Filmekből egyre többször láthatjuk, hogy mi is történik egy bírósági tárgyaláson. Látjuk, ahogy a ravasz ügyvéd érzelmektől átfűtött beszédével meggyőzi az esküdteket. Nézzük, ahogy a bíró ellentmondást nem tűrő hangon rendre utasítja a hallgatóságot. Látjuk, ahogyan „csapdába csalják” a hamis tanúkat és még sok izgalmas dolgot. De ez valóban így van itthon is? Hogyan néz ki egy magyarországi bírósági tárgyalás?
Esküdtek vagy bíró: ki dönt?
Először is fontos tisztázni, hogy az amerikai filmekben látható bírósági tárgyalások nem hasonlítanak arra, ami itthon történik. Ennek egyik alapvető oka, hogy a jogrendszerünk más alapokon épül fel.
A hazai igazságszolgáltatásban nem esküdtek döntenek, hanem szakemberek, azaz a bírók.
Az esküdtek nem kell, hogy jogi végzettségűek legyenek. Ők hétköznapi emberek különböző tapasztalatokkal, értékrenddel és életformával.
És ebből máris következik egy másik lényeges eltérés.
A tárgyalás nem olyan lesz, mint a filmekben
A polgári perekben nálunk nem kell érzelmektől átfűtött hangzatos beszédeket tartani. Nem is lenne sok értelme, hiszen nem az utca embere dönt arról, hogy kinek van igaza. A döntést olyan személy vagy személyek hozzák, akik szintén jogászok, ismerik a jogszabályi előírásokat, jogi alapelveket, bírói gyakorlatot.
A döntés a jogszabályok alapján születhet, az érzelmeknek nem sok szerep jut. Éppen ezért nem is igazán szerencsés, ha a résztvevő feleket elragadják az érzelmeik, netán az indulatok. A jó képviselethez sokkal fontosabb az összeszedett, logikus érvelés, a megfelelően előkésztett írásbeli beadványok. Nem a hangzatos beszédeken van a lényeg a polgári perek tárgyalásain.
Ki kicsoda a perben, és kinek hol a helye?
Egy polgári per tárgyalásán van felperes és alperes.
A felperes vagy felperesek azok, akik a pert elindították. Velük szemben áll az alperes vagy alperesek.
A tárgyalóteremben mindig a bíró jobbkeze felől ül a felperes és a balkéznél az alperes.
Mindkét oldalon lehetnek jogi képviselők, akik szintén ugyanott foglalnak helyett, ahol az általuk képviselt felperes vagy alperes.
Tanúskodnod kell a tárgyalás során? Ezt érdemes tudnod!
Az, hogy valamilyen ügyben tanúskodsz-e, nem rajtad múlik. Ha valamelyik perbeli fél úgy ítéli meg, hogy fontos információk birtokában lehetsz az ügy eldöntése szempontjából, akkor kérheti a bíróságtól, hogy tanúként hallgassanak meg. A bíró eldönti, hogy erre szükség van-e. Ha úgy látja, hogy igen, akkor kapsz majd egy idézést, hogy mikor és hol jelenj meg.
Ha beidéztek, akkor meg kell jelenned, még abban az esetben is, ha nincs hozzá semmi kedved, vagy te úgy gondolod, hogy semmit sem tudsz az adott üggyel kapcsolatban.
Nem kell tartanod attól, hogy tanúként idéztek, hiszen csak azt kell elmondanod, amiről tudsz. Kérdéseket kaphatsz a bírótól, illetve a perben álló felektől is.
Nem neked kell eldöntened, hogy kinek van igaza. A döntés a bíró dolga. Tőled azt várja el a törvény, hogy elmondd, amit tudsz, és persze mindez igaz legyen.
A bíró az első pillanattól tájékoztat majd arról, hogy mit is kell csinálnod. Izgalomra tehát semmi ok. Persze tudom, hogy a helyzet nem mindennapi, így akár még egy kis lámpaláz is belefér. Senki nem várja el tőled, hogy profi tanú legyél az első perctől kezdve. Azt mondd el, amit tudsz. Arra válaszolj, amit kérdeznek. Ez a lényeg.
Fontos, hogy tanúként vidd magaddal a személyi igazolványod és lakcímkártyád, ezekre az adatokra szükség lesz.
Vannak öltözködési előírások?
Nincs előírva, hogy hogyan öltözz fel, ha bíróságra kell menned. Gondolj arra, hogy egy hivatalos eljárásban veszel részt, és ennek megfelelően válaszd ki a ruhádat. Mellőzd például a rövid nadrágot és strandpapucsot, akármilyen meleg is tombol odakint.
A bíróságon komoly döntések születnek. Tiszteld meg az ott dolgozókat és a peres feleket azzal, hogy visszafogottan öltözöl fel. Gondolj csak arra, hogy az iskolai vizsgáidra sem a legkopottabb farmert húztad fel.
A tárgyalás egyik szabálya: Legyél mindig udvarias!
Mindegy, hogy a pert te kezdeményezted vagy téged pereltek be, esetleg tanúként vagy netán hallgatóságként veszel részt egy tárgyaláson. Fontos, hogy legyél udvarias.
A nagyszínpadi jeleneteket nem a tárgyalóteremben kell előadni. Azon kívül, hogy csak megzavarja a tárgyalás menetét, még értelme sincs a nagyjeleneteknek. A döntés ugyanis nem azon múlik, hogy ki a jobb színész, vagy ki a hangosabb.
Egy vita könnyen feldúlhatja az embert, és hajlamos mindenkit ellenségnek nézni, aki más véleményen van.
Fontos tisztában lenni azzal, hogy a másik felet képviselő ügyvéd nem a te ellenséged. Az ügyvéd egy ügyet és egy ügyfelet képvisel. Ha veled szemben ül, biztos, hogy az ellenfeled arra az időre, amíg a per tart, de nem az ellenséged. Gondolj arra, hogy a jogi képviselet mindenkit megillet. Nem érdemes hát felesleges ellenségeskedést szítani.
Érkezz időben!
A tárgyalások meghatározott időpontra vannak kitűzve. Érdemes elegendő időt hagynod a megérkezésre, mert a legtöbb bíróságon biztonsági ellenőrzésen kell átmenni ahhoz, hogy beléphess az épületbe. Ez néhány percet igénybe vehet. A bíróságtól kapott papíron szerepel nemcsak a pontos időpont, de a tárgyaló is, ahová menned kell. Ha nem tudod, hogy az épületben merre indulj, a biztonsági őrök készséggel útbaigazítanak. A tárgyalóterem ajtajánál mindig ki van téve az aznapi tárgyalások jegyzéke. Ez egy lista, hogy melyik per hány órakor kezdődik. Itt te is ellenőrizheted, hogy jó helyen jársz-e.
Csúszások előfordulhatnak, hiszen nem lehet előre pontosan kiszámolni, hogy egy tárgyalás meddig tart. Különösen igaz ez akkor, ha tanúkat is meghallgatnak. Ezért ne kopogtass az ajtón, ha esetleg már elérkezett a kitűzött idő, és még nem szólítottak. Ha esetleg késve érkeztél, és senki nem várakozik az ajtó előtt, akkor bekopogtathatsz, mert lehet, hogy már elkezdődött az a tárgyalás, amire téged is idéztek. A fejedet nem harapja le senki, és jó, ha tisztában vannak vele, hogy mégis megérkeztél.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd
