A munkahelyen, a munkával kapcsolatban, munkába menet, vagy munkából hazafelé előfordulhatnak balesetek. Ezek minden esetben munkabalesetnek minősülnek? Mit jelent a munkabaleset és mit az üzemi baleset? A kettő ugyanazt takarja?

Mit tekintünk balesetnek?

Ahhoz, hogy pontosan megérthessük, hogy mi a munkabaleset és az üzemi baleset, nem árt tisztázni, hogy mi pontosan a baleset.

Bár gondolhatnánk, hogy ezt mindannyian tudjuk, mégis fontos jobban utánanézni.

A baleset köznapi jelentése

A baleset mindennapi életben ismert jelentése a magyar értelmező kéziszótár alapján a következő: „Sérülést vagy halált, illetve anyagi kárt okozó véletlen szerencsétlenség.”

Baleset, ha a gyerek elesik és felhorzsolja a térdét. Az is baleset, ha az utcán az egyik autó belerohan a másikba, vagy ha a forró leves kiömlik, és leforrázza a kezünket.

A baleset munkavédelmi meghatározása

Ahhoz, hogy pontosan eldönthető legyen történt-e munkabaleset, fontos, hogy a jog, a jogszabály meghatározza, hogy mit tekint munkabalesetnek. De nem csak a munkabalesetet, hanem magát a balesetet is meg kell határozni. Hiszen baleset nélkül nyilván munkabalesetről sem beszélhetünk.

A munkavédelemről szóló törvény azt mondja, hogy

„Baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.”

A fenti meghatározásból láthatjuk, hogy a jog mennyivel pontosabban írja körül, hogy mit is tekint balesetnek. Mindez nem véletlen, hiszen egy-egy ügyben a jogi előírások alapján kell eldönteni, hogy történt-e baleset. Ha pedig baleset történt, az munkabaleset-e vagy nem.

Mi a munkabaleset?

A munkavédelmi törvény nem csak a baleset, de a munkabaleset meghatározását is megadja.

„Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.”

Nézzük, mit is tudunk eddig. A munkabaleset esetén lényegesek a következők:

  • A szervezetet érő egyszeri külső hatás. Vagyis ez nem lehet valamilyen folyamatosan megvalósuló dolog, ami hosszú idő után mutatkozik meg egészségkárosodás formájában.
  • A sérült akaratától függetlenül következik be.
  • Hirtelen vagy rövid időn belül történik.
  • Valamilyen egészségkárosodást vagy halált okoz.
  • Szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben történik, vagyis nem a hétvégi kertben, háztartásban vagy a családi építkezésnél.
  • A bekövetkezés helye, ideje önmagában nem mérvadó.
  • Nincs jelentősége annak, hogy a sérült milyen módon járult hozzá a balesethez. A munkáltató esetleges kártérítési felelősségénél ennek már lehet jelentősége, azonban önmagban az, hogy a baleset munkabaleset lesz-e, ettől független. A munkabalesetek miatti munkáltatói felelősség kérdése egy külön téma, amit egy későbbi cikkben nézünk majd meg részletesen.

Baleset a munkavégzéssel összefüggésben

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó alábbi tevékenységek során éri:

  • közlekedés,
  • anyagvételezés,
  • anyagmozgatás,
  • tisztálkodás,
  • szervezett üzemi étkeztetés,
  • foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás,
  • a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele.

Vagyis munkabaleset lesz, ha a titkárnő a céges levelek feladása miatt a postára menet eltöri a lábát, a szakács ujjára rácsapódik a konyhai hűtőkamra ajtaja, a munkás a gyári mosdóban elcsúszik vagy a dolgozó a céges étkezdében leforrázza magát.

Munkabaleset lesz-e a közlekedés során bekövetkező baleset?

Ez minden esetben a körülményektől függ. Ha a dolgozó a munkája miatt utazott, akkor lehet szó munkabalesetről. Például az anyagbeszerző munkatársat ért baleset munkabaleset lesz, ha éppen a munkáját végezte, és azért utazott. Munkabalesetnek minősül a közlekedési baleset, ha az üzletkötővel történik, miközben munkavégzés miatt úton van. De a fenti titkárnős példa is ide tartozik.

Munkabaleset munkába menet?

Bár sokan gondolják, hogy az is munkabaleset, ha munkába menet vagy munkából jövet ér bennünket valamilyen sérülés, ez azonban nem így van.

Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek, vagyis munkabalesetnek az a baleset, amely a sérültet a lakásáról a munkahelyére, illetve a munkahelyéről hazafelé menet éri.

Van azonban egy kivétel!

Munkabaleset lesz a munkába járás közben bekövetkező baleset, ha az a munkáltató járművével történt, legyen az a munkáltató tulajdona, a munkáltató által bérelt vagy általa biztosított közlekedési eszköz.

Például a munkáltató buszjáratot biztosít a gyári dolgozóknak a bejáráshoz, és a munkavállaló az utazás közben szenved sérülést.

Mi az üzemi baleset?

A munkabalesettől eltérő fogalom az üzemi baleset. Természetesen nem teljesen különböző. Részben fedik egymást, de más célt szolgálnak. Míg a munkabaleset a munkavédelem körében szabályozza a munkával kapcsolatos baleseteket, sérüléseket, addig az üzemi baleset a társadalombiztosítási jog által használt fogalom. Célja annak meghatározása, hogy milyen munkához kapcsolódó balesetek esetén jogosult valaki baleseti ellátásra. Üzemi baleset esetén ugyanis a sérültet baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg.

Üzemi baleset az a baleset, amely a foglalkozás körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben következik be.

Üzeminek minősül az a baleset is, amely a munkába menet vagy onnan hazautazáskor történik. Ezt a törvény úti balesetnek nevezi. Az ekkor bekövetkező baleset tehát nem lesz munkabaleset, de üzemi baleset lehet. Persze ez sem minden esetben.

Mikor nem lesz üzemi baleset a baleset, habár elsőre annak tűnhet?

Nem lesz üzemi baleset a baleset a következő esetekben:

  • Részben vagy egészben a balesetet szenvedett személy alkoholos vagy kábítószeres állapota miatt következett be. Például a céges vacsorán kissé felöntve a garatra, hazafelé alkoholos állapotban vezettük a céges autót, miközben balesetet szenvedtünk.
  • Munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során történt. Például a műszak utáni maszekolás közben esett a lábunkra a több kilós szerszám és eltörte a lábujjunkat.
  • Munkába menet vagy munkából jövet ugyan, de indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt. Például munkából hazafelé beugrottunk az anyóshoz, és ekkor történt a baleset.

Még egy fontos kivétel az üzemi baleset esetén

Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult.

Balesetmentes napokat kívánok mindenkinek!

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd


-----------------------

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövess bennünket:


ÉRTHETŐ JOG Hírlevél

Mindenkinek vannak jogai!

Könnyen és azonnal érthető hírek, magyarázatok a jog világából.

Hírleveleink összeállításánál különös figyelmet szentelünk az érthetőségnek.

Nálunk nincsenek

  • soha véget nem érő körmondatok,
  • latin kifejezések
  • érthetetlen szakszavak.

Ismerd meg Te is a jogaidat! Jogod van hozzá!

Kérd ingyenes ÉRTHETŐ JOG Hírlevelünket!

Név:
E-mail cím:
Elolvastam és elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót

ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu
Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.