Az öröklés mindannyiunk életében jelen van. Van, aki szerencsés, mert felmenői által szép vagyonhoz jut. Más attól tart, hogy tartozások maradnak majd az elhunyt után. Van, ahol békességben zajlik. Máshol évekig tartó vita kerekedik belőle. De mi a helyzet a külföldi vagyonnal, vagy ha az örökhagyó külföldön élt? Ilyenkor ki és hogyan örökölhet?
Az öröklés nemzeti ügy
Az örökléssel kapcsolatos szabályokat minden ország maga állapítja meg. Ide tartozik annak meghatározása, hogy
- ki és hogyan örökölhet,
- hogyan tehető végrendelet,
- milyen hivatalok járnak el az öröklési ügyekben.
Úgy is mondhatjuk, hogy az öröklés nemzeti ügy.
Bizony, az egyes országokban eltérő a szabályozás. Például a francia jogban az örökös korlátlanul is felelhet az elhunyt után maradó tartozásokért, vagyis, akár a saját vagyona is veszélybe kerülhet. Ugyanez itthon kedvezőbb az örökösre nézve, mert az örökös csak az örökölt vagyon értékéig felelős a tartozásokért. Vagyis legrosszabb esetben „elveszíti”, amit örökölt volna, de a saját vagyona megmaradhat.
Problémák Európában
Az Európai Unió egyik alapja a szabad mozgás és letelepedés jogának biztosítása. Ez alapján az Európai Unión belül a tagállamok polgárai szabadon dönthetnek, hogy melyik államban szeretnének élni, és minden további nélkül el is költözhetnek. Ma már nincs jogi akadálya annak, hogy ha minden reggel a spanyol tengerparton szeretnénk ébredni, akkor fogjuk magunkat és odaköltözzünk.
Ez a szabadság azonban kérdéseket és problémákat is hozott magával. Ilyen volt az öröklés is. Joggal merült fel a kérdés, hogy
- melyik jog az irányadó,
- ki dönthet az örökléssel kapcsolatban,
- ki lesz az örökös és így tovább.
Tényleges problémát jelentett, hogy mondjuk egy magyar állampolgár esetében, aki Spanyolországban élt és hunyt el, hol kell lefolytatni az örökléssel kapcsolatos eljárást és mi alapján dőlnek el a jogi kérdések. Láthattuk a fenti példánál is, hogy bizony nem mindegy, hogy melyik ország joga lesz a „befutó”. Az sem mindegy, hogy az örökösöknek hol, mit és hogyan kell majd intézni.
Európa válasza az öröklés egyszerűsítésére
Az EU 2012-ben fogadott el egy rendeletet, ami segít eldönteni, egyszerűsíteni az örökléssel kapcsolatos kérdéseket. Ez a rendelet kimondja, hogy főszabály szerint az
„öröklés egészére alkalmazandó jog annak az államnak a joga, amelynek a területén az örökhagyó szokásos tartózkodási helye elhalálozásának időpontjában volt.”
Vagyis az határozza meg, hogy ki és hogyan örököl, hogy az örökhagyó melyik országban élt utoljára.
Dönthet-e másképp az örökhagyó?
A szabályozás megadja annak a lehetőségét is, hogy az örökhagyó még életében döntsön arról, hogy milyen szabályok szerint történjen az öröklés.
Az örökhagyó jogosult arra, hogy válasszon a tartózkodási helye, vagy az állampolgársága szerinti állam joga között.
Ezt egy végrendeletben teheti meg, így egyértelmű helyzetet teremtve a későbbi örökléssel kapcsolatban. Vagyis, dönthet úgy, hogy bár magyar állampolgárként Franciaországban él, így tehát a szokásos tartózkodási helye Franciaországban van, mégis a magyar szabályok szerint történjen majd az öröklés.
Mikortól és hol él az uniós rendelet?
A rendeletet 2015. augusztus 17-től kell alkalmazni, vagyis csak abban esetben vehető figyelembe, ha az örökhagyó azon a napon, vagy azt követően hunyt el. A szabály az egész Európai Unióban követendő, kivéve 3 országot. Dániában, az Egyesült Királyságban és Írországban sajnos nem hivatkozhatunk ezekre a szabályokra, rájuk ugyanis nem terjed ki a rendelet.
Ha szeretnél többet is tudni róla, hogy hol milyen öröklési szabályok vannak, látogasd meg ezt az oldalt: https://e-justice.europa.eu/content_general_information-166-hu.do.
Az örökléssel kapcsolatban sok információ, szabály létezik. Ráadásul ez az a terület, amit senki nem tud „kihagyni” élete során. Egy szerettünk elvesztése már önmagában is nehéz, és ehhez még jönnek a hivatalos ügyek, az öröklési kérdések. Ezt a részét azonban megkönnyíthetjük, ha tisztában vagyunk az öröklési kérdésekkel, szabályokkal. Jó, ha tudjuk, hogy mire számíthatunk, mivel kell szembenéznünk. Ebben segít az Öröklési tudnivalók érthetően tudásprogram.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, vitarendezési szakjogász
