Mi történik, ha a megrendelt terméket késve venné át a megrendelő? Ki lesz a felelős a késedelem esetén? Mit kell ilyenkor tennie a vállalkozónak? Mire számíthat a megrendelő?
A megrendelő nem csak a fizetéssel késhet
A megrendelő esetén a leggyakoribb probléma a fizetéssel kapcsolatos. Pontosabban a fizetési késedelem az, ami általában gondot okoz a vállalkozóknak. Ám nem csak ekkor eshet késedelembe a megrendelő.
A megrendelő késedelembe esik akkor is, ha a szerződés vagy jogszabály által előírt kötelezettségét nem teljesíti az előírt határidőben.
A vállalkozási szerződések esetén a megrendelő kötelezettsége nem csak a vállalkozói díj megfizetése, de a vállalkozó által elkészített dolog átvétele is. Ez elég egyértelmű, hiszen a vállalkozótól nem várható el, hogy időtlen időkig őrizze azt, amit a megrendelőnek készített.
Az átvételi késedelem
A Polgári Törvénykönyv rögzíti az úgynevezett átvételi késedelem esetét.
„A jogosult késedelembe esik, ha a felajánlott teljesítést nem fogadja el.” – mondja ki a törvény.
Miről is szól ez pontosan?
Nézzük meg egy példán.
A megrendelő egy egyedi szekrény elkészítését rendeli meg asztalos vállalkozónktól. Kiválasztják az anyagot, megegyeznek az árban és a szekrény elkészítésének határidejéről sem feledkeznek meg. A vállalkozónak 1 hónap múlva kell átadnia a kész szekrényt a megrendelő lakásába szállítva.
A vállalkozó el is készül a szekrénnyel és annak rendje-módja szerint egy korábban egyeztetett időpontban a határidő utolsó napján becsönget a megrendelő ajtaján. Igen ám, de a megrendelő egy nagyon kedvező last-minute akció keretében hirtelen külföldre utazott, és a nagy kapkodásban a szekrényről és vele együtt a vállalkozó értesítéséről is teljesen megfeledkezett. A vállalkozó hiába csönget, a megrendelőnél senki nincs otthon. Így nem tudja átadni az elkészült szekrényt.
Ebben az esetben a megrendelő a jogosult, míg a vállalkozó a kötelezett.
Mivel a jogosult, vagyis a megrendelő nem vette át a szekrényt, így ő az, aki késedelembe esett.
Mi történik a jogosult késedelembe esése után?
Ha valaki valamilyen fizetéssel késik, akkor késedelmi kamatot lehet tőle követelni. De mi a helyzet, ha a jogosult az átvétellel késik?
A jogosult átvételének késedelem esetén a kötelezett a dolog őrzésére lesz köteles.
A példánkban tehát a vállalkozó nem hagyhatja a szekrényt egyszerűen a megrendelő lakása előtt. Kénytelen lesz azt visszaszállítani és megőrizni. Persze mindezt nem kell ingyen tennie.
A felmerülő költségeket végül a megrendelőnek kell majd állnia.
A megrendelő azonban ezzel még nem biztos, hogy megúszta a dolgot.
Az átvételi késedelem esetén ugyanis a jogosult, esetünkben tehát a megrendelő a költségeken túl a kötelezettnek, vagyis a példánkban szereplő vállalkozónak a késedelem miatt bekövetkezett kárát is köteles megtéríteni.
Késedelem esetén a kárveszély kockázata is a jogosulté lesz
A jogosult azzal, hogy késedelembe esett nem csak a plusz költségeket kell, hogy megtérítse, de még a kárveszély kockázata is az övé lesz.
Mit jelent ez?
Bár a szekrény nem a jogosultnál, vagyis a megrendelőnél van, így gondolhatnánk, hogy a szekrényben esett károkért sem lehet felelős. Ez azonban nem teljesen így van.
Az átvételi késedelemmel ugyanis a jogosultra száll át az olyan károk kockázata, amiért senki sem tehető felelőssé.
Például abban az előre nem látható helyzetben, ha a szekrény visszaszállítása során vihar tör ki és a teherautóra dől egy fa, ami megrongálja a szekrényt, a kárt valószínűleg a megrendelőnek kell majd viselnie. Természetesen csak abban az esetben, ha senki más nem lesz felelős a kár bekövetkezéséért.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd