Mit jelent az, hogy ági öröklés? Ki és mit örökölhet ági örökösként? Hogyan maradhat a családban a vagyon, ha nincs gyerek, aki örökölhetne? Előre szólok, hogy a téma nem könnyű, de igyekszem emészthető és érthető formába önteni.

Ági öröklés: ez meg mi fán terem?

Az ági öröklés a törvényes öröklés rendszerén belüli sajátos öröklést takar. Célja, hogy az örökhagyó bizonyos vagyontárgyai, vagyis az ági vagyon az ő családjában maradhasson.

Az ági öröklés célja, hogy az örökhagyó valamelyik felmenőjétől vagy oldalrokonától örökölt vagy ajándékba kapott vagyon, ha az örökhagyónak nem volt végintézkedése és leszármazója sem, aki örökölhetne utána, annak a családjában maradjon, aki a vagyontárgyat szerezte, és ne szálljon át egy másik családra.

Mi minősülhet ági vagyonnak?

Ahhoz, hogy az örökségből valamelyik vagyontárgy ági vagyon legyen, az szükséges, hogy a vagyontárgy öröklés vagy ajándékozás útján kerüljön az örökhagyó vagyonába.

A kulcs, hogy az örökhagyó ingyenesen jutott hozzá a vagyonhoz, nem fizetett érte. Azt vagy örökölte, vagy ajándékba kapta például a szüleitől.

Önmagában az ingyenesség még nem elég, fontos az is, hogy kitől kapta az adott vagyontárgyat az örökhagyó.

Két eset van, amikor egyáltalán szóba jöhet az ági vagyon és ági öröklés:

  • Az egyik, amikor közvetlenül valamelyik szülőtől vagy távolabbi felmenőtől került a vagyon az örökhagyóhoz. Vagyis például a szülők ajándékozták a házat, vagy a nagyszülőtől örökölte az örökhagyó.
  • A másik eset, amikor közvetve, testvértől vagy testvér leszármazójától került a vagyon az örökhagyóhoz. Ekkor azonban az is fontos, hogy az adott vagyontárgyat a testvér, vagy annak leszármazója is az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte vagy ajándékba kapta. Így például nem lesz ági vagyon az, amit bár az örökhagyó testvére ajándékozott az örökhagyónak, de azt a testvér maga vásárolta, nem pedig a közös szülőktől kapta ajándékba vagy örökölte meg.

Az ági vagyon esetén fontos, hogy az kitől származik, és fontos az is, hogy milyen módon került az örökhagyó tulajdonába. Csak a felmenők, vagyis a szülők, nagyszülők, illetve csak a testvérek, vagy a testvér gyermekei (unokahúg, unokaöcs) jöhetnek számításba. A nagynéni, nagybácsi, unokatestvér már nincs ebben a körben.

Ha időnként összezavarodsz, hogy ki kicsoda a nagy rokonságban, akkor ajánlom a Wikipédia rokonságot bemutató oldalát, ami elmagyarázza a különböző rokoni kapcsolatokat. Hála az égnek, az ÉRTHETŐ JOG írásai mellett más hasznos dolgot is találhatunk az interneten. 😄

Ági vagyonnak látszik, mégsem az?

Bizonyos vagyontárgyak a fenti szabályok alapján ági vagyonnak minősülhetnének, a törvény mégsem tekinti annak. Vagyis ezek azok a bizonyos kivételek, amivel a jogban időről-időre találkozhatunk, hiszen mindannyian hallottuk már, hogy a „kivétel erősíti a szabályt”. 😄

Kivételek az ági vagyon köréből:

  • A szokásos mértékű ajándék. Azt, hogy mi minősül szokásos mértékű ajándéknak, a bírói gyakorlat a szokások és az ajándékozásra okot adó alkalom alapján ítéli meg. Például más a szokás egy szülinapi és más egy nászajándék esetén.
  • Azok a vagyontárgyak, amik az örökhagyó halálakor már nincsenek meg. De az ilyen vagyontárgy helyébe lépett vagy annak értékén vásárolt vagyontárgy már ági vagyonnak minősülhet.
  • Az örökhagyó házastársával szemben a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyakra ági öröklési igényt nem lehet támasztani.

Ki lehet ági örökös?

Ki örökölhet ági vagyontárgyat, vagyis ki lehet ági örökös?

Ahhoz, hogy ági öröklésről beszélhessünk, fontos, hogy legyen olyan személy, aki ági örökösként megkaphatja az ági vagyontárgyat. Ha nincs ági örökös, akkor az ági vagyontárgy az örökhagyó egyéb vagyonával együtt öröklődik függetlenül attól, hogy az korábban hogyan és kitől került az örökhagyóhoz.

Ági örökösként

  • a szülő örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyeket tőle vagy az ő felmenőjétől (nagyszülő) kapott ajándékba vagy örökölt az örökhagyó.
  • Ha a szülő nem örökölhet, vagyis az öröklésből kiesett szülő helyén az ő leszármazói, vagyis a gyerekei, unokái stb. örökölnek a törvényes öröklés általános szabályai szerint. Az ági örökös szülő kiesése esetén az ő házastársa ági örökösként nem örökli az ági vagyontárgyat, mert ő nem számít ági örökösnek.
  • Ha az előbbiek, vagyis a szülő és leszármazói is kiestek, tehát nem tudnak örökölni, akkor a nagyszülő lehet az ági örökös.
  • Ha a nagyszülő is kiesett, akkor az örökhagyó távolabbi felmenője lehet ági örökös, vagyis örökli azt a vagyontárgyat, amely tőle vagy felmenőjétől került az örökhagyóhoz.

Ha nincs ági örökös, akkor az ági vagyontárgy az örökhagyó egyéb vagyonával esik egy tekintet alá, a hagyaték többi részével azonos módon öröklődik.

Az ági öröklés nem „automatikus”

„A vagyontárgy ági jellegét annak kell bizonyítania, aki azt ezen a címen örökölné.” – mondja ki a Polgári Törvénykönyv.

Ebből következik, hogy az ági öröklési igényt a hagyatéki eljárásban elő kell terjeszteni, azt a közjegyző enélkül nem veszi figyelembe.

Az örökléssel kapcsolatban sok információ, szabály létezik. Ráadásul ez az a terület, amit senki nem tud “kihagyni” élete során. Egy szerettünk elvesztése már önmagában is nehéz, és ehhez még jönnek a hivatalos ügyek, az öröklési kérdések. Ezt a részét azonban megkönnyíthetjük, ha tisztában vagyunk az öröklési kérdésekkel, szabályokkal. Jó, ha tudjuk, hogy mire számíthatunk, mivel kell szembenéznünk. Ebben segít az Öröklési tudnivalók érthetően tudásprogram.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd.


-----------------------

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövess bennünket:


ÉRTHETŐ JOG Hírlevél

Mindenkinek vannak jogai!

Könnyen és azonnal érthető hírek, magyarázatok a jog világából.

Hírleveleink összeállításánál különös figyelmet szentelünk az érthetőségnek.

Nálunk nincsenek

  • soha véget nem érő körmondatok,
  • latin kifejezések
  • érthetetlen szakszavak.

Ismerd meg Te is a jogaidat! Jogod van hozzá!

Kérd ingyenes ÉRTHETŐ JOG Hírlevelünket!

Név:
E-mail cím:
Elolvastam és elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót

ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu
Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.