Örököltél? Erre figyelj, hogy ne érjen kellemetlen meglepetés

Egy szerettünk eltávozása nehéz mindenki számára. Ilyenkor nem csak érzelmileg kell feldolgozni, hogy mi történt, de bizony több jogi intézni való is van. Bár ez egy „nem szeretem” téma, mégis érdemes beszélni róla, hiszen előbb-utóbb mindenki életében bekövetkezik. Az örökséggel kapcsolatos döntés a hagyatéki eljárás során történik. Van azonban valami, amire mindenképp figyelj oda, ha nem szeretnél kellemetlen meglepetést.

Mi az a hagyatéki eljárás?

Talán a tisztánlátás érdekében kezdjük azzal, hogy mi az, hogy hagyatéki eljárás? Ha nem tudod pontosan, ne gondold, hogy veled van a probléma, hiszen arról, hogy örökös, örökség sokat hallhatunk, akár a filmekből is. Azt a szót, hogy hagyaték már nem sűrűn emlegetik.

Hagyatéknak hívjuk mindazt, ami egy elhunyt személy, az örökhagyó vagyona.

A hagyatékkal kapcsolatban a hagyatéki eljárásban döntenek. A hagyatéki eljárást pedig a törvény indoklása így határozza meg:

„A hagyatéki eljárás szabályozásának célja, hogy az örökhagyó halálával az örökséget érintő vagyoni viszonyokban bekövetkező változást – az örökség átszállását – egy erre szolgáló polgári nemperes eljárásban biztosítsa.”

Vagyis a hagyatéki eljárás során adják át hivatalosan is az örökhagyó után megmaradt vagyont az örökösöknek.

A hagyatéki eljárást a közjegyzők folytatják le. Ők azok, akik az egész eljárásért felelnek, akik döntést hoznak arról, hogy ki és mit örököl.

A hagyatéki eljárás 2 fő lépése

Bár részletesen egy cikkben nem lehet leírni minden tudnivalót a hagyatéki eljárással kapcsolatban, hiszen erről egy egész törvény rendelkezik, azért a két főbb állomást érdemes megemlíteni:

1. Az örökség feltérképezése: a hagyatéki leltár

A hagyatéki eljáráshoz szükség van annak ismeretére, hogy mi is tartozik majd a hagyatékba, vagyis milyen vagyon maradt az örökhagyó után. Ezt nevezzük hagyatéki leltárnak, amit fő szabály szerint az önkormányzatnál készítenek majd el. Nyilván nem maguktól fogják kitalálni, hogy mi is lesz a hagyatékban. Ehhez segítségül hívják a hivatalos nyilvántartásokat, mint például a földhivatalnál vezetett ingatlan-nyilvántartást, illetve a hozzátartozókat, ismerősöket is megkérdezik.

2. A hagyatéki eljárás

A hagyatéki leltár elkészülte után, a hagyatéki leltár átkerül a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőhöz. Az, hogy ki lesz majd az ügyben eljáró közjegyző, a törvény határozza meg, mégpedig az illetékességről szóló részben. Sorrendben a következők alapján döntik el, hogy ki is lesz az eljáró közjegyző:

• az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye,
• az örökhagyó utolsó belföldi tartózkodási helye,
• a belföldi elhalálozás helye,
• a hagyatéki vagyon fekvésének helye, vagyis például, ha egy ház volt az örökhagyó tulajdonában, akkor annak helye szerinti közjegyző jár el,
• végül, ha a fentiek közül egyik alapján sem lehetne meghatározni, hogy hol is kerüljön sor a hagyatéki eljárásra, akkor a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jelöli ki a közjegyzőt az öröklésben érdekelt kérelmére.

Ha megvan az eljáró közjegyző, onnan már ő irányítja a folyamatot. Értesíti az érdekelteket, kitűzi a hagyatéki tárgyalást, ha erre szükség van, meghozza a hagyatéki eljárásban a szükséges döntéseket és a legvégén – ha minden jól megy – egy hagyatékátadó végzésben rögzíti, hogy ki és mit örökölt.

Mire figyelj oda?

Bár az eljárás során sok mindenre jó, ha odafigyelsz, a végén még mindig van egy dolog, amit mindenképpen tudnod kell, ha ténylegesen is meg szeretnéd kapni az örökséged. A hagyatékátadó végzés lesz az az irat, amire mindenképpen szükséged lesz. Ez tartalmazza pontosan, hogy ki és mit örökölt. DE!

A hagyatékátadó végzések ellen lehet fellebbezni, így azok nem válnak azonnal végérvényessé, amit jogi nyelven úgy mondunk, hogy jogerőssé. A jogerő jelenti azt, hogy egy döntés végleges.

És itt jön egy nem várt fordulat, melyet véleményem szerint bizony lehetett volna jobban is szabályozni.

Az tehát egyértelmű, hogy az eljárás tényleges lezárásához egy jogerős hagyatékátadó végzésre van szüksége az örökösöknek. Ezzel mehetnek ugyanis például ahhoz a bankhoz, ahol az örökhagyó számlája volt, és ezzel tudják majd a számlán mindaddig zárolt összeget megkapni.

Kiküldi a közjegyző a jogerős hagyatékátadó végzést?

A józan ész azt diktálná, hogy igen, hiszen ki más tudná jobban, hogy egy végzés jogerőre emelkedett-e vagy sem, mint az eljáró közjegyző. Ő látja ugyanis, hogy azt mikor és kinek küldték meg, mikor és ki támadta meg fellebbezéssel, ami megakadályozná, hogy a végzés jogerőssé válhasson.

Minden adat a közjegyzőnél van. Ez alatt értendő a dátum is, hogy egyáltalán mikor válhat jogerőssé a végzés. Ez ugyanis attól függ, hogy azt az érdekeltek közül ki mikor vette át.

Ám valamiért – ki tudja, hogy miért? – a jogalkotó mégis úgy rendelkezett, hogy bár a jogerőre emelkedést a közjegyző állapítja meg, DE „a jogerőre emelkedésről az érdekelteket külön értesíteni nem kell”.

Ennek is az örökös járjon utána?

Érdeklődjön, járjon utána az örökös, ha mindenáron szeretné megkapni az örökségét. Ha kitartó volt, többször érdeklődött, nyilvántartotta, hogy mikor is lehet esélye annak, hogy a végzés jogerőre emelkedhet, akkor szépen fáradjon be a közjegyzőhöz. Vigye magával a végzését, amit ő kapott. Majd arra rápecsételik neki, hogy a végzés jogerős.

Ha némi cinikus hangvételt fedeztél fel az utóbbi sorokban, akkor az nem véletlen. Mert honnan tudhatná egy „átlag polgár”, aki nem járt jogi egyetemre, és nem is merült el a törvények dzsungelében, hogy itt lenne az ideje a döntés jogerőre emelkedésének? Miért nem a hivatalból eljáró szakember az, aki idejében megteszi ezt, és értesíti a polgárt? Mint ahogy az a peres ügyekben történik, aminek a szabályait egyébként maga a törvényhozó rendeli a hagyatéki eljárásra is alkalmazni. Persze csak akkor, ha nincs egy azt „felülíró” sajátos előírás. Esetünkben pedig sajnos van ilyen.

A lényeg tehát, ha örökölsz, figyelj oda arra, hogy a hagyatékátadó végzés, ami nálad van, jogerős-e. Ha nem, keresd fel az eljáró közjegyzőt, hogy a megfelelő pecsétet a te példányodra is rányomják. Különben mindhiába várhatsz, míg az örökölt pénz a banknál „pihen”, vagy ki tudja mi is történik ott vele.

Hol találsz még több információt?

Ha részletesen is szeretnéd átrágni magad az egész folyamat minden csínján-bínján, akkor a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvényt kell elolvasnod és megértened, amit megtalálhatsz a Nemzeti Jogszabálytár oldalán. Mi kikerestük neked, szóval csak kattints ide: Nemzeti Jogszabálytár.

Az örökléssel kapcsolatban sok információ, szabály létezik. Ráadásul ez az a terület, amit senki nem tud „kihagyni” élete során. Egy szerettünk elvesztése már önmagában is nehéz, és ehhez még jönnek a hivatalos ügyek, az öröklési kérdések. Ezt a részét azonban megkönnyíthetjük, ha tisztában vagyunk az öröklési kérdésekkel, szabályokkal. Jó, ha tudjuk, hogy mire számíthatunk, mivel kell szembenéznünk. Ebben segít az Öröklési tudnivalók érthetően tudásprogram.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, vitarendezési szakjogász