenne a 20 munkanapon felül valamilyen pótszabadsága is. A pótszabadságoknál meg van határozva, hogy kinek, mennyi és mi alapján jár. Ez már nem mindig olyan automatikus, mint az alapszabadság, de a szabályok elég világosak.
Pótszabadság járhat a törvényben meghatározott esetekben. Arra is van lehetőség, hogy kollektív szerződésben a törvényben előírt és kötelezően járó szabadságoknál több szabadságot kapjanak a dolgozók. Vagyis többet adni lehet, de kevesebbet nem.
A pótszabadságra megállapított napokkal nő az éves szabadság mértéke.
Pótszabadságot a munkavállaló kaphat egyszerre több ok miatt is. Például a gyermekét nevelő fogyatékkal élő munkavállaló kap a gyermek nevelése miatt, és külön jár neki azért is, mert fogyatékkal él.
Mi alapján járhat a pótszabadság?
Elég sokféle pótszabadság létezik és mindegyiknél jól meghatározottak a feltételek.
Különböző pótszabadságok járhatnak:
- a munkavállalók életkora alapján,
- a szülőknek,
- az extrém munkakörülmények miatt,
- a fogyatékkal élő munkavállalóknak.
Életkor alapján járó pótszabadság
Itt szinte mindenki érintett, alig akad néhány év, amikor nem jár a korra tekintettel valamilyen pótszabadság. Két kategóriát is megkülönböztethetünk ebben a csoportban.
- Az egyik az a többlet szabadság, ami azért jár, ha valaki még fiatal. Azaz a fiatal munkavállalóknak járó pótszabadság.
- A másik életkorhoz kapcsolódó pótszabadságnál viszont az számít, hogy hány gyertyát kellett elfújnunk a szülinapi tortánkon. Vagyis ez a kor előre haladtával illeti meg a dolgozókat.
A cikkben most csak ez utóbbit nézzük meg részletesebben.
Ahogy idősödünk, egyre több lesz a szabadság
A munkavállalónak életkora előre haladtával egyre több szabadság jár. A 20 munkanap alapszabadsághoz ugyanis egyre több pótszabadság társul a következők szerint:
A munkavállaló
- huszonötödik életévétől 1 munkanap;
- huszonnyolcadik életévétől 2 munkanap;
- harmincegyedik életévétől 3 munkanap;
- harmincharmadik életévétől 4 munkanap;
- harmincötödik életévétől 5 munkanap;
- harminchetedik életévétől 6 munkanap;
- harminckilencedik életévétől 7 munkanap;
- negyvenegyedik életévétől 8 munkanap;
- negyvenharmadik életévétől 9 munkanap;
- negyvenötödik életévétől 10 munkanap.
A munkavállaló mindig abban az évben válik először jogosulttá az életkorhoz kötött pótszabadságra, amelyik évben a fent megadott életkort betölti.
Nézzünk egy példát
Józsi 1990. november 2-án született. 20 éves korától programozóként dolgozik. Amikor munkába állt, az alapszabadság járt neki. Vagyis 20 munkanap.
2015. november 2-án ünnepelte a 25. születésnapját. Ezért 2015-ben már nemcsak a 20 munkanap alapszabadság, de az életkor alapján járó 1 munkanap pótszabadság is megillette. Így összesen 21 munkanap szabadsága volt.
3 évvel később, azaz 2018. november 2-án ünnepelte a 28. szülinapját. A további pótszabadság azonban már 2018. januártól kezdve járt neki. Így abban az évben már 22 munkanapot tölthetett el munka nélkül.
Ezután 2021-ben nő a szabadságának mértéke, hiszen abban az évben tölti be 31. életévét.
Egy érdekesség a pótszabadságról
Ha már 2012. előtt is dolgoztál, akkor kicsit másképp szólt az alapszabadságra vonatkozó előírás. Akkor is 20 munkanap volt a legkevesebb, ám a törvény az alapszabadságot növelte az életkor előre haladtával. A lényegen ez az új szabály sem változtatott, hiszen ugyanúgy jár a több szabadság, ha már elmúltál 25 éves. A különbség itt csupán annyi, hogy az évek alapján járó többlet szabadságot nem alapszabadságnak, hanem pótszabadságnak nevezi a törvény.
Ha még többet szeretnél megtudni a szabadságokról, tudni szeretnéd, hogy kinek, mi, mennyi, mikor és hogyan jár, akkor ajánlom figyelmedbe a Szabadság kalauz – a szabadságról mindent, érthető nyelven című tudásprogramot.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd, vitarendezési szakjogász