Lehetséges, hogy nem kaptam meg a levelet, de azt mégis úgy tekintik, hogy átvettem? Mi az a kézbesítési fikció? Mit tehetek, ha önhibámon kívül nem tudtam átvenni egy hivatalos iratot? Mi a helyzet egy cég esetén, ha nincs, aki átvegye a levelet?

Mi fán terem a kézbesítési fikció?

A kézbesítési fikció hallatán lehet, hogy az jut eszedbe, hogy mi köze a jognak a fikcióhoz. Apropó, a fikció szó jelentése: kitalált, a valóságban nem létező, elképzelt dolog.

Amiről most lesz szó, az azonban egyáltalán nem fikció. :)

A polgári eljárásjog foglalkozik polgári jogi ügyekben a bírósági eljárások szabályaival. Részletesen megmondja, hogy milyen szabályok alapján folyhat egy polgári per, ki, mit és hogyan tehet. A büntető eljárásokra más szabályok vonatkoznak. Persze nem csak bírósági ügyekben kell alkalmazni ezeket a szabályokat, hiszen például a fizetési meghagyások kapcsán is érvényesülnek egyes rendelkezései. Na de a lényeg, hogy itt található az úgynevezett kézbesítési fikció.

Mit jelent a kézbesítési fikció?

A kézbesítési fikció, amit korábban kézbesítési vélelemként ismerhettünk, azt mondja ki, hogy

„A bírósági iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert a címzett az iratot nem vette át – postai szolgáltató útján történő kézbesítés esetén az a bírósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza – az iratot a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.”

A fenti szabály alapján akkor is kézbesítettnek tekintenek egy iratot, ha

Fikció ide vagy oda, értesítenek arról, amit nem vettem át?

Bizonyos bírósági iratok annyira fontosak, hogy arra is van szabály, ha azokat a kézbesítési fikció miatt kézbesítettnek tekintik akkor is, ha az átvétel nem történt meg. A kézbesítési fikció létezése nélkül ugyanis könnyedén vissza lehetne élni azzal, hogy szándékosan nem veszi át valaki a levelet.

A fikció azonban nem a valóság. Így a címzett kap még egy esélyt, hogy tudomást szerezzen az iratról. Ez az esély csak a nagyon fontos iratoknál van meg. Ilyen irat:

  • a keresetlevél, amivel a címzett ellen indítanak egy pert, és
  • az eljárást befejező érdemi határozat, amiben az eljárással kapcsolatos döntés szerepel.

A törvény előírja, hogy az ezekre vonatkozó kézbesítési fikcióról a címzettet még egyszer, ezúttal már egyszerű postai levélben is értesítik.

Ezt már nem kell hivatalosan aláírva átvenni, a postás egyszerűen a postaládába dobja a levelet. Ezen felül még e-mailben is értesítik a személyt, ha az eljárás során a személy e-mail címét bejelentették az eljáró bíróságnak. Ha ilyen levelet, értesítést kapsz, akkor semmiképpen ne halogasd tovább, hogy jogi segítségért fordulj. Ez ugyanis a második esélyed, harmadik pedig könnyen lehet, hogy nem lesz.

Mit tehetsz a kézbesítési fikcióval szemben?

Persze olyan helyzet is akad, amikor a kézbesítési fikció nem „megérdemelt”, vagyis nem a személy az oka annak, hogy nem tudta átvenni az iratot. Itt azért ne arra gondolj, hogy éppen nyaraltál a családdal, a kutya széttépte az értesítőt, vagy a sok munka miatt elfelejtettél időben elmenni a postára.

A kézbesítési fikcióval szemben kifogást lehet benyújtani. A kifogásról a bíróság dönt.

Arra nagyon kell figyelni, hogy ha a kifogással is elkésik valaki, akkor nemigen van mit tenni. Az elkésett kifogást a bíróságnak vissza kell utasítania.

Hogy milyen esetben meddig és hogyan kell a kifogást benyújtani, azt hiszem, ehhez valóban szükség lehet szakember segítségére.

Megfelelő kifogások a kézbesítési fikció esetén

Még mielőtt elkezded bizonygatni, hogy te nem tehetsz arról, hogy a kutya széttépte az értesítőt, vagy a főnök miatt túlóráznod kellett, ezért nem értél oda időben a postára, fontos tudnod, hogy mikor lehet sikeres a kifogásod. Két ilyen esetkört különböztetünk meg.

  1. A szabálytalan kézbesítés

Az első esetkör a szabálytalan kézbesítés. A kézbesítési kifogásban elő kell adni azokat a tényeket, körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják. Vagyis neked kell megfelelő módon igazolnod, hogy már a kézbesítéssel volt a probléma. Ezért nem tudtad átvenni az iratot. A postaládának ilyen esetben bizony fontos szerep juthat. Egy esetben az ÉRTHETŐ JOG partner ügyvédi irodája, a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda azzal tudta eredményesen megkifogásolni a kézbesítési fikciót, hogy a kézbesítés valójában nem a megfelelő postaládába történt. Ezt azonban utólag nem egyszerű alátámasztani.

Mindenesetre jó, ha tudod, hogy a megfelelő postaládáról neked kell gondoskodni. Ha az nem megfelelő, és a szél kifújja az értesítőt, az bizony nem a posta hibája lesz.

  1. Az önhiba hiánya

A másik esetkör, ha önhibádon kívül álló ok miatt nem tudtad átvenni az iratot. Ezt a kézbesítési kifogásban valószínűsíteni kell. Ilyen ok lehet, ha például kórházban feküdtél, vagy az is, ha a környéken garázdálkodók minden ház postaládáját feltörték és ellopták a tartalmát. A családi nyaralás azonban nem igazán megfelelő, hiszen akkor előre lehet gondoskodni arról, hogy valaki átvegye helyetted az iratokat.

A cégek nem lehetnek „betegek”

Nagyon fontos 2018-tól meglévő, viszonylag új szabály, hogy az önhibán kívüli okra hivatkozó kézbesítési fikcióval szembeni kifogást csak természetes személy terjeszthet elő.

Vagyis a cégeknél erre esély sincs. Még akkor sem, ha az egy kis családi vállalkozás, és az egész család egyszerre ragadt külföldön egy vulkánkitörés miatt. Emiatt senki nem tudta átvenni a vállalkozásnak érkezett hivatalos iratot. Nem viccelek, ez is előfordultál már, nem is olyan régen. Egy ázsiai utazás kényszerűen 1 hónappal lett hosszabb egy vulkánkitörés miatt, mert addig teljesen megszűnt a térség légi közlekedése. Látod, hogy az élet valóban milyen sokféle helyzetet képes teremteni? Sokszor elképzelni sem tudjuk előre. Ezért is érdemes tisztában lenni a jogainkkal.

A cégek, vállalkozások, vagy más szervezetek esetén tehát mindig gondoskodni kell arról, hogy a hivatalos iratokat valaki átvegye. Akár még a hosszú nyári, karácsonyi vagy bármilyen más leállás alatt is. Sőt, még akkor is, ha minden munkatárs home officeban van.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd


-----------------------

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövess bennünket:


ÉRTHETŐ JOG Hírlevél

Mindenkinek vannak jogai!

Könnyen és azonnal érthető hírek, magyarázatok a jog világából.

Hírleveleink összeállításánál különös figyelmet szentelünk az érthetőségnek.

Nálunk nincsenek

  • soha véget nem érő körmondatok,
  • latin kifejezések
  • érthetetlen szakszavak.

Ismerd meg Te is a jogaidat! Jogod van hozzá!

Kérd ingyenes ÉRTHETŐ JOG Hírlevelünket!

Név:
E-mail cím:
Elolvastam és elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót

ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu
Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.