A vállalkozási és megbízási szerződés a leggyakrabban előforduló szerződések közé tartozik. Sokan úgy gondolják, hogy a kettő valójában ugyanaz, csak több néven is emlegethetjük. Ám ez súlyos tévedés. Egyáltalán nem mindegy, hogy mikor kötünk vállalkozási, és mikor megbízási szerződést. Mi a vállalkozási és megbízási szerződés 3 lényeges különbsége?

Lényeges az eredmény a vállalkozási és megbízási szerződés esetén?

Az egyik lényeges különbség az eredményhez kapcsolódik. Pontosabban ahhoz, hogy a szerződés teljesítéséhez elengedhetetlen-e az eredmény vagy sem.

A vállalkozási szerződés esetén lényeges az eredmény. A vállalkozó a szerződésben egy előre meghatározott eredmény létrehozására vállal kötelezettséget.

Például, ha megrendeljük a gyerek szülinapi tortáját, akkor egyértelmű, hogy végül a kívánt tortát szeretnénk megkapni. Vagyis a lényeg az eredmény lesz. Nem igazán boldogítana bennünket a cukrász, ha a kész torta helyett biztosítana bennünket arról, hogy mindent megtesz, majd végül közölné, hogy egész éjjel a tortán dolgozott, de sajnos a piskóta összeesett, így a torta helyett az elkészült krémet adná csak át.

A megbízás azonban már más kérdés.

Megbízási szerződés esetén a megbízott valamilyen feladat ellátására vállal kötelezettséget. Míg a vállalkozási szerződés esetén nem kerülhető el az eredmény, a vállalkozó egy eredmény létrehozására vállalkozik, addig a megbízás esetén a megbízott egy feladat gondos ellátására köteles. Az eredmény azonban nem feltétlenül csak rajta múlik.

Például a nyelvtanár a megfelelő, gondos tanításra vállal kötelezettséget, de garantálni nem tudja, hogy a tanuló mindenképpen sikeres nyelvvizsgát tesz le egy hónapon belül.

Természetesen a vállalkozó is szakszerűen, gondosan kell, hogy eljárjon. Ám nála a megfelelő eredmény sem maradhat el. Például a különböző szabványokat és szakmai előírásokat betartva, a felek által meghatározott eredményt elérve kell eljárnia. A szép, ám ehetetlen torta nem jelenti a szerződés megfelelő teljesítését. Ugyanígy nem fogadnánk el megfelelő teljesítésnek a csálén feltett csempéket sem, holott a csempék végül is fent vannak a kívánt helyen. A Mekk Elek-féle megoldások és eredmény önmagában nem elfogadható.

Mikor jár díjazás a vállalkozónak és mikor a megbízottnak?

A díjazásban is lehet eltérés a vállalkozó és a megbízott esetén.

Fő szabály szerint a vállalkozó díjra az eredmény elérésével jogosult. Ez azonban csak a fő szabály, hiszen a szerződő felek másként is megállapodhatnak.

A díjazás gyakran történik több részletben. Ebben az esetben lényeges, hogy a felek mihez kötik az egyes részletek kifizetését. Az eredményhez kötött díjazás nem feltétlenül jelenti, hogy eredmény hiányában semmi sem jár a vállalkozónak. A díjazás arányos része járhat részeredmények esetén is.

A megbízási szerződés esetén, mivel az alapból nem az eredményhez van kötve, a díjazás a feladat megfelelő ellátása esetén jár.

Itt tehát nem az eredményhez kapcsolódik a kifizetendő megbízási díj. Itt is előfordulhat, hogy a díjnak csak arányos részére jogosult a megbízott. Ilyen eset, ha a feladatot csak részben látta el. Bár a megbízás alap esetben nem az eredményhez kapcsolódik, mégis fontos lehet az eredmény. Ha az eredmény részben vagy egészben azért marad el, mert a megbízott nem a megfelelő gondossággal, nem szakszerűen látta el a feladatát, akkor a megbízási díjra sem lesz jogosult.

Utasítási jog a vállalkozási és megbízási szerződés esetén

A vállalkozó és a megbízott élete abban is különbözik, hogy milyen módon, milyen mértékben szólhatnak bele a munkájába. Ez az utasítási jog eltérő szabályaiban nyilvánul meg.

Vállalkozás esetén a megrendelő adhat utasítást a vállalkozónak, ám abba nem szólhat bele, hogy a vállalkozó hogyan szervezi a tevékenységét. Az utasítása nem teheti terhesebbé a szerződés teljesítését a vállalkozó számára. Mit jelent ez a gyakorlatban?

A megrendelő például meghatározhatja, hogy milyen színű legyen a festés, milyen ízű legyen a torta stb. De azt nem határozhatja meg, hogy a vállalkozó hogyan szervezze a munkát. A vállalkozónak utasítás nélkül is úgy kell megszerveznie a tevékenységét, hogy a munkát határidőben, gazdaságosan, szakszerűen és biztonságosan végezze el.

Megbízás esetén már szélesebb a megbízó utasítási joga.

A megbízó akár részletekre kiterjedően is utasíthatja a megbízottat. Az más kérdés, hogy mikor érdemes ezzel a joggal élnie a megbízónak.

Ha az ügy ellátásához a megbízott rendelkezik megfelelő szaktudással, nem biztos, hogy érdemes utasításokkal elhavazni. Fő szabály szerint a megbízottnak követni kell a megbízó utasításait. Ha azonban a megbízó érdeke feltétlenül azt kívánja, és már nincs mód arra, hogy erről a megbízót a megbízott előre értesítse, akkor eltérhet az utasítástól.

Az utasításnál előfordulhat, hogy az szakszerűtlen lesz. Ilyen esetben külön szabályok segítik a vállalkozót és a megbízottat is, hogy mit tegyenek.

Abban az esetben, ha az utasítás végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát, akkor mind a vállalkozó, mind a megbízott köteles megtagadni az utasítás teljesítését.

Vállalkozási vagy megbízási szerződés?

Mindig vizsgáljuk meg a szerződéssel kapcsolatos célt. Ha valamilyen előre meghatározott eredményt akarunk elérni, akkor valószínű, hogy vállalkozásról beszélhetünk. Például az autó javítása vállalkozás lesz, hiszen konkrét eredményt szeretnénk látni. Ám, ha valamilyen tevékenység ellátása a cél, akkor már inkább megbízásról lehet szó. Ilyen a gyerek korrepetálása, a különböző tanácsadási feladatok. A megbízás nem jelenti automatikusan, hogy nem lehet eredményhez kötni. Önmagában az eredmény léte vagy nem léte nem az egyedüli döntő körülmény.

Egy megfelelő szerződés elkészítése során több dologra is oda kell figyelni, alaposan ismerni kell a jogi előírásokat. Ha megfelelő szerződést szeretnénk kötni, érdemes szakemberhez, ügyvédhez fordulni, mint ahogy legtöbben az autónak sem magunk esünk neki, ha nem indul, a gyereket sem mi készítjük fel az érettségire, és a vízvezetéket sem állunk neki kicserélni, ha nem ez a szakmánk.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd

Az ÉRTHETŐ JOG célja, hogy mindenki számára elérhetővé és érthetővé tegye a jogot.
A célunk, hogy te is ismerd a jogaidat. Ha szeretnél hozzájárulni ehhez, támogasd a munkánkat egy kávé árával.


-----------------------

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövess bennünket:



ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu
Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.