Az elmúlt években inkább a nyári hőség adta fel a leckét a munkahelyeken. Az energiaárak emelkedése, a változó rezsitámogatási rendszer azonban már most felveti a kérdést: Mi lesz télen? Milyen hőmérsékletre számíthatunk télen a munkahelyen? Mit kell biztosítani a munkáltatónak? Milyen legyen a téli fűtés a munkahelyen?
Még a hőmérsékletet is a jog szabályozza?
Már többször is olvashattad, hallhattad tőlem, hogy a jog bizony átszövi az egész életünket. Nem lehet kikerülni, elfutni előle, megkerülni meg nem érdemes, mert előbb-utóbb valamilyen formában visszaüt. „Hát az időjárást tán mégsem tudják a honatyáink szabályozni, nem?”– teheted fel a kérdést.
Valóban, az időjárás istenei még nem, mi, emberek vagyunk. Ám ettől még jogszabály létezik arról is, hogy milyen legyen például a munkahelyi hőmérséklet.
Jogi előírás van arról, hogy milyen jellegű munkához milyen hőmérsékletet kell a munkáltatónak biztosítani. Az ugyanis része a munkavédelemnek. Optimális működéshez optimális feltételekre van szükség.
A jogalkotó általános szabályként kimondja, hogy
„A munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt, az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését.”
Téli fűtés a munkahelyen
Emlékszem arra, mikor gyerekkoromban „szén szünet” volt az iskolában, ha igen keményre fordult a téli időjárás. Persze ennek, mi gyerekek örültünk, hiszen nem kellett suliba menni. Ráadásul a nagy havazás miatt helyette szánkóztunk és hóembert építettünk. Mit sem törődtünk mi azzal, hogy a téli fűtés bizony gondot is okozhat. A növekvő energiaárak miatt azonban egyre „melegebbé válik” a helyzet, míg a munkahelyek lehet, hogy kihűlnek?
Van azonban egy határ, ami alá már nem lehet menni.
A rendelet egy táblázatban rögzíti az elvárt munkahelyi hőmérsékletet:
| A munka jellege | Hideg évszakban biztosítandó léghőmérséklet °C |
| Szellemi munka | 20-22 |
| Könnyű fizikai munka | 18-20 |
| Közepesen nehéz fizikai munka | 14-18 |
| Nehéz fizikai munka | 12-14 |
Nem mindegy, hogy hol mérünk
Az iskolában megtanultuk, hogy a meleg levegő mindig felfelé száll, vagy valami ilyesmi. ? A lényeg, hogy a levegő hőmérséklete nem ugyanaz a talaj közelében, mint 2-3 méter magasban. Ezt bizony a munkahelyi hőmérséklet mérésénél is figyelembe kell venni. (Máris értelmet nyert, amit a suliban tanultunk. ?)
Zárt munkahelyeken álló munkánál 1 m magasságban, ülő munkánál 0,5 m magasságban kell figyelembe venni és biztosítani a megfelelő hőmérsékletet.
A számokat tehát nem lehet azzal kozmetikázni, ha a plafon közelébe helyezik a hőmérőt. A lényeg ugyanis, hogy a munkavégzéshez legyen megfelelő a hőmérséklet. Dermedt ujjakkal ugyanis nehezen lehet összeszerelni, gépelni, de még kávét főzni is. Mondjuk, a kávésbögrék mosogatása lehet, hogy népszerűbbé válna a munkatársak körében, feltéve, hogy van meleg víz. ? De a viccet félretéve, a megfelelő munkavégzéshez elengedhetetlen, hogy ne fázzunk a munkahelyen.
A forró tea jogosan is elvárható lehet, ha nem elég a fűtés a munkahelyen?
A munkáltató sem isten, így nem mindig a munkáltatón múlik minden. A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából a munkáltatónak munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. A kulcs tehát a klímakörnyezet kedvezőtlen hatása, nem pedig az, hogy fizethető-e a gázszámla.
Ráadásul az sem mindegy, hogy mikor minősül hidegnek egy munkahely. Hideg munkahely esetén ugyanis még más is jár a dolgozóknak.
A munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő felénél hosszabb időtartamban szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot vagy zárt téri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el.
Hideg munkahelyek esetén óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell beiktatni.
A pihenésen kívül a hidegnek minősülő munkahelyen a munkavállalók részére +50 °C hőmérsékletű teát kell biztosítani.
A tea ízesítéséhez pedig előírás a cukor, illetve az édesítőszer, de a citromlevet már nem tették kötelezővé.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd
