Az élet nagyon sokszínű, sokféle élethelyzetet teremt. Ilyen lehet az is, ha az örökhagyó a leendő gyerekre, születendő unokára akarja hagyni a vagyonát. Örökölhet a születendő gyerek? Mit jelent az öröklési képesség?
Örökölhet a születendő gyerek?
Szerencsére a jog erre a kérdésre is választ ad. Igaz a válaszhoz nem elég csak önmagában az öröklési szabályokat ismerni. Hiába böngésznéd a törvény öröklési rendelkezéseit, a választ ott szó szerint nem találod meg.
A válaszhoz tudni kell, hogy mikor állhat fenn az öröklés lehetősége. Mi kell ahhoz, hogy valaki örökölhessen.
Az öröklés a törvény alapján automatikusan történik az örökhagyó halálának pillanatában. Ez azonban még nem feltétlenül jelenti, hogy valaki örökölhet is utána.
Ahhoz, hogy egy személy örökös legyen, rendelkeznie kell öröklési képességgel.
Mit jelent ez?
Az öröklési képesség
Ahhoz, hogy valaki örökölhessen, feltétel, hogy szerezhessen jogokat és kötelezettségeket. Jogilag ezt jogképességnek nevezzük.
A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy „Minden ember jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek.”
A jogképesség egy általános lehetőség jogok és kötelezettségek szerzésére.
A jogképességről ide kattintva többet is olvashatsz.
A lényeg, hogy a jogképesség az alapja az öröklési képességnek. Öröklési képességgel rendelkezik minden ember, vagyis nincs kizárva, hogy örökölhessen.
Bár ez ma már természetesnek tűnik, nem volt mindig így. Filmekben, könyvekben találkozhatsz olyan történettel, amikor például csak a legidősebb fiú örökölhetett, a többi testvér semmit sem kapott az örökségből. Az ilyen történetekben nem rendelkezett mindenki öröklési képességgel, hiába volt az örökhagyó gyermeke. Az öröklés joga nem mindenkit illetett meg.
Kinek lehet öröklési képessége?
Azt tehát láthatjuk, hogy az örökléshez öröklési képességre van szükség. Kinek lehet öröklési képessége?
Ma már az öröklési képesség mindenkit megillet. Az öröklési képesség független a kortól, nemtől, származástól és így tovább. Akár egy újszülött is lehet örökös.
Születés előtt is örökölhetünk?
Itt ismét a jogképességhez nyúlunk vissza. A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy „A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától illeti meg.”
Vagyis nem a születéssel indul a jogképesség megszerzése, hanem a fogamzással. Persze ennek feltétele, hogy utóbb élve szülessen meg a magzat. A fogamzás és a születés közötti időben az ember jogképessége feltételes, az élve születéstől függ.
Miután a jogképesség már a születés előtt is megilleti a magzatot, még ha feltételesen is, ugyanez igaz lesz az öröklési képességre is. Így a magzat is örökölhet. Természetesen itt is feltétel a későbbi élve születés.
Az öröklési képesség valódi kezdete
Az a gyerek, aki az örökhagyó halálakor még meg sem fogant, nem lehet örökös. Vagyis végrendeletben sem tudunk úgy örökösként megjelölni valakit, hogy a „leendő unokám”, ha az unoka még meg sem fogant.
Az számít, hogy mikor fogant meg a később megszületett gyerek. A fogamzás lesz az öröklési képesség kezdete, aminek feltétele a későbbi élve születés.
- Ha az utód az örökhagyó halálakor már megfogant, és később élve megszületik, akkor lehet ő az örökös.
- Ha élve születik, de csak nagyon rövid ideig él, akkor is lehet örökös. A halálával pedig örökhagyóvá válik, vagyis azt kell majd megnézni, hogy a törvény szerint kit kell az ő örökösének tekinteni.
- Ha az örökhagyó halálakor már megfogant, de később nem élve születik, akkor nem válhat örökössé.
- Ha az örökhagyó halálakor még meg sem fogant, csupán tervezték, várták, akkor bizony hiába is szerette volna az örökhagyó, hogy majd a várt gyermek örököljön utána. Ez nem történhet meg.
Mivel a fogantatás időpontja ennyire fontos, ezért a törvény arra is tartalmaz szabályokat, hogy mi tekinthető a fogantatás időpontjának. A törvény szerint a fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni.
Természetesen ettől az általános szabálytól el lehet térni, ha igazolható, hogy valójában mikor fogant meg a magzat. Ez azonban már orvosi kérdés lesz.
Ha még többet szeretnél tudni az örökléssel kapcsolatos szabályokról, akkor az „Öröklési tudnivalók érthetően” online tudásprogramot ajánlom.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd
