Hallottál már a bánatpénzről? Ilyen tényleg létezik és törvény ír róla? Kinek és milyen esetekben járhat bánatpénz?

Létezik-e bánatpénz?

Mielőtt elkezdenél hitetlen arccal kételkedni, gyorsan elárulom, hogy tényleg létezik olyan, hogy bánatpénz. Sőt mi több, törvényben szerepel, mégpedig a Polgári Törvénykönyvben. Kinek, mikor és miért jár vagy járhat? Bár a neve alapján gondolhatnánk, hogy akkor jár, ha valakit megbántottak és annak, akit a bántalom ért. Ez azonban mégsem egészen így van.

Mit tekintünk bánatpénznek?

Bánatpénznek azt tekintjük, ami a szerződéstől történő elállás esetén járhat, ha a felek a szerződésben így rendelkeztek.

A bánatpénz tulajdonképpen az elállási jog „ellenértéke”.

A szerződésben a felek dönthetnek úgy, hogy megengedik a szerződéstől történő elállást, az elálló félnek azonban a kikötött bánatpénzt kell cserébe megfizetni a másik fél részére.

Mit jelent a szerződéstől történő elállás?

A szerződéstől elállás azt jelenti, hogy az egyik fél egyoldalúan úgy szünteti meg a szerződést, mintha az létre sem jött volna. Vagyis elállás esetén a szerződés visszamenőlegesen szűnik meg.

Ezt nem minden szerződés esetén lehet megtenni. Vannak olyan szerződések, ahol ez nem lehetséges, mert nem lehet úgy tenni, mintha mi sem történt volna. Gondolj például egy bérleti szerződésre, ahol a bérlő ténylegesen használta már a bérelt ingatlant. Ebben az esetben nem lehet úgy tenni, mintha a bérlő soha nem lakott volna ott. Így tehát egy ilyen szerződéstől nem lehet elállni, azt csak a jövőre nézve lehet felmondani.

Bánatpénz és kártérítés egyszerre?

Ha az elállási jogot bánatpénz megfizetéséhez kötötték, akkor természetesen azt ki kell fizetni.

Felmerül a kérdés, hogy a bánatpénz mellett járhat-e még plusz kártérítés is? Az nem kérdés, hogy amikor egy szerződéstől az egyik fél egyoldalúan eláll, az bizony okozhat kárt a másiknak.

A bánatpénz tulajdonképpen egy olyan összeg, amihez nem kell igazolni, hogy ténylegesen mennyi kára volt a bánatpénzre jogosult félnek. Lehet, hogy több, lehet, hogy kevesebb. Mellette azonban nincs lehetőség további kártérítést is követelni.

Túl sok a szerződésben szereplő bánatpénz?

Olyan is előfordulhat, amikor a szerződésben kikötött összeg eltúlzott. Ilyen esetben a bíróságtól lehet kérni a túlzott mértékű bánatpénz összegének mérséklését.

Az, hogy mi minősülhet túlzásnak, mindig az ügy körülményei döntik el. „Például egy doboz joghurt vásárlása esetén 10.000,- forint bánatpénz kikötése akkor is eltúlzott, ha feltételezzük, hogy a joghurt egy 50.000,- forintért kínált fogás nélkülözhetetlen alkotóeleme, mert egy doboz joghurt ennél jóval olcsóbban, más forrásból is beszerezhető. Egy egyedi tervezésű díszlet elkészítésére vonatkozó szerződés esetén azonban a díszlet értékét meghaladó összegű bánatpénz kikötése elfogadható lehet, hiszen a díszlet helyettesítése vagy mellőzése a díszlet értékét jelentősen meghaladó többletköltségeket is okozhat.” – olvasható a Polgári Törvénykönyv egy korábbi magyarázatában.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, vitarendezési szakjogász

Az ÉRTHETŐ JOG célja, hogy mindenki számára elérhetővé és érthetővé tegye a jogot.
A célunk, hogy te is ismerd a jogaidat. Ha szeretnél hozzájárulni ehhez, támogasd a munkánkat egy kávé árával.


-----------------------

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövess bennünket:



ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu
Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.